A pszichedelikus szerek megnyíló legális piaca számos élelmes vállalkozó fantáziáját mozgatja meg. Sok kutató aggódik, hogy túl gyors a tempó és a gyakorlat a tudomány elé szalad.
A pszichedelikus szerek tudományos és gyógyászati potenciálját feltáró kutatások a 60-as évek óta nem látott hype-ot teremtettek a varázsgombaként emlegetett, pszilocibin tartalmú gombák körül. A "pszichedelikus reneszánsz" (lásd videónkat lejjebb) jegyében sok lektorált szakcikk, és még több médiacikk jelenik meg arról, hogy a pszilocibin áttörést hozhat számos mentális betegség, így a depresszió kezelésében. A korábban főleg a rendszer keretein kívül élő és gondolkodó hippik által kultivált pszichedelikus elvonulások egyre népszerűbbek a vagyonos, befolyásos emberek, cégvezetők és menedzserek körében is.
A korábban a gomba ellen is drogellenes háborút vívó Egyesült Államok több államában, például Oregonban, úgy döntöttek a szavazók, hogy legálissá teszik a varázsgomba nem gyógyászati felhasználását. Hollandiában, ahol a varázsgomba illegális szernek számít, egy jogi hézagot kihasználva a pszilicibin tartalmú gombák ún. szkleróciumát (megkeményedett gombafonalait) tartalmazó készítményeket truffle néven legális forgalomba hozzák.
És bár a tudományos kutatások még gyerekcipőben járnak, és messze vagyunk attól, hogy a pszilocobint tartalmazó gyógyszerek elnyerjék a helyüket a modern gyógyászatban, élelmes vállalkozók máris kihasználják a kedvező jogi és kulturális változásokat. Holland cégek kínálják borsos áron a képzett kalauzok által asszisztált pszilocibin wellness szolgáltatásaikat. Gyógyászati szolgáltatásokat ugyanis tilos kínálniuk, ezért "belső gyógyulásról" és "személyes fejlődésről" beszélnek.
A közvélemény, mint minden új, menő és szexi gyógymód esetében, nem várja ki a tudományos ítéletet. Sokan máris készpénznek veszik, hogy a gomba jelenti a megoldást a különféle mentális problémáikra, traumáikra. És az előbb említett cégek kihasználják ezt a nyitottságot és hiszékenységet. Megjelentek olyan nyilatkozatok is, amelyek szerint a gomba-szeánszok alkalmasak a poszt-traumatikus stressz szindróma (PTSD) kezelésére - miközben erre vonatkozó szilárd bizonyítékok nincsenek. Sőt, még a depresszió esetében, ahol vannak klinikai vizsgálatok, is sok a nyitott kérdés.
Hasonló ez ahhoz, ami a kannabisz egyik hatóanyagával, a kannabidiollal (CBD) történt. Amit sokan még azelőtt kikiáltottak "univerzális rákellenes gyógyszernek", hogy egyáltalán a rákellenes tulajdonságait klinikai vizsgálatokkal bizonyították volna. A laikusok nem látják be, hogy a laboratóriumi sejtkultúrákon végzett kísérletek önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy valaminek a gyógyászati eredményességét és biztonságosságát alátámasszák.
Sokan azok közül a tudományos kutatók közül, akik a pszichedelikus reneszánsz úttörői, némi gyanakvással és szkepszissel tekintenek arra a versenyfutásra, ami a pszichedelikus szerek megnyíló piacában üzleti lehetőséget felfedező cégek között indult meg. Jan Mars, a Gröningen-i Egyetem klinikai pszichológia tanszékének kutatója például elítéli a truffle-terápiát hirdető cégek gyakorlatát, és arra figyelmeztet, hogy nem szabad a tudományos kutatások elébe menni. A truffle-t ráadásul soha nem kutatták, hiszen nem sztenderdizálták laboratóriumban.
