Az európai szennyvízvizsgálat szerint a budapestiek kevesebb füvet szívnak, de többet spuriznak és ketaminoznak, mint a legtöbb nyugati nagyváros lakói.
Az európai drogügynökség (EUDA) tegnap tette közzé annak az európai szennyvízvizsgálatnak az eredményeit, amit 26 ország 128 városában végeztek el. A vizsgálat során a nagyvárosok csatornáiból vettek mintát, hogy azokat laboratóriumban bevizsgálva következtessenek hat drog fogyasztásának elterjedtségére (amfetamin, metamfetamin, MDMA, kokain, ketamin és kannabisz). Az ilyen szennyvízvizsgálatok különösen érdekesek abból a szempontból, hogy mentesek a nagy lakossági epidemiológiai vizsgálatok módszertani fogyatékosságaitól. Amelyek az olyan országokban, mint Magyarország, ahol szigorú a drogszabályozás, a válaszadók félelme miatt nehézzé teszik a valós trendek feltárását. A szennyvíz azonban nem hazudik.
A budapesti adatok sajnos hiányosak voltak: nem mérték az MDMA (ecstasy) fogyasztását. Holott a lakossági felmérésekből tudjuk, hogy az MDMA fogyasztása európai viszonylatban is elterjedt Magyarországon, így érdekes lett volna látni, hogy mennyire erősítik ezt meg a laboratóriumi adatok.
A kannabisz fogyasztás tekintetében Budapest a közép-kelet európai átlagot képviseli. Hasonló szintű, mint amit a krakkói és a pozsonyi adatok mutatnak, ugyanakkor jóval kisebb, mint Prága vagy Bécs kannabisz-fogyasztása. A szennyvízvizsgálati adatok egyébként a kannabisz-fogyasztás csökkenését mutatják Nyugaton, ami persze ellentmond a kormánysajtóban elterjedt narratívának, ami szerint az egyre liberális drogpolitika miatt egekbe szökik a fűszívás. Ezzel szemben Európa déli és keleti régióiban több helyen regisztráltak növekedést. Budapesten trendeket nem tudunk felvázolni, hiszen itt nem rendelkezünk korábbi adatokkal.
Ami a stimuláns szerek fogyasztását illeti, Európa hagyományosan két részre szokták felosztani: az inkább kokaint fogyasztó nyugati és déli régióra, és az inkább amfetamint/metamfetamint fogyasztó északi és keleti régióra. Ez a határ a mostani szennyvízvizsgálatból is kirajzolódott. Ugyanakkor a kokain fogyasztása egész Európában, így Keleten is nő. Budapesten például már magasabb, mint a kelet-európai átlag, bár nem éri el Bécs vagy Prága fogyasztását. Az amfetamin (speed, spuri) tekintetében viszont Budapest veri Prágát és Bécset, kiugrik az európai átlagból és csak Hollandiában és a hagyományosan amfetamin-fogyasztó Skandináviában látunk hasonlóan magas számokat. A metamfetamin fogyasztása ezzel szemben jóval kisebb, mint a szomszédos Szlovákiában és Csehországban. Ennek magyarázata az, hogy az egykori Csehszlovákia a keleti tömb vegyipari-gyógyszeripari központja volt, és itt állították elő a pervitint (metamfetamin), amelynek a fogyasztása elterjedt a lakosság körében.
A legérdekesebb meglepetést a ketaminnal kapcsolatos adatok tartogatják, amelyek európai szinten is kiugróan magasak. Mi több, a szokásos nyugat-európai mintázódástól eltérnek: míg Nyugaton a hétvégén kiugróan magas a ketamin használata, addig nálunk hétköznap magasabb. Hogy mi a ketamin, arról lásd a Drogriporter Tudástár szócikkét:
Hogy ez mit jelent, azt csak találgatni tudjuk. Talán az orvosi ketamin használat lenne ilyen magas? Vagy a hétvégén ekivel, kokainnal bulizók hétköznap ketaminnal öngyógyszerezik magukat?
Szinte borítékolni lehet, hogy egyes kormányközeli hangok ezt majd úgy fogják beállítani, mint a "liberális" budapesti drogpolitika eredményét. Ami természetesen teljesen fals beállítás, hiszen Budapesten éppúgy a zéró-tolerancián alapuló magyar drogpolitika van érvényben, mint az ország más részein. És ha valamit, hát azt a következtetést le lehet vonni, hogy a zéró-tolerancia ellenére bizony jelentős tömegek fogyasztanak illegális drogokat.