Eric Holder amerikai igazságügyi miniszter tegnap bejelentette, hogy a szövetségi kormány nem fogja megakadályozni a marihuána legális termékként való szabályozását Washington és Colorado államokban. Ezzel gyakorlatilag elhárult az akadály az állami fűboltok megnyitása előtt.
Bár a tavalyi elnökválasztás idején a kannabiszt két államban is legális termékké nyilvánították népszavazás útján, eddig még nem lehetett tudni, hogy vajon a szövetségi kormány miként fog reagálni – hiszen a szövetségi drogtörvény (az Ellenőrzött Anyagokról szóló 1970. évi törvény) továbbra is tiltani rendeli a kannabisz nem orvosi és nem tudományos célú használatát. Azt már mi is megírtuk, hogy az állami fűboltok elleni nagy szövetségi razziákra nemigen lehetett számítani, azonban a központi kormány keresztbe tehetett volna az állami szabályozásnak különféle bürokratikus akadályokkal. Holder azonban csütörtökön telefonkonferencián arra utasította a két állam kormányzóit, hogy a “trust, but verify” megközelítés alapján járjanak el az állami jogszabályokkal kapcsolatban – magyarul fogadják el a jogalkotó jó szándékát a közegészségügyi és büntető-igazságszolgáltatási szempontok érvényesítésére, ugyanakkor kövessék nyomon, hogy valóban megfelelnek-e majd az elvárásoknak. Hogy pontosan milyen szempontoknak kell megfelelniük, azt Holder 8 pontba szedte össze:
1. Nem szabad forgalmazni fiatalkorúaknak
2. A marihuána forgalmazásából nem profitálhatnak bűnszervezetek
3. Nem szabad a marihuánát olyan más államba szállítani, ahol illegális
4. Meg kell akadályozni az állami marihuána törvények örve alatt egyéb illegális szerek forgalmazását
5. A fegyverek és erőszak használatát a marihuána termesztése és kereskedelme során
6. A bódult állapotban történő autóvezetés és egyéb közegészségügyi ártalmak visszaszorítása
7. A marihuána közterületen való termesztésének, illetve a környezetvédelmi károknak a megakadályozása
8. A szövetségi tulajdonban lévő területeken a marihuána továbbra is tiltott marad.
A helyzet iróniája az, hogy a tiltó törvények alkalmazásával egyik szempontnak sem sikerült soha megfelelnie egyetlen államnak sem: az illegális piacon a 18 éven aluliak is könnyen vásárolhatnak marihuánát, míg az állami fűboltban elkérik a személyit. A feketepiacon bűnszervezetek szereznek adómentes jövedelmet a fűből, az állami fűboltok azonban kiveszik a kezükből a marihuána-kereskedelem ellenőrzését. A fekete piacon a konfliktusmegoldás fő eszköze az erőszak (lásd alkoholtilalom), míg a legális piacon jogi útra terelhetik a vállalkozók a vitáikat. Gyakorlatilag a 8 szempontnak csak és kizárólag a legális szabályozás keretei között lehet megfelelni!
A Drogriporter USA-ban forgatott filmje a washingtoni fűlegalizációról
A szövetségi ügyészek fogják felügyelni ezen kritériumok betartását, akiknek van némi mozgástere a szabályok értelmezésében. Ez még jelenthet problémát a jövőben, ugyanis korábban is előfordult, hogy egyes ügyészek szembefordultak a kormány világos instrukcióival, és a maguk feje után mentek. A marihuána a szövetségi törvény szerint továbbra is a drogtörvény I. jegyzékén marad azon szerek között, amelyeknek nincsen hivatalosan elismert gyógyászati hatása és amelyek abúzus-potenciálja igen nagy.
A mostani bejelentést a drogpolitikai reformot szorgalmazó szervezetek egyaránt történelmi lépésként értékelik, azonban hosszú utat kell még megtenniük addig, amíg a kannabisz az egész ország területén legálissá válik. Már most látszik, hogy Colorado és Washington állam példáját további államok fogják követni, és a következő választások idején újabb legalizációs népszavazások várhatók. Márpedig ha a legalizáló államok többségbe kerülnek, a szövetségi prohibíció fenntarthatatlanná válik. Sőt, a globális prohibíció órái is meg vannak számlálva: tegnap mi is egy lépést tettünk a nemzeti fűboltok megnyitása felé.
Sárosi Péter