Szentkirályi Alexandra a felügyelt droghasználói helyiségekkel riogat videóiban. Új dokumentumfilmünkben 8 ország példáján mutatjuk be, hogy miért nem ördögtől való, sokkal inkább krisztusi gondolat, az ilyen szobák létesítése. A fenti videó magyar feliratát a jobb alsó sarokban lehet bekpcsolni.
Rétvári Bence, kereszténydemokrata politikus, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a minap azt nyilatkozta, hogy a főváros új drogstratégiája
"arról szól, hogyan kell szabályozott körülmények között segíteni a kábítószerek használatát, akár belövőszobákkal, kábítószer-bevizsgáló központokkal, szinte már mintha fogyasztóvédelmet működtetnének e téren. – Teljesen nonszensz, hogy segítené a főváros a kábítószereknek használatát ahelyett, hogy fellépne vele szemben. Nagyon veszélyes!"
Rétvári bár nem érti, de fején találta a tűt. Az ártalomcsökkentés lényege egészen pontosan a fogyasztóvédelem. Védeni a használót attól, hogy túladagolja magát, vagy összeszedjen veszélyes vírusokat. Életben tartani őt addig, amíg képes lesz a változásra, azért, mert az élete és egészsége számunkra érték.
Mert fontosabb nekünk az, hogy életben van és egészséges, mint hogy drogozik.
Én nem vagyok hívő, nagyon régen volt, hogy egyházi gimnáziumba jártam, nem kezdenék teológiai fejtegetésekbe. Arra azért mégis emlékszem, hogy a jézusi tanítás alapja az elesettekkel való feltétel nélküli együttérzés. Hogy szeressük felebarátunkat és segítsünk a bajba jutottaknak. Az ártalomcsökkentés pedig éppen erről szól. Megvédeni felebarátunk egészségét és életét, még akkor is, ha a változó törvények és változó vallásos értelmezések szerint, pillanatnyilag, bűn amit magával tesz. Mert a másik ember élete számunkra szent kell legyen, a szeretetünknek pedig erősebbnek kell lennie az ítélkezésnél.
Mit tesz az ártalomcsökkentés az élet védelme érdekében?
- steril tűket, pipákat, szívószálakat és egyéb felszerelést oszt azért, hogy megelőzze a HIV, hepatitisz és egyéb fertőzéseket;
- összegyűjti a használt eszközöket, hogy megelőzze a köztéri baleseteket;
- helyettesítő gyógyszert, például metadont, buprenorfint, vagy akár magát a függőséget okozó szer legális formáját, például diacetil-morfint (heroin) ad orvosi körülmények között a drogfüggőknek, hogy stabilizálja az életüket és kivonja őket az illegális drogpiacból és a bűnözés világából;
- biztonságosabb droghasználati formákat tanít, hogy megóvjon a balesetektől;
- naloxont oszt, hogy az opioid túladagolást vissza lehessen fordítani;
- műszerrel vagy gyorsteszttel bevizsgálja a feketepiaci drogot a fogyasztás előtt, hogy megelőzze a mérgezéseket;
- mivel alacsony a bejutási küszöb és legtöbbször ez az első találkozási pont vele, összeköti a droghasználót a tágabb egészségügyi és szociális rendszerrel, rehabokkal, kórházakkal, és elindítja a felépülés útján;
- a hajléktalanoknak vagy más okból utcán drogozóknak pedig emberi körülményeket biztosít ahhoz a droghasználathoz, ami egyébként a sikátorban történne. Ezekről a droghasználói szobákról szól a fent magyar felirattal is megnézhető dokumentumfilmünk. A filmet a 2011-2024 között, droghasználói szobákban készített anyagainkból válogattuk össze, és a Correlation - Európai Ártalomcsökkentő Hálózattal közösen készítettük.
Mik hát ezek a droghasználói szobák?
Jelenleg a világon 11 európai országban, ezen kívül Ausztráliában, Kanadában, Mexikóban és az Egyesült Államokban van legálisan működő droghasználói szoba. Ezekben a helyiségekben az emberek higiénikus körülmények között, nővérek és más segítők felügyelete alatt, a jogi felelősségre vonástól való félelem nélkül tudják az általuk hozott drogot elfogyasztani.
Ezeket a szobákat elsőnek svájci, holland és német városokban nyitották meg még a 80-as években, amikor komoly problémát kezdett okozni a nyílt színi heroin injektálás a parkokban. A terv működött, a szobák megnyitása után a nyílt színi droghasználat megszűnt, vagy jelentősen mérséklődött. Általában a helyi lakosság kezdetben nagyon tart ezektől a szobáktól, de pont a nyílt droghasználat csökkenése az, ami végül meggyőzi a többséget a hasznosságáról. Ezt látjuk a fenti filmünkben Párizs esetében, ahol helyi lakosokból egy bizottság is alakult, hogy a szobával való együttműködést javítsák. Az ilyen bizottságokban helyet kapnak a helyi rendőrség, a lakosok és a vállalkozások képviselői, a városi vezetés emberei, valamint a droghasználói szoba munkatársai. Osloban az érintett droghasználók érdekképviselete is jelen van a találkozókon és részt vesz a munkában.
