Hiába mondják egyesek, hogy az állam senkit sem csuk le pusztán fogyasztás miatt, a kriminalizáció bizony nagyon sok kárt okoz. Olvasónk, Áron története következik, aki egyike annak az évi 6-7 ezer fiatalnak, akiknek nem volt szerencséje: elkapták a zsaruk az utcán, mert füvet szívott.
Elmesélném az én történetemet a fűről. Arra szeretnék kérni minden kedves embert, aki olvassa ezt, hogy tegyék félre azt a fajta gondolkodásmódot, amiben egy kamasz csak az azért füvezik, hogy megmutassa a világnak, mennyire menő, hogy mennyire leszarja a dolgokat, mennyire lázad a rendszer ellen, és persze, hogy milyen éretlen, mert nem gondol bele dolgok következményeibe. Egy ember intelligenciáját nem a kor határozza meg véleményem szerint. De nem húzom az időt, inkább belekezdek.
16 éves fiú vagyok. Történt egyszer, hogy 3 barátommal péntek késő délután találkoztunk abból a célból, hogy egy kicsit kikapcsolódjunk pár füves cigaretta társaságában. A városunk központjában talalkoztunk, mivel mindenkihez az van a legközelebb. Mindenekelőtt bementünk a Mc Donald's-ba kajálni egyet. Mikor mindenki megérkezett, elkezdtem megtekerni az első cigarettát. Meg volt, el is pippantottuk egy kihaltabb helyen, majd valakinek jött egy csodás ötlete, hogy menjünk fel egy nyitott parkolóba ami a 3. szinten van. Felmentünk, fantasztikus kilátás, jó hangulat, éppen ideális. Elkezdtünk beszélgetni meglepően mély dolgokról, eszmecserét folytattunk nyugis zene társaságában.
Egyszer csak lenéz az egyik barátom a lejjebb található buszpályaudvarra, és látja, hogy a hozzánk vezető lépcső fele sétál 3 rendőr. Volt körülbelül 5 másodpercem átgondolni a szituációt, menekülő útvonalakat keresni, hozzá teszem elég betépett állapotomban. Akkor az tűnt a legjobb ötletnek, hogy rohanjunk lefele a lépcsőn, majd ahol ők jönnének fel, mi ott elkanyarodunk bal irányba. Ha esetleg 2 pillanattal hamarabb érünk le, nem látnak meg a rendőrök és nem kezdenek el követni, csak hát ez nem így történt. Látták, hogy a megszokottnál gyorsabb tempóval sétálunk ezért utánunk kiabáltak, hogy "álljanak meg!"
Ennek eleget nem téve, én befordultam egy kisebb sikátorba, ahol eldobtam egy kész cigit és a gatyámba raktam körülbelül egy fél gramm füvet. Mikor hallottam hogy, elkezdtek futni utánunk megálltam, nehogy véletlen hátba rúgjon az egyik, majd a nyakamba varrjon egy rendőri intézkedés megtagadása miatti bűncselekményt vagy mit.
Megálltunk. Személyi, lakcímkártya stb. Odaállítottak minket egy falhoz ahol szem előtt voltunk, és kérdezték kinél van kábítószer. Mondtam a kedves rendőr úrnak, hogy "hááát az nincs, csak egy morzsi." Átadtam neki, odahívtak pár kollégát egy autóval, aminek a motorháztetejére kellett kipakolni zsebeinket. Érdekes látvány volt, hogy 4 emberhez kb 7 rendőrnek az intézkedése kellett.
Kipakolok, ruházatom átvizsgálják, de nem találnak semmit. Közben természetesen mondogattak dolgokat, hogy minél jobban beszarjunk, például, hogy ha most nem valljuk be hogy kábszit fogyasztottunk akkor priuszunk lesz, ami miatt nem vesznek fel egyetemre. Nem tervezek egyetemre menni, viszont tudtam, hogy rajtam kívül kettő ember igen, igazából meg tippmixelhettem hogy ki fog köpni.
