Drogriporter kiemelt kép

Ismét napirenden a svájci legalizáció

kardostamas
· 2014. november 25. 11:57

Svájc mindig is úttörő szerepet játszott a drogpolitikában. 1986-ban elsőként nyitott szállókat a függők számára és 1994-ben orvosi célból engedélyezte a heroin felírását. Ma több svájci város kannabisz klubok nyitásában gondolkodik.

Ruth Dreifuss korábbi belügyminiszter – akit az úttörő drogpolitikai intézkedései miatt egyesek a „nemzet dílere” névvel illetnek – a legalizációs kampány egyik kulcsfigurája. Egyik javaslata, hogy egy genfi elképzelés mintájára létesítsenek kannabisz klubokat. Az olyan nagyobb városok, mint Genf, Bern, Basel és Zürich szakmai körben már kidolgozták egy lehetséges mintaprojekt terveit. „Egy új modellel való kísérletezést indítványozzuk, hogy bizonyítékokkal támaszthassuk alá a szabályozás feketepiacra, bűnözésre és közegészségre gyakorolt hatását.” A Globális Drogpolitikai Bizottságban is tagsággal rendelkező Dreifuss ezt így magyarázta: „A mintaprojekt tapasztalatot és tényeket fog nyújtani, amikkel új politikát alkothatunk”. Az elképzelés szerint olyan klubok jönnének létre, ahol a 18 év fölöttiek szabályozott környezetben fogyaszthatnának marihuánát. Az eredeti koncepciót 2005-ben ismertette a 140 civil szervezetet magába tömörítő Európai Civil Szervezetek Tanácsa az Igazságos és Hatékony Drogpolitikáért (ENCOD).


Kisebb szabálysértés


Más európai országokhoz hasonlóan Svájcban is a kannabisz a legelterjedtebben használt illegális szer, amit egy friss felmérés alapján a társadalom 29%-a fogyasztott már valamikor az élete során. Körülbelül félmillióan, a társadalom 5,7%-a fogyasztotta az elmúlt évben is, amivel szabálysértést követett el. A 10 grammnál kevesebb kannabisz birtoklását 100 svájci frank (kb. 25.000Ft) bírsággal büntetik. A nemzeti törvények alkalmazásakor azonban a kantonok hatósága mérlegelheti a büntetések kiszabását és gyakran eltekintenek a pénzbírságtól. Így a mintaprojekt esetén a kantonokban nem is lenne szükség legalizációra, csupán a marihuána használat megtűrésére a kannabisz klubokban.


A konzervatív pártok és érdekcsoportok szerint azonban az absztinencia és a szigor az egyedüli megoldás. A nagyobb városok – melyekben napi szinten szembesülhetünk a fűszívó fiatalokkal – egy direktebb megközelítésben gondolkodnak: a piaci szabályozásban és a felnőttek számára engedélyezett kannabisz használatában.


Legalizációs tapasztalatok


„Szabályozásra van szükségünk. Sem kategorikus tiltásra, sem a mindent szabad elvére” – jelentette ki Franziska Teuscher oktatási és társadalmi ügyi biztos Bernben. „Számomra ez a mintaprojekt az egyetlen ígéretes út előre, ami nem ködösít, hanem tényekkel szolgál”. A projektek tudományos elemzésnek vennék alá a kannabisz használatát a jelenlegi törvényi keretek között. A
coloradói
és a
washingtoni
mintához hasonlóan Svájcban is lokális megoldásokban gondolkodnak, mert a teljes nemzeti szabályozás megváltoztatása valószerűtlennek tűnik a közeljövőben. „A helyzet nem kielégítő. Nélkülözhetetlen, hogy javítsunk rajta és megoldást találjunk”, tette hozzá Teuscher. „Társadalmi szinten kell foglalkoznunk a kérdéssel. Sokat nyerhetünk rajta és nincs vesztenivalónk.”


Veszélyes?


Mára a legtöbb orvos, kábítószerügyi szakértő és addiktológus egyetért abban, hogy a kannabisz okozhat ártalmakat. A konszenzus szerint hatással lehet a kognitív teljesítményre és ártalmas lehet a mentálisan instabil személyekre és a fiatalok fejlődésben lévő agyára. Ezen felül számos beltéren termesztett fajtának magasabb a THC és alacsonyabb a pszichoaktív hatásokat ellensúlyozó CBD tartalma, mint 20 évvel ezelőtt, ami hozzájárulhat a mentális rendellenességek felszínre hozatalában az arra hajlamosak körében. Nincs azonban hasonló egyetértés az egészséges felnőttek rekreációs kannabisz használatához kapcsolódó kockázatok és a megfelelő szabályozás terén.

