A Drogriporter interjút készített a pszichedelikus szerekkel kapcsolatos farmakológiai kutatás egyik legelismertebb szaktekintélyével.
David E. Nichols amerikai professzor 1969 óta dolgozik ezen a területen. Speciális kutatási területe a pszichedelikus (korábban hallucinogénnek is nevezett) szerek (pl. LSD, varázsgomba, meszkalin). Ezek közül többet ő maga szintetizált a világon először. A munkája nagy hatást gyakorolt a legendás Alexander (Sasha) Shulginra is. A Shulgin által saját magán tesztelt és a PIKHAL című könyvben bemutatott szerek közül többet valójában Nichols szintetizált először a laborjában.
Így hát érthető, hogy nagy örömmel töltött el, hogy meginterjúvolhattam őt is a haarlemi Interdiszciplináris Konferencián a Pszichedelikumok kutatásáról (az interjú YouTube videón fentebb, sajnos magyar felirat még nincs hozzá). Amikor megkérdeztem, hogy miért éppen ezt a területet - a pszichedelikumokat - választotta kutatási területként, akkor azt válaszolta, hogy igazából ő azt nem érti, miért nem kutatja ezt a területet mindenki. Annyira izgalmas kérdésnek tartja ugyanis azt, hogy miként képes egyetlen molekula ilyen mélyreható biopszicho-spirituális átalakulást előidézni emberi lényeknél.
Szerinte a pszichedelikumok kutatásával közelebb jutunk annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy mit is jelent embernek lenni.Az interjúban izgalmasan, mégis közérthetően magyaráz el a laikus halandó számára nehezen megfogható témákat. Például azt, hogy miért az emberi evolúció csodája, ahogy a pszichedelikumok hatnak.
Az embert az állattól elsősorban megkülönböztető agyterület, a neocortex piramis sejtjeinek membránján elhelyezkedő szerotonin receptorok stimulálásával teljesen megváltoztatják a valóság érzékelését.Elmondja azt is, miként épült bele ebbe a rendszerbe egy önszabályozó szelep: ami gondoskodik, hogy ha túl sokat aktiválódik ez a receptor, akkor a szervezet "üzemen kívül" helyezi. Ez azt jelenti, hogy ha valaki napi szinten fogyasztana például LSD-t, akkor egy-két nap múlva már nem érezne szinte semmit. Hasonló önszabályozó szelep nem létezik a legtöbb szernél.
Megkérdeztem arról is, hogy mit gondol Terrence McKenna elméletéről, a betépett majom elméletről, ami szerint a varázsgomba segített az embernek kiemelkedni az állatvilágból (Stoned Ape Theory, bővebben írtam róla itt). Szerinte bár az elmélet "aranyos", de nem elég meggyőző. Az evolúció ugyanis nem olyan módon működik, ahogyan az elmélet szerint működnie kellene.
Nichols nevéhez fűződik az "entaktogén" kifejezés, amit elsősorban azokra a drogokra (fenetilamin származékok) alkalmaznak, amelyek fogyasztása megnövekedett empátiás érzékkel jár együtt. Mint például az MDMA/Ecstasy. Számos MDMA-analógot fedezett fel és vizsgált meg, ezenkívül fejlesztette a varázsgomba hatóanyagának, a pszilocibinnek a szintetizálási eljárását, ezáltal megkönnyítve annak klinikai alkalmazhatóságát.
Nichols legújabban a világ egyik vezető dopamin-kutatója. Mint közismert, a dopamin nevű ingerületátvivő anyag felelős azért, ha egy külső inger izgalmi állapotba hozza az idegrendszert, és nagy szerepe van az agy jutalmazó-rendszerében. Így a függőség kialakulásában is.
A jelenleg 79 éves Nichols nem tartozik azok közé, akik bombasztikus kijelentésekkel borzolják a kedélyeket. Szerinte hiba ezeket a szereket a Bölcsek Kövének tekinteni, amik mindenre megoldást jelentenek. Nagyobb esetszámú klinikai vizsgálatokra van szükség. Ezek a vizsgálatok azonban rengeteg pénzbe kerülnek, és a kormányok nem támogatják őket - ezért szükség van a magántőkére.
Ugyanakkor nem tartja túlzásnak, hogy forradalmasítani fogják a pszichiátriát és a klinikai szakpszichológiát. A pszichiátria ugyanis hosszú évtizedek óta nem volt képes nagy újításokat produkálni és az egyik legkonzervatívabb orvosi területnek számít. A pszichedelikumokkal asszisztált pszichoterápia segítségével azonban áttörést lehet elérni eddig nehezen kezelhető betegeknél is.
Videó: Takács István Gábor
Riporter: Sárosi Péter