Hogyan érinti 2024-ben a magyar vidéket és a városokat az olyan új pszichoaktív szerek, mint a "herbál", vagy a "kristály" használata? Hogyan bánik a magyar társadalom ezeknek az anyagoknak a használóival? Droghasználók, ex-díler, polgármester, segítők és szakértők válaszolnak ezekre a kérdésekre, a Drogriporter új dokumentumfilmjében (Az oldal tetején látható a film).
2007 óta azért készítünk drogpolitikáról szóló filmeket, hogy ennek az összetett jelenségnek az emberi oldalát mutassuk be. Hogy emlékeztessünk arra, hogy a droghasználó emberek, még ha hajléktalanok is, ha szintetikus kannabinoidokat szívnak, ha injekciósan használnak drogokat, esetleg roma droghasználók,
akkor sem "zombik," nem "dzsánkik", nem "narkósok", hanem emberek, ugyanolyan értékes emberek mint bárki más. Sőt, akkor is azok, ha az alkoholtól eltérő hatású tudatmódosító szerek iránti meg nem szűnő igényt szolgálják ki, vagyis drogdílerek.
Reméljük, hogy ezzel a két éven keresztül készített és közel egy órás filmmel hozzá tudunk járulni a magyarországi dizájner drog használat megismeréséhez, értelmezéséhez, és a megfelelő közpolitikai válaszok kialakításához is. Meggyőződésünk, és ezt hirdetjük a Drogriporteren immár 20 éve, hogy a drogproblémák megoldásához nem a büntetésen, hanem a segítségnyújtáson keresztül jutunk el.
Az új pszichoaktív szer használat Magyarországon a 2010-es években terjedt el, a szintetikus kannabinoidok az igazi kannabisz után a második legtöbbet kipróbált szerek a fiatalok körében.
Mégis, ezeknek a szereknek a rendszeres használata inkább az alacsonyabb társadalmi státuszú, vidéken élő emberek között jellemző. Dr. Móró Levente, tudatkutató szerint a szintetikus kannabinoidok esetében sem magával a molekulával van a baj, hanem a dózissal és a használati gyakorisággal. Olyan erősre keverik ugyanis ezeket a szereket, hogy a sokszoros túladagolás lesz a jellemző hatás és ezt látjuk az utcákon és a köztereken is.
A legnagyobb problémát a “herbál” és “kristály” használat a szegregátumokban jelenti, ahol túlnyomó részben roma emberek élnek. Még az olyan jól szituált településeken is, mint Halmajugra, a "kristály" vagyis a szintetikus katinon használata - elsősorban a kis értékű lopások elharapózása miatt - már komoly problémát jelent. Dr. Lakatos Rozália, a település polgármestere szerint,
bár nem minden új pszichoaktív szer használó ember roma, mégis a szegényebb emberek között ez jobban feltűnik, így a roma emberekre ég rá a droghasználat stigmája is. Az érintett családok mindeközben úgy érzik, hogy nem számíthatnak külső segítségre, nem tudják, hogy hova forduljanak.
A droghasználókat segítő szolgáltatásokat az utóbbi 14 évben a magyar állam kivérezette, a drogprevenciós szakembereket kitiltották az iskolákból, az alacsonyküszöbű szolgáltatások megszűntek vagy vegetálnak. Dr. Csák Róbert szociológus szerint az ellátórendszer lefedettsége annyira alacsonnyá vált, hogy egyszerűen nem lehet tudni, mi történik ezekkel az emberekkel. Alig van kapcsolat azokkal, akiknek vidéken drogproblémájuk van. Ha mégis bejutnak kezelésbe, Dr. Szemelyácz János szerint
a szolgáltatások jelenleg nem eléggé differenciáltak ahhoz, hogy az új típusú igényeknek megfeleljenek. Hősies munkát végez a Miskolci vasgyár szegregátumában a Laurus egyesület két munkatársa, Horváth Helga és Honti Zalán, akik amellett, hogy közösségi teret tartanak fenn és terápiás segítséget nyújtanak a drogproblémával élőknek, egyik legfontosabb feladatuknak azt látják, hogy a helyi gyerekekkel foglalkozzanak. Szeretnék, hogy a fiatalok tudják, van kihez fordulni ha gondjuk támad, ezzel pedig közvetve a szegregáció újrateremelődését szeretnék csökkenteni. Segítő munkatársuk Turró Béla is, aki a Laurus segítségével tudott új életet kezdeni, és felhagyni a kristály intravénás használatával. Helgáék szerint a vasgyár szegregátumából a legnagyobb kitörési lehetőséget az adta, hogy megjelentek a gyárak és az Európai Unió adta munkalehetőség.
