Egymást érik a hírek a herbálként, legális fűként árult drogok fogyasztása miatti rosszullétekről, pánikrohamokról és pszichotikus tünetekről. A legutóbb Tiszadobon lett rosszul két fiatal, őket kórházba is szállították. Vajon miért hatnak másként ezek az anyagok, mint a természetes fű?
Eltérő hatásmechanizmus
A termékek nevei gyakran azt sugallják, hogy természetes növénykivonatokról van szó, amelyek ráadásul még legálisak is, ergo veszélytelenebbek, mint a tiltott kannabisz. Valójában olyan laboratóriumban előállított szintetikus anyagok ezek, amelyekkel különféle növényeket (pl. damiana) tartalmazó törmeléket áztatnak be. Ezek az anyagok igen hasonlóak a kannabisz aktív hatóanyagaihoz, a kannabinoidokhoz - szintetikus kannabinoidok. Ugyanazokra a receptorokra hatnak: a CB1 és CB2 receptorra csatlakozva fejtik ki hatásaikat az idegrendszerre. Felsorolni azért sem érdemes a szintetikus kannabinoidokat, mert annyira sok van belőlük. Az elsőt (JWH-018) 2008-ban azonosították az EU-ban, 2014 januárjáig a számuk elérte a 105-öt. Attól, hogy valami szintetikus, még nem biztos, hogy veszélyesebb, mint a természetes (vannak nagyon mérgező természetes anyagok is ). A szintetikus kannabinoidok hatásmechanizmusa azonban eltér a természetes kannabisz növény fő hatóanyagának, a Delta-9-THC-nak a hatásmechanizmusától. Míg a Delta-9-THC részleges agonista, addig az ismert szintetikus kannabinoidok teljes agonisták. Ez azt jelenti, hogy a szintetikus kannabinoidok jóval potensebbek, kevesebb dózisban is jóval nagyobb hatékonysággal aktiválják a receptorokat, mint a THC. Részben ez a magyarázata annak, hogy nagyon könnyű ezeket a szereket túladagolni, a fogyasztók gyakrabban (de nem szükségszerűen!) tapasztalnak pánikot, téveszméket, zavartságot. A legtöbb ilyen esetben a pszichotikus tünetek 8 napon belül elmúlnak, az esetek kisebbségénél akár hónapokig is fennállhatnak. Egy másik ok, hogy a kannabisz növény számos más kannabinoidot is tartalmaz a THC-n kívül, így például a kannabidiolt (CBD), amelynek antipszichotikus hatásai vannak - a herbálként árult fűkészítményekben ezek nincsenek jelen, a szintetikus kannabionid agonisták pszichotikus hatásait nem ellensúlyozza semmi.
Kiszámíthatatlan drogpiac
A másik ok, hogy ezeknek szintetikus szereknek a piaca elképesztően kiszámíthatatlan és változékony. Képzeljük el, mi történne, ha az alkohol egy íztelen és szagtalan anyag lenne, és a szeszesitalokon nem lenne feltüntetve, hogy mennyi alkoholt tartalmaznak. Ugyanaz a termék ma 5%-os, másnap pedig 45%-os szesztartalommal kerülne forgalomba, természetesen nem emberi fogyasztásra, mondjuk mint autólemosó vagy ablaktisztító szer, életkorhatár nélkül. Az eredmény óriási káosz lenne, az emberek folyamatosan alkoholmérgezést kapnának. Hasonló a helyzet a szintetikus kannabinoidokkal is. Ezeket Kínában és Indiában állítják elő nagy tételben, majd Európában teljesen ellenőrizetlen módon “ütik fel” különféle növényi kivonatokkal. Akár még egy terméken belül is teljesen eltérő koncentrációt tartalmazhatnak a különféle növényi részek attól függően, hogy az egyiket jobban, a másikat kevésbé sikerült beáztatni! A termékeket “nem emberi fogyasztásra” hozzák forgalomba, hogy kikerüljék a fogyasztóvédelmi előírásokat. Nincsenek rajtuk feltüntetve, hogy pontosan mit tartalmaznak, és milyen koncentrációban. Ráadásul a piac kiszámíthatatlanságát, változékonyságát csak fokozza, hogy az állam néhány havonta új szintetikus kannabinoidokat vesz tiltólistára. Így a forgalmazók folyamatos lépéskényszerben vannak, hogy újabb szereket állítsanak elő és dobjanak a piacra, amelyek még legálisak. Az új szereknek eltérő a hatásmechanizmusa, a fogyasztó viszont erről nem tud semmit. Hiába vettek tehát fel négy anyagot az új pszichoaktív anyagok listájára júliusban, ettől nem lesz kevesebb szer a piacon, csupán még több új anyag. Egyes terjesztők máris azzal büszkélkednek a holnalpjukon, hogy találtak olyan új anyagokat, amelyek még mindig legálisak. Legálisak, az lehet, de veszélyesebbek, mint az illegális kannabisz.
Sárosi Péter