Joost Breeksema, a pszichedelikus kutatásokat támogató Open Foundation kutatója szerint különösen problémás, amikor olyan mentális zavarokra való gyógymódként kínálják, mint a PTSD. Hiszen itt semmilyen szilárd tudományos bizonyíték nem létezik. És bár megérti a mentális problémákkal küzdők türelmetlenségét, felelőtlennek tartja az erre rárepülő cégek marketingjét. Sokan figyelmeztetnek arra, hogy a varázsgomba-elvonulások nem helyettesíthetik a szakképzett terapeuták által nyújtott pszichoterápiás munkát.
Tekintve a pszichedelikumok múltját, az aggodalom nem meglepő. A 60-as években egyszer már leállították a kutatásokat a szabályozatlan kísérletek miatti morális pánik következtében, és ez évtizedekig tartó visszaesést eredményezett. A mostani pozitív médiahype elég gyorsan át tud alakulni morális pánikká, ha néhány elvonulás során balesetek következnek be és ezeket a sajtó felnagyítja.
Nem arról van tehát szó, hogy a kritikusok ne ismernék el, hogy a pszichedelikus szerek izgalmas lehetőségeket jelentenek a gyógyászatban. Vagy hogy elleneznék, hogy ezek a szerek legálisan eljuthassanak azokhoz, akiknek szükségük van rájuk. A gyógyszerek kifejlesztéséhez azonban megfelelő klinikai vizsgálatok elvégzésére van szükség. Addig felelőtlenség gyógyszerként reklámozni valamit, amíg erre nem kerül sor. Ez nem a gyógyszercégek érdekében van így: hanem éppen ellenkezőleg, a betegek érdekében és védelmében. Hogy megvédjük őket attól, hogy hiszékenységüket profitszerzésre használják ki.
A holland pszichedelikus kalauzok próbálják kitölteni a hiányzó szabályozás jelentette űrt, és saját etikai kódexet és szakmai protokollt hoztak létre. Ez a nemhivatalos dokumentum 12 pontba szedve határozza meg azokat a feltételeket, amelyeknek a kalauzoknak eleget kell tenni. Ezek közé tartozik, hogy nem tehetnek túlzó, bizonyítatlan kijelentéseket a pszichedelikumok gyógyászati hatásairól.
Bár sokan szidják az SSRI típusú antidepresszáns gyógyszereket, ezek eredményességét klinikai vizsgálatok támasztják alá. Még ha ez az eredményesség korlátozott is, és sok embernél nem hoznak jelentős javulást. És ezeknél az embereknél a pszilocibin asszisztált pszichoterápia komoly pozitív változást hozhat. Viszont ki kell dolgozni, hogy az ilyen típusú pszichoterápia miként illeszkedhet be a bizonyíték-alapú gyógyászatba, megfelelő számú képzett szakemberre is szükség lesz. És az is kérdés, hogy vajon ez milyen költségekkel járhat. Hiszen bár a pszichedelikus szereket csupán néhány alkalommal kell elfogyasztani, nem úgy, mint az antidepi tablettákat, de a terápiás szakemberek munkaórái bizony kemény pénzekbe kerülnek.
Ettől még persze a varázsgomba rekreációs fogyasztása lehet legitim. De nem szabad úgy reklámozni, mint a depresszió, PTSD stb. gyógykezelését. És jó lenne, ha a rekreációs használat sem egy szabályozatlan szürkezónában történne, hanem megfelelő jogi szabályozás kidolgozásával.Ez utóbbihoz egyébként a legközelebb Oregon állam jutott az USA-ban. Itt 2020-ban a választók jóváhagyták az ún. 109. számú kezdeményezést. Ez rendelkezett egy tanácsadó testület (Oregon Psilocybing Advisory Board- OPAB) felállításáról, ami segédkezik az Oregon-i Egyészségügyi Hatóságnak (OHA) abban, hogy kidolgozza a pszilocibin rekreációs használatának szabályait. A testület májusban tette le az asztalra a szabályozás vázlatának első csomagját, amelybe számos szakértői véleményt beépített. A dokumentum a mai napig a legrészletesebb és legkorszerűbb modelljét kínálja a varázsgomba szabályozásának, ezért érdemes kicsit belekukkantani.