Szécsi Judit, szociális munkás, az ELTE egyetemi adjunktusa szerint
az oktatási, egészségügyi és gyermekvédelmi rendszer megreformálása, az olyan infrastrukturális fejlesztések, mint a közlekedés megoldása, az utak rendbetétele nélkül, a szegregátumokban előforduló droghasználatot sem fogják tudni felszámolni.Amíg igény van drogokra addig dílerek is lesznek. A komlói Bora Benjámin pénzszállítóból lett díler, a gyors pénzkereset reményében. Hamar feljutott a csúcsra, egy este alatt megkereste az autója árát, de hogy tudja állni az ezzel a munkával járó folyamatos terhelést, rákapott a saját drogjára. Olyan mélyre került, hogy egy időre hajléktalanná vált. Mégis úgy látja, hogy a társadalom görbe tükröt tart felénk, a média nem a reális képet mutat a droghasználókról. Szerinte a kristály használói nem jutnak olyan állapotba, mint ahogy a szintetikus kannabinoid használókat a média bemutatja, aluljáróban, összegörnyedve, ájultan fekve. A szer adni is tud és elvenni is, de szerinte egy felnőtt ember el tudja dönteni, hogy mit akar, ezért saját magát tartja felelősnek a sorsáért. Amikor elege lett, magától abbahagyta az intravánás droghasználatot, visszament dolgozni, de a családját elvesztette. Benjámin szerint nem feltétlenül problémának kellene látni ezt a területet, van olyan szer a szintetikus drogok között, amit szabályozni tudnánk. Ha a kannabiszt sikerült, akkor ezeket is lehetne.
A magyar állam elsődleges válasza a kriminalizáció. A kábítószerek használata bűncselekmény, az új pszichoaktív szereké pedig szabálysértés. Bár az állam beismerve a börtönbüntetés értelmetlen és túlzó voltát, bevezette az elterelés intézményét, de ezt csak két évente egyszer lehet választani, dizájner drogok esetében pedig, mivel azok birtoklása "csak" szabálysértés, egyszer sem.
Az utcán szert használó, marginalizált emberek nagyobb eséllyel kerülnek a rendőrség látóterébe, így ők hamarabb elhasználják az elterelés lehetőségét. A roma szerhasználók pedig sokszor egy még ellenségesebb, rasszista közeggel találkoznak. Jelenleg nem gyűjtenek adatokat az igazságszolgáltatásban arról, hogy milyen arányban vannak romák a börtönökben. Ez az, ami miatt nem lehet látni a statisztikákban, hogy mennyire rasszista a rendszer, hogy mennyire kerülnek az arányosnál többet eljárás alá - akár drogügyekben - romák.
Dr. Fazekas Tamás emberi jogi ügyvéd szerint
a szabálysértések esetében is indokolt lenne az elterelés bevezetése, de ő a legjobb megoldásnak a fogyasztás dekriminalizálását látná. Azt a pénzt pedig, amit jelenleg a Magyar állam a fogyasztók értelmetlen üldözésére költ, azoknak a kiszolgáltatott csoportoknak a megsegítésére lehetne fordítani, akiket jelenleg az új pszichoaktív szerek használatával kapcsolatos problémák a legjobban sújtanak.
A filmet a Drogriporter Szabadegyetemen mutattuk be április 5-én. A vetítés után a témáról beszélgetett Dávid Ferenc, Szécsi Judit, Takács István Gábor és Sárosi Péter. Ezt a beszélgetést itt lehet visszanézni:
A Filmet a Jogriporter Alapítvány készítette 2024-ben. A riporter Sárosi Péter és Takács István Gábor voltak, a kamera, vágás, rendezés pedig Takács István Gábor munkája. Hálás köszönet Bordás Róbertnek a budapesti felvételekért, a Bagázs-nak a szegregátum videókért, Takács Máriának a fórum beszélgetés felvételéért és a Herbál Figyelő Instagram oldalnak a szerhasználókról készült képekért.