Sajnos a rendes tippmix sose jön be, ez viszont nyert. A legjobb barátom akivel már 7 éve legjobb barátok vagyunk, elmondta, hogy én vittem a füvet, hogy én kínáltam mindenkit, hogy eldobtam egy cigit, igazából mindent amiről tudott. Miután mindenki kipakolt engem 5 rendőr félre hívott, a masik 2 gyerekre a másik 2 rendőr figyelt. Teljesen körbe álltak majd faggatni kezdtek, hogy mit dobtam el, hogy én hoztam-e, hogy honnan volt stb stb. Természetesen mindent tagadtam de ez sajna kevés volt.
Ugye mikor kérdezték kinél van valami illegál, azt is kérdezték ki fogyasztott, majd a kedves legjobb barátom 3 perc faggatózás után megtört és szó szerint kijelentette, hogy mind a négyen. Ez már eleg volt ahhoz, hogy a helyszínen előállítsanak.
Az őrsön igazából semmi érdekes nem volt, átvizsgálták mégegyszer a ruházatom, szintén nem találtak semmit, nem is értem, hogy tanítják az akadémián ezt az átvizsgálást. Vizeletet adtunk, házkutatás stb, ugye a szokásos. Anyám mondta, hogy házkutatásnál találtak a szobámban csekély mennyiséget, amit lehúzott a WC-n a nyomozó, azzal a címszóval, hogy ha ő ezt most leadja a rendőrségen akkor engem terjesztéssel fognak megvádolni, ami had ne mondjam mekkor baromság. Ezzel azt értek el, hogy beszarassák anyámat ami sikerült is. Bár én azt is kétlem hogy találtak volna bármit, hiszen egy ember nem feledkezik meg ilyenről, legalábbis én nem...
A döntés az lett, hogy elterelésre kell járnom. Ebben semmi gáz nem is lenne, csakhogy...
Most éppen az a helyzet, hogy édesanyám fűnek - fának elmeséli, hogy én mekkorra bűnöző vagyok, hogy ez úgy is elsülhetett volna, hogy leadja a nyomozó és én most a fiatalkorúak börtönében ülnék, és le se szarja az én, vagy más tapasztaltabb ember véleményét. Emellett megszakadt a kapcsolatom a legjobb barátommal így 7 év után. Ha egyetlen rendőrrel összetalálkozok az utcán azok közül, akik ott voltak mikor el kaptak, egyből pakoltatnak ki (volt már rá példa). A szeretteim úgy néznek rám emiatt mint egy kutyára, már csak apám hívását várom, hogy jól előadja az "én megmondtam" szöveget, aki egyébként egy főtörzsőrmester. A ráadás pedig, hogy a gyakorlati helyemen, magyarázkodnom kell, hogy miért nem megyek csütörtökön dolgozni, mivel pszichológushoz kell mennem emiatt.
Most komolyan... Ez ekkora bűn? Ezt mind megérdemlem 2 cigi miatt? Hogy egy rossz drogos bűnözőnek nézzen minden ember ezen a nyakbatekert világon? Hogy elveszítsem a legjobb barátom? Komolyan nem bírom ezt felfogni. Viszont várom a véleményeket.
Áron
FIGYELEM! Ha érdekel a drogtéma - akár fogyasztó vagy, akár a területen dolgozó szakember, aggódó szülő vagy szimplán jobbító szándékú aktív polgár -, szeretsz írni és szeretnél hozzájárulni a Drogriporter tájékoztató munkájához, akkor itt az alkalom: írj nekünk cikket a Drogriporter blogra! Amennyiben a cikked megfelel a tartalmi és minőségi elvárásainknak, akár rendszeres szerzővé is válhatsz. Írhatsz arról, hogy szerinted hogyan kellene átalakítani a hazai drogpolitikát, milyen törvényekre, programokra lenne szükség, blogolhatsz a fogyasztóként/partizóként/szülőként/szakemberként stb. szerzett tapasztalataidról. Tudósíthatsz arról, hogy milyen jó és rossz drogpolitikai példák vannak idehaza és külföldön. Írhatsz drogtémájú könyvekről, filmekről is. A cikkek terjedelme lehetőleg ne haladja meg szóközökkel együtt az 5-6000 karaktert. A cikkeket a rightsreporter@rightsreporter.net címre küldd! Akár megfelel az írásod, akár nem, egy héten belül válaszolunk.