Az 1990-es években a heroinfogyasztás, és a nyomában járó fertőzések és túladagolások, illetve a feketepiachoz kapcsolódó bűnözés borzolták fel a portugál nagyvárosok lakóinak idegeit. A hagyományos módszerek - az elrettentés, a büntetés és a kirekesztés - nem értek célt. Önmagában a teljes leszokást célzó terápiás programok is csak a függők egy kisebbségén voltak képesek segíteni. Ezért aztán a politikai vezetők a szakemberek nyomására úgy döntöttek, radikálisan új megközelítésre van szükség. Olyan módszerekre, amik nem követelik meg a teljes drogmentességet a fogyasztóktól. Oda viszik a számukra a segítséget, ahol vannak, és amilyen állapotban vannak. A cél: az egészség és emberi méltóság megőrzése. Az ország dekriminalizálta a drogfogyasztást és külön törvényt hozott az ártalomcsökkentő programok támogatásáról. Az elmúlt 20 évben az új politikának a világ minden részéről a csodájára járnak, hiszen jelentősen sikerült csökkenteniük a drogjelenség ártalmait (az erről készült filmünket megnézhetitek itt).
Azóta az ártalomcsökkentő mozgalom globálissá vált. Az ártalomcsökkentő programok a világnak gyakorlatilag minden országában elterjedtek. A 2000-es évek első évtizedében nagy fejlődést láthattunk. Többek között ekkor terjedtek el viszonylag széles körben Magyarországon is a tűcserék, az utcai megkeresés, a partiszervíz és az opiát szubsztitációs terápia. A század második évtizede azonban nem csak nálunk szólt a megtorpanásról vagy hanyatlásról. Mintha megrendült volna a nemzetközi közösség elkötelezettsége, és nem csak ezen a téren. Főleg Ázsiában és Kelet-Európában szigorodott a drogfogyasztók kriminalizálása, kevesebb pénz jut a segítő szervezeteknek, örülhetnek, ha nem üldözi őket is az állam. Ez derül ki a konferenciát szervező Nemzetközi Ártalomcsökkentő Egyesület éves globális jelentéséből. Gyászos fejleményt jelent a Fülöp-szigeteken a drogfogyasztók tömegeinek legyilkolása a drogellenes háború nevében.
A konferencián díjat kapott az egyetlen moszvkai tűcsere programot üzemeltető Andrej Rilkov Alapítvány (róluk filmeztünk korábban), ezenkívül Andrej Jarovij ukrán HIV-aktivista. Őt a luganszki köztársaságnak nevezett orosz bábálamban azért börtönöztek be, mert orvos által felírt metadont tartott magánál. Az oroszok és szeparatista híveik szerint a gyógyszeres helyettesítő terápia, amit a WHO létfontosságúnak minősített, bűncselekmény. Szintén kitüntették a CASO nevű, a portugál drogfogyasztókat tömörítő szervezetet.
Nyugat-Európában jelentős előrelépés történt az innováció terén. Így például egyre több felügyelt drogfogyasztói szoba nyílik. A konferenciának otthont adó Porto polgármestere a nyitóünnepségen jelentette be, hogy a városvezetés határozatot hozott az első drogfogyasztói szoba megnyitásáról. De pár hét múlva nyílik egy hasonló intézmény Marseillesben is. Sőt, a korábban szigorú és elutasító skandináv országokban is megtörni látszik a jég. Norvégia például drogfogyasztói szobákat nyit, heroinfelíró programot hoz létre és a dekriminalizációról tárgyal. Az elektronikus tánczenei rendezvényeket célzó drogbevizsgáló programok (ahová az ember a saját anyagát bevizsgáltathatja anonim módon) is az EU hivatalos politikájának részévé váltak. A konferencián mind egy drogfogyasztói szobát, mint egy drogbevizsgáló programot felállítottak, amit a résztvevők megtekinthettek, illetve használhattak is.
Észak-Amerikában, ahol az opiát túladagolási járvány dühöng, szintén jelentős előrelépések történtek. Az USA-ban ez az eddig a tiltás és a tűrés határmezsgyéjén lévő programok, így (a túladagolás hatásait visszafordító) Naloxon programok és a tűcsere programok nagyobb elismertségéhez vezetett. Kanadában pedig, ahol egészen a közelmúltig csak egyetlen felügyelt fogyasztói szoba volt, az elmúlt években gyakorlatilag minden nagyvárosban sorra nyíltak meg ezek az intézmények. (Az ottani helyzetről az angolul tudóknak érdemes meghallgatni Zoe Dodd aktivista előadását.)
A drogpiac változásai is komoly kihívást jelentenek az ártalomcsökkentőknek. Azok a programok, amelyeket hagyományosan az ártalomcsökkentéssel társítanak, elsősorban a heroininjektáló felnőtt férfiakra lettek kitalálva. Egyre több szó esik ezeken a konferenciákon arról, hogy az ártalomcsökkentést ki kellene vonni ebből a kontextusból - és elérhetővé tenni hasonló szemléletű programok a drogfogyasztók más csoportjainak is. Így például nem csak nálunk, de az egész világon növekvőben van a pörgetőszerek (stimulánsok) fogyasztása. A stimuláns-fogyasztóknak nyújtott ártalomcsökkentés témájával külön szekcióban foglalkozott a konferencia. Egy ezzel kapcsolatos jelentést most mutatott be a Mainline nevű holland szervezet.
A nem injektáló fogyasztóknak is szükségük van utcai megkeresésre és ártalomcsökkentésre. Sőt, nem csak drogfogyasztóknak, de például szexmunkásoknak is. Erről tartott beszédet Luca Stevenson, aki megsemmisítő kritikát fogalmazott meg azokról, akik a szexmunkások vagy a klienseik büntetését propagálják. A nők, bár a drogfogyasztó népességen belül kisebbséget képeznek, olyan sajátos igényekkel rendelkeznek, amiket a legtöbb program nem képes kielégíteni. Ezért tehát szükség van kimondottan nőket célzó szolgáltatásokra. A börtönök a legtöbb országban pedig még mindig fehér foltot jelentenek az ellátórendszer számára. Külön szekció volt a chemsex jelenségéről is, ami a meleg férfiak körében elterjedt, drogokkal felütött szexuális partikat jelenti. Erről idehaza még nagyon keveset lehetett olvasni, pedig hazai LMBT aktivisták szerint a jelenség már Budapesten is elterjedt. Az intenzív chemsex súlyos fizikai és pszichés problémákhoz vezet. Az ilyen marginalizált közösségek esetében csak olyan programok lehetnek eredményesek, amik sorstárs segítőket alkalmaznak (erről ebben az interjúban bővebben).
A szervezők idén másodszor bízták meg az angol és magyar nyelvű Drogriporter oldalt üzemeltető Jogriporter Alapítványt a nemzetközi ártalomcsökkentő filmfesztivál megszervezésével. Húsz országból több mint harminc filmet mutattunk be a közönségnek. A konferencián Csák Róbert kutató bemutatta a Jogriporter által a bezárt budapesti tűcsere programok kliensei körében végzett kutatás eredményeit is, erről a sajtó is beszámolt itt.
Sárosi Péter
Videó: Takács István Gábor