Drogriporter kiemelt kép

„Más ember lett belőlem” – utolsó fázisba lépett az MDMA gyógyszerkísérlet

Sárosi Péter
Sárosi Péter
pszichedelikus terápia · 2021. május 4. 14:36
Fotó: wikimedia

Az empatogén hatásairól ismert illegális szer klinikai vizsgálatának harmadik fázisa meglepően jó eredményeket hozott a poszt-traumatikus stressz szindróma kezelésében.

Scott Ostrom amerikai katonaként szolgált az iraki háborúban, ahonnan 2007-ben tért haza. Több, mint egy évtizede küzdött olyan rémálmokkal, amelyek teljesen lehetetlenné tették, hogy kipihenje magát. A rémálmai visszatérő elemei a háborús emlékeiből álltak össze: elvesztette az egységét, menekült az ellenség elől, bedöglött a fegyvere satöbbi.

A pszichiáterek poszt-traumatikus stressz szindrómával (PTSD) diagnosztizálták. A hagyományos terápiás módszerek azonban nem váltak be nála. Az állapota olyan súlyossá vált, hogy öngyilkossági kísérletet is elkövetett.

Ekkor azonban lehetőséget kapott arra, hogy részt vegyen abban a gyógyszerkísérletben, amelynek során az MDMA-val támogatott pszichoterápia eredményességét vizsgálták a korábbi traumatikus élmények feldolgozására képtelen pácienseknél.

A kísérlet során a terapeutája felügyeletével egy szófán kellett feküdnie, miután MDMA-t kapott.

Arról számolt be, hogy egy álomszerű állapotba jutott, ahol az emlékei fekete labdaként jelentek meg. Ezeknek hagymahéjszerű rétegei voltak. A héjak lehántásával egyre mélyebbre jutott, majd elért a középpontba. A leginkább fájó iraki háborús emlékekig.
Képes volt szembenézni azzal a zaklató alteregójával, aki korábban mindig negatív gondolatokkal, szégyennel bombázta. És képes volt elfogadni, hogy azokban a nehéz helyzetekben ő az extrém körülmények közötti legjobb döntéseket próbálta meghozni. Megtette, amire hosszú évekig nem volt képes: megbocsájtott saját magának.

„Teljesen más ember lett belőlem,” nyilatkozta a kísérlet után a New York Times-nak.

Ígéretes kutatási eredmények

A Nature Medicine nevű szakfolyóiratban hamarosan megjelennek a kísérlet 3. fázisának eredményei. A vizsgálatban 90, súlyos poszt-traumatikus stressz szindrómával (PTSD) diagnosztizált páciens vett részt, akiknek az állapota legalább 14 éve fennállt. Köztük sokaknál teljesen hatástalanok voltak a PTSD hagyományos gyógykezelései. 84%-uk szenvedett gyermekkori traumáktól.

Az MDMA nem úgy működik, mint az antidepresszánsok: nincs szükség hosszú időn keresztül rendszeresen szedni.
Az MDMA nem a tüneteket tompítja - hanem a problémák gyökerének kezelését segíti elő. A kísérlet során három, 8 órás MDMA-terápiás szekció követte egymást, ezeket mind egy hónap válaszotta el egymástól. Az élményeket képzett terapeuták segítségével dolgozták fel.

Az eredmények pozitívak voltak:
a résztvevők 67%-a teljesen felépült a PTSD-ből, míg 88%-uknál jelentkezett jelentős javulás. A kontroll csoportnál, akik MDMA helyett placebót kaptak a pszichoterápia mellé, csupán 32% ért el teljes felépülést.
Jennifer Mitchell, a kutatás vezetője külön felhívta a figyelmet arra is, hogy milyen jelentős sikereket értek el a hagyományos gyógykezelésre legellenállóbb PTSD betegeknél (a PTSD ún. disszociatív altípusa), akik többnyire egyéb zavarokkal, például függőséggel és depresszióval is küzdöttek.

Mitchell szerint az MDMA kitűnő katalizátorként működik a pszichoterápiában.
Kiemelte, hogy a gyógyszer csak a megfelelő környezetben, a megfelelően előkészített egyéneknél működik. Az MDMA sikerét azzal magyarázta, hogy éppen az agy félelemközpontját célozza meg, és jelentősen csökkenti a félelmet, növeli az empátiás készséget, ami megkönnyíti a traumatikus élmények feldolgozását.

Az új gyógyszereket gyakran irracionális várakozások övezik, ezért óvatosan szabad csak következtetéseket levonni – azonban ezek az eredmények igen biztatók.

„Nem önmagában a drog a hatékony – hanem a pszichoterápia a gyógyszeres segítséggel,” hangsúlyozta Rick Roblin, a kísérletet szponzoráló Multidiszciplináris Társaság a Pszichedelikumok Kutatásáért (MAPS) vezetője.
A kísérletben részt vevők három előzetes terápiás ülésen vettek részt, amelynek során képzett terapeutákkal dolgoztak a traumáikon.

Így tehát aki a különféle pszichés zavarait próbálja öngyógyítani azzal, hogy illegális Ecstasy-t fogyaszt, a megfelelő körülmények és pszichoterápia nélkül, nem számíthat sikerre.
Sárosi Péter

Mi a drogriporter?

A Drogriporter nem a drogokról szól, hanem az emberekről, akik drogokat (is) fogyasztanak. Célunk, hogy teret adjunk a megbélyegzéstől és előítéletektől mentes, korrekt, tudományos bizonyítékokon alapuló, de mégis szórakoztató tájékoztatásnak. Álláspontunk szerint a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem pedig igazságos, mivel sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga, amelyet egyébként sem képes megszüntetni vagy megelőzni.

A Drogriportert üzemeltető Jogriporter Alapítvány közhasznú tevékenységet folytat, az állam vagy politikai pártok támogatása nélkül. Ha szeretnéd, hogy a jövőben is legyen egy józan hang a drogpolitika terén, kérjük, hogy támogasd a szervezetünket az adód 1%-ával! Adószámunk: 18523616141

A Drogriporter oldalunkat itt találjátok, az angol nyelvű oldalunkat pedig itt.

Segítség kell? Itt megtalálod!

drogriporter

Ha segítségre van szükséged a drogproblémáid/drogfüggőséged miatt, a Drogriporter adatbázisában megtalálod!

Drogriporter a Facebookon