A hozott drogot steril eszközökkel injektálhatják, vagy füstölhetik, az eszközöket összegyűjtik és megsemmisítik, használt fecskendő nem jut ki a szobából. A szobák megnyitásával jelentősen csökkenteni lehetett az eldobált drogszemetet a köztereken.
A személyzet megtanítja őket a biztonságosabb használatra, így a szobán kívül is csökken a kockázatosabb viselkedés.
Azonnali beavatkozásra van lehetőség túladagolás esetén. Észak-Amerikában - elsősorban Kanadában, de már New Yorkban és San Franciscoban is - ezért váltak a szobák a fentanil járvány okozta drogtúladagolások egyik legfontosabb ellenszerévé. A filmünkben bemutatott hatalmas forgalmú ausztrál szobában is, a 400 ezer eddigi látogatásból 6500 végződött túladagolással, és mindegyiket sikeresen visszafordították, senki nem halt meg közülük.
A szobák általában komplex szolgáltatásokat nyújtanak. Szociális munkások, jogászok, orvosok segítenek helyben, vagy utalnak be további kezelésre, kórházba méregtelenítésre, rehabba, vagy amire szükség van. HIV, hepatitisz és más szűréseket végeznek, a kezelést pedig sokszor helyben is lehet folytatni, a személyzet adja a gyógyszert nap mint nap.
Több városban, például Koppenhágában, vagy a filmünkben bemutatott Berlinben, mobil buszokon lehet igénybe venni droghasználói helységet, hogy ne a nyílt parkokban használjanak az emberek.
A legtöbb droghasználói szoba alkalmaz sorstárs segítőket, droghasználókat, akik vagy aktív használók vagy már leálltak, de saját élményük és ismereteik miatt még hatékonyabban tudnak segíteni. Ilyen szoba a Lisszaboni, amely sokáig félillegális formában működött, de mára teljesen legális programmá vált.
A szobák több országban hosszú politikai küzdelem árán tudtak megnyílni. A vancouveri InSite-nak egészen a legfelső bíróságig kellett elmennie hogy egyáltalán nyitva tudjon maradni, amikor a konzervatív Harper kormányzat be akarta záratni (Az InSite-ról annak idején nagysikerű filmet forgattunk). A torontói túladagolás megelőző helyiségeket droghasználó aktivisták először illegálisan nyitották meg, sátrakat felhúzva azokban a parkokban, ahol a legtöbb drog túladagolásos haláleset történt. Bátor erőfeszítésük gyümölcseként a szobákat később legalizálták, és sok ember életét tudták megmenteni. Az athéni szobát már 2013-ban megnyitották, de az akkori ügyész hamar be is csukatta. Csak 2021-ben nyitották meg újra, de ezúttal a konzervatív párt politikai támogatása mellett.
Az Európai Drogügynökség (EUDA) friss áttekintése szerint a kutatások abba az irányba mutatnak, hogy a szobák elérik a kitűzött céljaikat:
- csökkentik a túladagolásokat;
- csökkentik a kockázatosabb injekciós magatartásformákat;
- nem növelik meg a környéken a bűnözést;
- csökkentik a köztéri droghasználatot;
- növelik az egészségügyhöz és ártalomcsökkentéshez való hozzáférést a nehezen elérhető közösségeknek;
Droghasználói szobák Magyarországon?
Az Európai Unió 2021-2025-ös drogstratégiája a droghasználói szobák megnyitását javasolja ott, ahol szükségesek és a helyi törvények megengedik. Ezért is szerepel az új budapesti drogstratégiában az, hogy a központi kormányzat:
“Vizsgálja meg azon - az Európai Unió drogstratégiájában is felsorolt - jó gyakorlatok adaptálásának lehetőségét, amelyek a tudományos bizonyítékok szerint alkalmasak a szerhasználat ártalmainak csökkentésére, de Magyarországon még nem alkalmazzák őket. Így például a drogbevizsgáló programok, a felügyelt szerhasználói helyiségek, a naloxon disztribúciós programok bevezetésének lehetőségeit.”
Jelenleg a felügyelt droghasználói helyiségek létesítése nincsen napirenden Magyarországon, ilyen, Rétvári állításaival ellentétben, nem is szerepelt a budapesti drogstratégiában sem. Hiszen ehhez a jogszabályi környezet megváltoztatására lenne szükség. A budapesti drogstratégia droghasználói szobákról szóló paragrafusa egy javaslat a központi kormányzat felé, arról, hogy vizsgálják meg az ilyen életmentő szolgáltatások szükségességét és alkalmazási lehetőségeit. Nyilván nem fognak megvizsgálni semmit.
Megszoktuk már, hogy a Fidesz számára az olyan szociális ügyek mint a drogpolitika csak hatalomtechnikai eszközök, ha már lopni nem lehet belőle.
