Miközben Magyarországon a tűcsere programok sorra zárnak be és a hepatitis C fertőzések száma háromszor magasabb, mint nyolc éve, egy nagyszabású brit vizsgálat most ismét igazolta, hogy a tűcserék költséghatékony módszerek a vírus terjedésének megakadályozásában.
Az Addiction című szakfolyóirat legújabb számában jelent meg az a cikk, ami a brit Nemzeti Egészségkutató Intézet (NIHR) által folytatott kutatás eredményeiről számolt be. A vizsgálat során a kutatók három városban - Bristol, Dundee és Walsall - számították ki a tűcsere programok költségeit. Egy matematikai modellt alkalmazva megbecsülték, hogy különböző jelenlegi hepatitis fertőzöttség mellett - Bristol 45%, Dundee 26%, Walsall 18% - a három városban mennyivel több költséget jelentene a következő ötven évben (2016-65), ha a tűcsere programokat az első tíz évre bezárnák.
Az eredmények szerint a tűcsere programok jelentősen csökkentették a hepatitis előfordulását, Dundee-ben 40%-al, Bristolban és Walsallban 8%-al. Az új fertőzések csökkentésével számos, a betegséggel és annak gyógykezelésével kapcsolatos kiadást megspórolnak a városoknak. Ha levonjuk a programok fenntartási költségeit, akkor a nyereség csak Dundee-ben majdnem egymilliárd forintnak felel meg.
A programok ezenkívül mérhető javulással járnak a drogfogyasztó emberek életminőségére nézve is, amit a kutatók az ún. életminőségre kiegyenlített életévek számában (QALYs) mértek. Ez a mutató meghatározza, hogy egy év során egy személy a teljes életminőséghez (értéke 1) képest milyen életminőséget él meg. Ez az érték Bristolban 502, Dundee-ben 195, Walsallban pedig 192 volt.
Dr. Zoe Ward, a NIHR kutatója a sajtónak elmondta, hogy ez az első olyan kutatás az országban, ami bebizonyította a tűcsere programok költséghatékonyságát. "Az eredmények világosak: a tűcsere programok nem csak az új hepatitis C fertőzések számát csökkentik a drogfogyasztók körében, de olcsó és jó befektetésnek számítanak, további kiadásokat spórolhatnak meg, ami fontos a pénzhiánnyal küzdő helyi hatóságok szempontjából." Dr. Ward reméli, hogy a kutatás segíthet a jelenleg Angliában is forráshiánnyal küzdő ártalomcsökkentő programok költségvetési támogatásának növelésében.
Sárosi Péter