Először is, fontos tudni, hogy a pszilocibint nem lehet majd csak úgy megvásárolni egy erre szakosodott boltban, mint a truffle-készítményeket Hollandiában, vagy a legális füvet az amerikai kannabisz-boltokban. Ahol az ember besétál, elmondja, mit szeretne, kifizeti a pénzt, hazaviszi a vonlkóddal ellátott legális terméket, és otthon elfogyasztja. Aki legálisan szeretne gombázni, annak egy háromlépcsős folyamaton kell keresztülmennie. Ezt a folyamatot úgy tervezték, hogy a fogyasztó egészségét és biztonságát szavatolja. Hasonlóan a jogosítvány megszerzésének folyamatához.
1. Előkészítő képzés:
a reményteli fogyasztó egyfajta tanfolyamra iratkozik be, ahol felmérik az állapotát, például az esetleges kizáró pszichiátriai problémáit, és felkészítik arra, hogy miről is szól egy pszichedelikus élmény, milyen előnyökre és kockázatokra számíthat.
2. Fogyasztás:
a felkészült, tudatos fogyasztó képzett kalauz segítségével vehet részt egy pszichedelikus szeánszon, olyan létesítményben, ami erre engedéllyel rendelkezik. Itt nem próbálják meg "irányítani" vagy "ellenőrizni" a tripjét, pusztán felügyelik azt, hogy ne történjen baj, és ha mégis, akkor segítenek neki.
3. Integráció:
a fogyasztó a képzett kalauz segítségével feldolgozza az élményeit, ami legalább annyira fontos, mint a trip maga. Az élményekhez jelentést társítanak, amelyek beépülhetnek a mindennapok rutinjába.
Itt tehát nincs szó terápiáról: hangsúlyozottan egy rekreációs élményről van szó, amelynek persze lehetnek terápiás hozadékai a résztvevő számára, de ettől még nem úgy hirdetik. A kalauzok nem terapeuták, ugyanakkor komoly képzésen kell részt venniük, amelyet az OHA részletesen szabályoz. Része a varázsgomba kultúrtörténetétől kezdve a pszichofarmakológiai hatásmechanizmusok pontos ismerete, a szeánszok vezetésének etikai, biztonsági kódexe, a csoportos és egyéni ülésen facilitálása, a krízishelyzetek kezelése.
Ami a gomba előállítását illeti, sokak csalódására az OPAB végül csak a gomba egyetlen fajának, a kubai badargomba (psilocybe cubensis) termesztésének engedélyezését javasolja. Ez a faj ugyanis a mintegy 200 különféle pszilocibin-tartalmú gombafajból az, amit a legszélesebb körben kutattak. És amivel a testület szerint leginkább el lehet kerülni a nemkívánt mellékhatásokat, mérgezéseket.
De vajon ki veheti igénybe a pszilocibin szeánszokat? Erről jelenleg még csak viták zajlanak. Az bizonyos, hogy csak felnőttek, és csak megfelelő mentális állapotban lévő emberek. De hogy pontosan milyen kizáró feltételek lesznek, azt nem tudjuk. Valószínűleg egyes mentális zavarok - szkizofrénia, bipoláris zavar - megléte kizáró tényező lesz. Akárcsak az öngyilkossági kísérletek az elmúlt hónapokban.
Ami azonban ennél sokkal jobban fogja korlátozni azt, hogy ki vehet részt a pszilocibin-szeánszokban, az a borsos ár, amit a szervezők elkérnek érte. A szabályozásnak ugyanis van egy olyan kellemetlen mellékhatása, hogy feltornássza az árat is. Hiszen az egész folyamat működtetéséhez szakemberek és logisztika szükségesek, ezek pénzbe kerülnek. És itt jön a bökkenő. Nem valószínű, hogy egy kispénzű diák vagy melós megengedheti magának, hogy egy hivatalos, legális gomba-szeánszon részt vegyen. És a segítő/kalauzok képzése is sok pénzbe kerül.
