Ismét napirenden a svájci legalizáció
Svájc mindig is úttörő szerepet játszott a drogpolitikában. 1986-ban elsőként nyitott szállókat a függők számára és 1994-ben orvosi célból engedélyezte a heroin felírását. Ma több svájci város kannabisz klubok nyitásában gondolkodik.
„Épp azért szükséges szabályoznunk ezt a drogot, mert veszélyes lehet, és nem azért, mert veszélytelen” világít rá Dreifuss. „Ha a [tiltó és elrettentő megközelítésű] elmúlt 50 év figyelembe vétele nélkül vizsgálnánk ma felül a kannabisz használatát, akkor nemzetközi irányelveket dolgoznánk ki a szabályozására, az előállítására és a fogyasztására éppúgy, mint a dohány, az alkohol vagy az élelmiszerek esetében”.
Két közelmúltbeli esemény szimbolikus jelentőséggel bírt a kannabisz szabályozás ellentétes oldalain: a svájci drogpolitika vezető figuráinak Bernben tartott vitája és Thun városban az aggódó szülők és a politikusok párbeszéde. A berni vitán Dreifuss, Teuscher és Toni Berthel orvos, a Drogkérdések Szövetségi Bizottságának elnöke bizonyíték-alapú politika bevezetésére szólított fel, ami a valóságra reflektál és összhangban van az ország liberális, humanista hagyományaival. „Úgy gondolom, hogy nem kellene büntetni azt, aki nem árt másoknak. Az elnyomás láthatóan nem működött az elmúlt 50 évben” – közölte Dreifuss az egybegyűltekkel.
Akarat- és törvényellenes
„Liberálisabb hozzáállás elfogadása esetén az állam drogdílerré válna” – vélekedett a rendőr Andrea Geissbühler, a Svájci Néppárt képviselője és a Szülők a Drogok Ellen szervezet vezetője. „A liberalizáció szembemenne az emberek akaratával és megsértené a jelenlegi kábítószer-szabályozást”. Geissbühler már a 2008-as svájci legalizációs szavazás idején is azzal riogatott, hogy a legális fűszabályozás esetén Svájc a drogturizmus Mekkájává válna.
Daniel Beutler orvos, az ultrakonzervatív keresztény Szövetségi Demokratikus Unió tagja osztja a képviselő álláspontját. „20 éve liberalizáltunk és nem működött, így ma azt mondom, ne térjünk vissza ehhez a szarhoz.” Pedig a svájci gyakorlat sikerei önmagukért beszélnek: jelentősen csökkent a túladagolásos halálesetek, a HIV fertőzések száma és a bűnözés. Az orvosi heroinfelíró programokon részt vevő függők jelentős része néhány éven belül átiratkozott józanságot célzó terápiára. A nyílt utcai drogszcénák eltűntek, akárcsak az utcán szétdobált fecskendők, a fogyasztói szobákban pedig nem regisztráltak egyetlen túladagolásos halálesetet sem.
Forrás: swissinfo.ch
Kardos Tamás
Mi a drogriporter?
A Drogriporter nem a drogokról szól, hanem az emberekről, akik drogokat (is) fogyasztanak. Célunk, hogy teret adjunk a megbélyegzéstől és előítéletektől mentes, korrekt, tudományos bizonyítékokon alapuló, de mégis szórakoztató tájékoztatásnak. Álláspontunk szerint a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem pedig igazságos, mivel sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga, amelyet egyébként sem képes megszüntetni vagy megelőzni.
A Drogriportert üzemeltető Jogriporter Alapítvány közhasznú tevékenységet folytat, az állam vagy politikai pártok támogatása nélkül. Ha szeretnéd, hogy a jövőben is legyen egy józan hang a drogpolitika terén, kérjük, hogy támogasd a szervezetünket az adód 1%-ával! Adószámunk: 18523616141
A Drogriporter oldalunkat itt találjátok, az angol nyelvű oldalunkat pedig itt.
Segítség kell? Itt megtalálod!
Ha segítségre van szükséged a drogproblémáid/drogfüggőséged miatt, a Drogriporter adatbázisában megtalálod!