„Épp azért szükséges szabályoznunk ezt a drogot, mert veszélyes lehet, és nem azért, mert veszélytelen” világít rá Dreifuss. „Ha a [tiltó és elrettentő megközelítésű] elmúlt 50 év figyelembe vétele nélkül vizsgálnánk ma felül a kannabisz használatát, akkor nemzetközi irányelveket dolgoznánk ki a szabályozására, az előállítására és a fogyasztására éppúgy, mint a dohány, az alkohol vagy az élelmiszerek esetében”.

Két közelmúltbeli esemény szimbolikus jelentőséggel bírt a kannabisz szabályozás ellentétes oldalain: a svájci drogpolitika vezető figuráinak Bernben tartott vitája és Thun városban az aggódó szülők és a politikusok párbeszéde. A berni vitán Dreifuss, Teuscher és Toni Berthel orvos, a Drogkérdések Szövetségi Bizottságának elnöke bizonyíték-alapú politika bevezetésére szólított fel, ami a valóságra reflektál és összhangban van az ország liberális, humanista hagyományaival. „Úgy gondolom, hogy nem kellene büntetni azt, aki nem árt másoknak. Az elnyomás láthatóan nem működött az elmúlt 50 évben” – közölte Dreifuss az egybegyűltekkel.

Akarat- és törvényellenes

A liberális fórumról távozókat a Svájci Drog-absztinencia és a Szülők a Drogok Ellen szervezetek gyertyákat tartó aktivistái várták, akik a kannabisz veszélyeit ecsetelő pamfleteket osztogattak. Utóbbi csoport nézeteit több jobboldali politikus is osztja, akik nem csak a veszélyeket hangsúlyozzák, de rámutatnak, hogy a tilalom néhány potenciális fogyasztót visszatart és a legalizáció változtatást igényelne a törvényben.

„Liberálisabb hozzáállás elfogadása esetén az állam drogdílerré válna” – vélekedett a rendőr Andrea Geissbühler, a Svájci Néppárt képviselője és a Szülők a Drogok Ellen szervezet vezetője. „A liberalizáció szembemenne az emberek akaratával és megsértené a jelenlegi kábítószer-szabályozást”. Geissbühler már a 2008-as svájci legalizációs szavazás idején is azzal riogatott, hogy a legális fűszabályozás esetén Svájc a drogturizmus Mekkájává válna.

Daniel Beutler orvos, az ultrakonzervatív keresztény Szövetségi Demokratikus Unió tagja osztja a képviselő álláspontját. „20 éve liberalizáltunk és nem működött, így ma azt mondom, ne térjünk vissza ehhez a szarhoz.” Pedig a svájci gyakorlat sikerei önmagukért beszélnek: jelentősen csökkent a túladagolásos halálesetek, a HIV fertőzések száma és a bűnözés. Az orvosi heroinfelíró programokon részt vevő függők jelentős része néhány éven belül átiratkozott józanságot célzó terápiára. A nyílt utcai drogszcénák eltűntek, akárcsak az utcán szétdobált fecskendők, a fogyasztói szobákban pedig nem regisztráltak egyetlen túladagolásos halálesetet sem.


Forrás: swissinfo.ch
Kardos Tamás

Mi a drogriporter?

A Drogriporter nem a drogokról szól, hanem az emberekről, akik drogokat (is) fogyasztanak. Célunk, hogy teret adjunk a megbélyegzéstől és előítéletektől mentes, korrekt, tudományos bizonyítékokon alapuló, de mégis szórakoztató tájékoztatásnak. Álláspontunk szerint a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem pedig igazságos, mivel sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga, amelyet egyébként sem képes megszüntetni vagy megelőzni.

A Drogriportert üzemeltető Jogriporter Alapítvány közhasznú tevékenységet folytat, az állam vagy politikai pártok támogatása nélkül. Ha szeretnéd, hogy a jövőben is legyen egy józan hang a drogpolitika terén, kérjük, hogy támogasd a szervezetünket az adód 1%-ával! Adószámunk: 18523616141

A Drogriporter oldalunkat itt találjátok, az angol nyelvű oldalunkat pedig itt.

Segítség kell? Itt megtalálod!

drogriporter

Ha segítségre van szükséged a drogproblémáid/drogfüggőséged miatt, a Drogriporter adatbázisában megtalálod!

Drogriporter a Facebookon