Egy holland cég, a The Synthesis Institute például jelenleg 21500 dollárért (!) kínálja a kalauzok számára a képzését. Ez a cég máris megvetette a lábát Oregonban, és felvásárolt egy 50 hektáros területet Ashlandben, festői természetes környezetben, 3,6 millió dollárért. És mint kiderült, a cég máris aktívan lobbizik azért, hogy neki kedvező módon befolyásolja a leendő szabályozást. Az OHA tanácsadó testületének elnöke, Tom Eckert például lemondásra kényszerült, mert nem tárta fel transzparensen, hogy személyes kapcsolat fűzi a Synthesis cég igazgatójához, Rachel Aidan-hez. Maga a tény, hogy Eckert lemondott, mutatja, hogy a hatóság komolyan veszi a tanácsadói függetlenségét.
Sokan azt mondják, hogy egy kapitalista társadalomban naivitás lenne azt várni, hogy éppen a varázsgomba piacánál ne érvényesüljenek kapitalista szempontok. És hogy ne cégek arassák le az új legális piac nyereségét. Hiszen ki másnak van megfelelő tőkeereje hasonló rekreációs centrumokat, wellness központokat kiépíteni, a megfelelő számú szakembert megfizetni, az adminisztratív előírásoknak megfelelni?
Mások nem értenek ezzel egyet. Egy javaslat szerint például a hatóságnak kizárólag nonprofit közösségi szervezetek számára szabadna engedélyezni, hogy pszilocibin szeánszokat szervezzenek. Amelyek spirituális vagy vallási célokból jöttek létre, és nem pedig profitszerzési céllal.
Ami a gyógyászati felhasználást illeti, ott a gyógyszercégek bevonása elkerülhetetlennek látszik. Hiszen a megfelelő klinikai vizsgálatokat kizárólag tőkeerős cégek képesek finanszírozni. A Compass Pathways nevű amerikai cég például máris belekezdett a pszilocibin terápia eredményességét kutató klinikai vizsgálatok szervezését a kezelésnek ellenálló depresszió (TRD) és a poszt-traumatikus stressz szindróma (PTSD) esetében. Reményeik szerint pár éven belül elérik, hogy a gyógyszer- és élelmiszerügyi hatóság (FDA) által jóváhagyott gyógymódok közé lépjen a pszilocibin terápia.
Más cégek a pszichoterapeuták továbbképzésének fejlesztésébe fektettek be. A Fluence nevű cég például kimondottan mentális egészséggel foglalkozó szakemberek számára szervez képzéseket, hogy képessé váljanak a pszilocibint alkalmazni a munkájukban.
Oregon vált tehát a pszichedelikus "aranyláz" Mekkájává, ahová özönlenek a vállalatok és a szerencselovagok, hogy kibányásszák a pszichedelikumok iránti hirtelen megnövekedett érdeklődés rejtett erőforrásait. Oregon csak a modell: a szabályozás, ami itt megszületik, valószínűleg nagy hatással lesz a többi állam törvényhozására is.
Közben Kanadában is felgyorsultak az események. Itt a szövetségi kormány különleges engedélyével már ma is lehet pszichedelikumokkal pszichoterápiás üléseket folytatni, de csupán kevés esetben adnak ki ilyen engedélyt, a várólista hosszú. Az egyik probléma a biztonságos és ellenőrzött gomba beszerzése. Ezt a problémát most a kormány azzal kívánja kezelni, hogy az Optimi nevű brit-kolumbiai cégnek engedélyt adott ki arra, hogy 2000 kg szárított gombát állítson elő havonta, terápiás célból.
Ha a változások tempóját nézzük, akkor nyugodtan következtethetünk arra, hogy néhány éven belül a pszilocibin asszisztált pszichoterápia és a pszilocibint alkalmazó wellness központok elvonulásai teljesen legálisak lesznek egész Észak-Amerikában. És mint a kannabisz esetében, itt is várható, hogy 5-10 éven belül ezek a változások Európában is beindulnak, és a törvényhozók rendet tesznek a jelenleg szabályozatlan szürkegazdaságban.
Az alapvető kérdések azonban még mindig nyitottak:
1. Vajon sikerül-e tisztázni a gyógyászati és a rekreációs fogyasztás közötti határokat?
2. Vajon a legális pszichedelikus terápia/wellness elérhető lesz-e egy szűk vagyonos rétegen kívül a társadalom széles tömegei számára is?