Annyiban érdekesek, hogy lehet-e velük megosztani, kirekeszteni, uszítani, politikai hasznot húzni. Az, hogy ennek következményeként nem elérhetőek szolgáltatások, amik miatt emberek életét nem lehet időben megmenteni, a legkevésbé sem számít nekik.
Összehasonlításképpen: A fővárosnak az új drogstratégia végrehajtására egész Budapestre kb. 34,5 millió forintja van egy évben összesen. Szentkirályi Alexandra facebook oldala tavaly egy hónap alatt (2024. április 14. és május 13. között) költött el 133118 Eurót, nagyjából 52 millió forintot Meta hirdetéseken.
Csak a drogstratégiát mocskoló két facebook videó promóciójára 330 ezer forintot költöttek el Szentkirályiék. 165 ezer forintba került az a videó, amiben azt hazudják, hogy a stratégiában az szerepel, hogy “szórakozóhelyeken üzemelő drogszobák” legyenek. Nyilvánvalóan nincsen ilyen a stratégiában. Egyszerűen a nagyobb hergelési potenciál érdekében mossák össze a specializált egészségügyi intézményekben működő droghasználói szobákat a partizó fiatalok egészségének védelme érdekében sok európai országban sikeresen működő drogbevizsgálással, aminek a lényege az, hogy megmondja egy műszer, hogy az a drog, amit a fiatal egyébként is be fog venni, mérgező-e vagy sem. Azért, hogy ne legyen baja. Mert valóban számít nekünk az egészsége.
Ahogy megérzik a vérszagot a Fidesznél, beindul a propaganda gépezet. Érdekes megfigyelni, ahogy az első hazugságot átveszi a NER táplálkozási lánc alsóbb rétege, úgy költ hozzá még nagyobbat. Elkezdi Szentkirályi a szórakozóhelyes belövőszobák csúsztatással. A következő pillanatban már a Demokrata harsogja, hogy "Visszatér Józsefvárosba a „tűosztó” KÉK Pont Alapítvány." Az mindegy nekik, hogy a Kék Pont munkatársai eddig is ott ültek a BKEF-ben, és (sajnos) eszük ágában nincs ebben a környezetben tűcserét elkezdeni, ez a propagandistákat egyáltalán nem érdekli. Robog a hazugság vonat tovább. A Metropol emeli a tétet: tényként közlik, hogy Karácsony már kötelezni akarja a szórakozóhelyeket "drogszobák" létrehozására.
Egy pillanatig ne legyen kétsége senkinek afelől, hogy ebbe a játékba emberek halnak bele. 10 éve üldözték el a Kék Pontot a Józsefvárosból, Kocsi Máté gyűlöletkampányának eredményeként nem sokkal később a 13. kerület is bezáratta a tűcseréjét. Hirtelen eltűnt az ellátórendszer látóteréből 3-4 ezer ember. Tudjuk, hogy a hepatitisz C fertőzöttség duplájára nőtt az intravénás használók körében 2011 és 2014 között, és csak azért nem tudjuk hogy hány százan haltak meg az ellátatlanság miatt szövődményekben, a használt tűk miatti vérmérgezésben, túladagolásokban, mert senki nem néz utána.
A korábban droghasználóknak segítő tapasztalt szociális munkások mára máshol dolgoznak, a korábban kitűnő életmentő munkát végző civil szervezetek nem is mernének ártalomcsökkentésben dolgozni, mert azonnal lejáratják őket és elveszik a megélhetésüket.
A NER kitartottjainak a drogprobléma csak egy kis eszköz a hatalmi játékaik közül. Másoknak viszont az élete múlik rajta. Mi a Dorgriporternél mindent megteszünk, hogy ne tűrjük ezt csendben: Ezért forgattunk “Szoba a nyolcban” címmel tíz éve a Kék Pont bezárásáról, aztán három további filmben is megmutattuk a tűcserék bezárásának következményeit (Élet a tűcsere bezárása után, Forró a vérem és Egy nap az életünkben c filmjeinkben.). “Elhagyatva” című hosszú dokumentumfilmünkkel feltártuk mivel jár az ellátórendszer leépítése vidéken. Most pedig, a világ droghasználói szobáiról készített filmmel megpróbáljuk megmutatni, milyen lehetne egy emberi jogokon és az élet védelmén alapuló drogpolitika, ha nem a NER csinálná. Ha a NER katonái tényleg olvasnák a Bibliát, talán rátalálnának Jézus ezen tanítására is:
„Jaj néktek, képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlatosak vagytok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről szépeknek tetszenek, belül pedig holtaknak csontjaival és minden undoksággal rakottak.” (Mt. 23–13., Károli-biblia)
Takács István Gábor
Drogriporter
A Drogriporter akkor tud ilyen írásokat készíteni, ha ti is támogatjátok ebben! Kérünk add idén az adó 1%-odat a Drogriportert üzemeltető Jogriporter Alapítványnak. Az adószámunk: 18523616-1-41
A cikk szakmai anyagokkal kibővített változata a Drogriporter.hu-n itt található.
Ez pedig egy beszélgetés a droghasználói szobákról és a filmről a Tilos rádióban (2025.02.18-án)