Vajon miért döntött úgy két, korábban a konzervatív drogpolitkájáról ismert szigetország, hogy megreformálja a szigorú, zéró-tolerancián alapuló drogtörvényeit?
A Drogriporter Café legutóbbi angol nyelvű adásaiban két, Európa perifériáján elhelyezkedő szigetország drogpolitikájával foglalkoztunk. Bár Málta a Földközi-tenger déli részén, Izland pedig az Atlanti-óceán északi részén fekszik – meglepően hasonló folyamatoknak lehetünk ma szemtanúi a két országban. Korábban mindkét ország a konzervatív, absztienencia-orientált drogpolitikájáról, szigorú, zéró-tolerancián alapuló drogtörvényeiről volt ismert. Ez a helyzet most változik – mindkét ország kormánya a drogfogyasztás dekriminalizálására és az ártalomcsökkentés kiszélesítésére törekszik.
Izland
Izlandról korábban az a hír járta be a világsajtót, hogy egy tökéletes drogprevenciós rendszert dolgoztak ki, ami gyakorlatilag megszüntette a dohányzást, alkohol-fogyasztást és egy szerek fogyasztását a tinédzserek között. A módszer lényege: a fiatalok számára kijárási tilalmat vezetett be éjszaka, korlátozta a beengedésüket a kocsmákba, bárokba, és egy csomó alternatív rekreációs tevékenységet biztosítottak a számukra. Ennek következtében aztán drasztikusan csökkent a szerhasználat a fiatalok körében.
A Drogriporter Café videós műsorainak elkészítése nagy munka, amit két munkatársunk végez. Sajnos az elmúlt években alig tudunk támogatást szerezni rá. Ha tetszenek az írásaink/videóink, kérünk, hogy légy a Támogató Tagunk, katt ide!
Az izlandi drogprevenció sikeres annyiban, hogy valóban sikerült csökkenteni a szerhasználatot, azonban a rendszernek vannak szépséghibái – mutatott rá Svala Johannesdottir, aki szociális munkásként dolgozik és korábban az első izlandi tűcsere programot vezette. Míg ugyanis a fiatalok tömegeit valóban sikerült eltéríteni a szerhasználattól, a drogokat mégis fogyasztó kisebbség helyzete viszont sokkal rosszabbá vált.
Nincs időd megnézni a műsort? Podcastként is meghallgathatod, lásd lejjebb!
A zéró-tolerancia megközelítés miatt a drogfogyasztó fiatalok nem mernek segítséget kérni, mert az ifjúságvédelmi rendszer részeként a fogyasztókat több hétre zárt intézményekbe kényszerítik. Ezért aztán a fiatal drogfogyasztók rejtőzködnek, és gyakran nagyon rossz fizikai és mentális állapotba kerülnek, és semmi bizalmuk nincsen a hatóságokban. A fogyasztókat kriminalizálják és megbélyegzik.
Az izlandi politikai vezetés is felismerte ezt, és változtatni szeretne ezeknek a fiataloknak a helyzetén. Az egészségügyi miniszter 2021 januárjában bejelentette, hogy kiszélesítik az ártalomcsökkentő programok támogatását. Olyan központokat szeretnének létrehozni, ahol a drogfogyasztó fiatalokat együttérzéssel fogadják, pragmatikus, nem ítélkező segítséget nyújtanak nekik.
Így például megnyílt az út az első felügyelt drogfogyasztói szoba létrehozása előtt is, ahol a fogyasztók a saját magukkal hozott szereket steril, ellenőrzött körülmények között használhatják, elkerülve a túladagolásokat és fertőzéseket, kapcsolatba lépve a segítő szakemberekkel.
Ahogy Halldora Mogensen, a Kalózpárt izlandi parlamenti képviselője elmondta, a kormány azt is bejelentette, hogy a szigorú drogtörvények reformját tervezi. Mogensen és pártja már hosszú évek óta lobbizott ezért. A parlamentben jelenleg is heves viták zajlanak a kormány által benyújtott dekriminalizációs törvényjavaslatról, a konzervatív pártok szerint a törvénymódosítás rossz üzenetet küldene a fiataloknak. A reform hívei a nemzetközi példákra mutatnak, például Portugáliára, ahol a dekriminalizáció nem a drogfogyasztás növekedését okozta, hanem a drogfogyasztással együtt járó problémák visszaszorítását.
Málta
Málta konzervatív, katolikus országként hosszú évtizedekig az EU egyik legszigorúbb országa volt, ami a drogfogyasztók elleni drákói szigorú büntetéseket illeti. Viszonylag minimális fűmennyiségért is hosszú évekre börtönbe kerültek emberek. Mint például Daniel Holmes esete, aki brit állampolgárként néhány tő kannabisz növény termesztése miatt 10 év börtönre ítéltek.
A helyzet azonban az utóbbi évtizedekben változott: a szigor anakronizmusnak tűnik egy olyan világban, ahol a kannabisz fogyasztása egyre inkább a sör- és borfogyasztáshoz hasonló társadalmi megítélés alá esik. 2015-ben a drogfogyasztókkal kapcsolatos szankciókat enyhítették.
Cyrus Engerer, aki a máltai Munkáspárt képviselője az Európai Parlamentben, az egyik első politikus volt, aki kiállt az elavult drogtörvények reformja mellett. Összefogtak az olyan civil szervezetekkel, mint a Drogriporter Café másik vendége, Andrew Bonello által vezetett ReLeaf, és hozzáfogtak a közvélemény meggyőzésének.
A máltai baloldali kormány 2021. márciusban társadalmi vitára bocsájtotta azt a koncepciót, ami szerint a kannabisz személyes használat céljából történő tartását és fogyasztását (7 gramm mennyiségig) dekriminalizálná. Létrehozna ezenkívül egy kormányintézményt, ami a kannabisz gyógyászati és tudományos célú felhasználását szabályozná.
A Munkáspárt publikálta a saját álláspontját, ami nem csak dekriminalizálná, de legális termékként szabályozná a kannabisz forgalmazását. Engerer szerint ennek a legjobb módja nem az észak-amerikai kommercializált modell lenne – hanem az ún. kannabisz szociális klubok spanyol mintára történő bevezetése. Ezek a kannabisz-fogyasztók alulról szervezett, non-profit kollektívái, amelyek együtt termesztik saját maguknak a füvet.
(A videókat Takács István Gábor vágta, a riporter Sárosi Péter.)