Miközben arról vitatkozunk, hogy legalizáljuk-e a kannabisz növényt, élelmes vállalkozók már rég továbbléptek. Az új szintetikus hatóanyagokból készült termékeiket szó szerint úgy veszik és eszik a vásárlók, mint a cukorkát.
A 444 is beszámolt arról, hogy összesen 31 (!) külföldi állampolgárt vittek be egy budapesti toxikológiai osztályra, miután egy Váci utcai kendershopból származó gumicokorból fogyasztottak. A beszámolók szerint a turisták között egyesek egészen súlyos, magatehetetlen állapotba kerültek. Szó esett egy jordániai házaspárról, akik napokig fetrengtek a saját ürülékükben, mielőtt megtalálták és kórházba vitték őket. A páciensek zsebében gumicukorkák és számla, ami visszavezetett az említett legális boltig.
Vajon hogyan lehetséges ez - kiálthat fel joggal a hazai olvasó. Hogyan lehetséges ez Pintér Sanyi bácsi országában, ahol Európa egyik legszigorúbb kábítószer-szabályozása van hatályban? Ahol a rendőrség minden évben 5-7 ezer fiatalt állít elő pusztán fűszívás miatt? Hogyan árulhatnak szabadon és legálisan a belváros legelegánsabb bevásárló utcáján ilyen kábítószereket?
Az a nagy helyzet, hogy a szigorú drogjogi szabályozás képtelen volt arra, hogy megakadályozza a kannabiznisz felvirágzását a legális és illegális közötti szürkezónában.
Ezek a boltok ugyanis azt állítják, hogy nem árulnak semmi illegálisat: olyan hatóanyagokat használnak a termékeikben, amelyek nem szerepelnek a kábítószereket és új pszichoaktív anyagokat tartalmazó jegyzékek egyikén sem. A kannabisz növényből készült termékeikben a kannabisz pszichoaktív hatóanyagának, a Delta-9-THC-nek a tartalma nem haladja meg a 0,2%-ot.
Ez utóbbi érvük persze sántít: a 0,2% a (még le nem aratott) növényekre vonatkozik, nem a forgalomban lévő termékekre. A virágzat tárolásához, feldolgozásához pedig engedély szükségeltetik. Ami viszont a fő pszichoaktív hatóanyagot helyettesítő különféle egyéb hatóanyagokat illeti, ott valóban előfordul, hogy ezek még nem szerepelnek a tiltott szerek egyik jegyzékén sem. Ez történt például a HHC (hexahidrokannabinol) nevű hatóanyaggal, ami 2022-ig nem minősült illegálisnak, és számos boltban úgy árulták, mint legális THC-helyettesítőt.
A mostani rosszullétekért felelős gumicukrokban lévő hatóanyag, az ún. THCJD, avagy tetrahidrokannabidiol, egyrészt nyomokban megtalálható a legális kannabisz-növényben, azonban nagy mennyiségben laboratóriumban állítják elő. A HHC-hoz hasonlóan ezt is a kannabisz növény egyik nem pszichoaktív hatóanyagából, a kannabidiolból (CBD) nyerik ki. A THCJD molekuláris szerkezete hasonló THC-éhoz, de a molekulája több szénatomot tartalmaz.
Bár a THCJD elfogyasztva ugyanazokhoz a receptorokhoz kapcsolódik az idegrendszerben, mint a THC, nagyon keveset tudunk arról, hogy vajon milyen hatásokkal jár az emberi szervezetre.
A beszámolók szerint intenzív pszichoaktív hatásokkal jár - de valójában mindig a dózis az, ami meghatározza a pszichoaktív hatásokat.
És ebben az esetben is itt van a kutya elásva: a hasonló (tömeges) balesetek mögött szinte mindig az van, hogy a gyártók/forgalmazók nem rendelkeznek megfelelő képességekkel és felszereléssel ahhoz, hogy megfelelő arányban hígítsák és dozírozzák a termékeik hatóanyagtartalmát.
Magyarul nagy valószínűsége van annak, hogy a boltban árult gumicukrokban elmérték a hatóanyagokat, és túl erősre sikerültek - esetleg a (szabályozatlan) gyártási folyamat során más típusú kannabinoidokat is belekevertek (?). És ennek a gyanútlan vásárlók lettek az áldozatai. A Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület oldalán található összefoglaló is azt gyanítja, hogy ezek a termékek "az interneten vásárolt THCJD termékek hamisak is, valamint más szintetikus vegyületekkel szennyezettek lehetnek."
Fontos látni, hogy ezeknek a szintetikus kannabinoidoknak a tömeges terjedése egyrészt következik a drogpiacok globalizációjából, a technológiai fejlődésből - de egyben a kannabisz-piac szabályozatlanságából is. Mivel a kannabisz illegális, de mégis állandó kereslet van rá, a terjesztők a jogszabályokat kikerülve próbálnak profitot szerezni a kereslet kielégítéséből. Erre a problémára nem jelent megoldást, hogy a törvényalkotó egyre újabb és újabb szereket ad hozzá a tiltott szerek jegyzékéhez - sőt, ezzel valójában csak további új szerek piacra dobását fogja stimulálni.
Meggyőződésem, hogy a megoldás a kannabisz-piac teljes újraszabályozásában rejlik: szakítani kell az elavult prohibicionista politikával, ami a bizonytalanság fő forrása. A kannabisz iránti keresletet az alacsony kockázatú, természetes növényből készült, szabályozott minőségű termékek legális hozzáférhetővé tételével kell kielégíteni. Szükség van ezenkívül a jelenlegi totális bizonytalanság megszüntetésére a kannabisz-termékek piacán, és biztosítani kell a fogyasztók eredményes védelmét a profit- és marketing érdekekkel szemben. Nagy hangsúlyt kell fektetni a fogyasztók tájékoztatására, az ártalomcsökkentésre és az addiktológiai ellátórendszer fejlesztésére - így például a legális kannabisz-boltokból származó adóbevétel egy részét a drogambulanciák támogatására kell fordítani.