A Trump-kormányzat külföldi segélyekre vonatkozó drasztikus megszorításai miatt máris életmentő szolgáltatások váltak elérhetetlenné. A Bécsben megrendezett éves ENSZ drogpolitikai találkozón, a CND-n videóztunk a valódi hatásokról.
(A fenti videót magyar felirattal lehet nézni, a jobb alsó sarokban kell a cc gombot bekapcsolni, a fogaskeréknél pedig a magyar feliratot kiválasztani.)
A Trump-adminisztráció első három hónapjában – az Elon Musk vezette „Kormányzati Hatékonyság Minisztériuma” (DOGE) irányítása alatt – mintegy 54 milliárd dollár értékű külföldi segélyszerződést mondtak fel. Világszerte 171800 segélymunkás veszítette el az állását, köztük körülbelül 19000 az Egyesült Államokban, 1600 fő pedig az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségénél (USAID), amely az egyik legnagyobb vesztes lett.
„Szégyenkezem amiatt, hogy egy ország, amely annyi jót tudna tenni a világban, ennyi rosszat akar tenni” – mondta nekünk John Walsh, a Latin-Amerikával és drogpolitikával foglalkozó igazgató a Washingtoni Latin-Amerikai Irodából (WOLA).
A megszorítások máris hatással vannak számos alapvető globális egészségügyi programra:
a gyermekalultápláltság kezelésére, az anyai és újszülöttkori halálozás megelőzésére, illetve fertőző betegségek – mint a HIV, malária, tuberkulózis vagy a gyermekbénulás – felszámolására. Ezekkel együtt pedig az ártalomcsökkentés is veszélybe került.
Ann Fordham, a Nemzetközi Drogpolitikai Konzorcium (IDPC) igazgatója szerint a helyzet katasztrofális:
„Az USAID és a PEPFAR világszerte finanszírozott ártalomcsökkentést. Sokan már most kiestek a HIV-kezelésből, a megelőzés háttérbe fog szorulni, és ez súlyos következményekkel jár.”
A Trump-kormány emellett visszavonta hozzájárulását a UNAIDS költségvetéséhez is, amelynek 50%-át adta.
„Ebben a törékeny időszakban a források elvétele egyet jelent az emberek jövőjének elvételével” – mondta Zaved Mahmood, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalából (OHCHR).
A Droghasználók Nemzetközi Hálózata (INPUD) gyorsan felmérést indított, hogy megértse a megszorítások helyi hatásait.
„Az első eredmények igazán sokkolóak” – mondta Anton Basenko, az INPUD frissen kinevezett ügyvezető igazgatója.
76 szervezet válaszolt a kérdőívre, több mint 60%-uk az érintett csoportok által vezetett civil szervezet volt. 25%-uk esetében az amerikai forrás gyakorlatilag az egyetlen finanszírozási csatornát jelentette. A leginkább érintett programok a HIV-tesztelés, a droghasználó nők támogatása, jogsegély és HIV-kezelés voltak. A leginkább megszakadt szolgáltatások az utcai elérés és a kortárs segítő munka voltak.
„Ez a két program az ártalomcsökkentés alapköve. Ha ezeket kivágják, az egész modellt rombolják le” – tette hozzá Basenko.
A legnagyobb csapás Afrikát érte, hiszen a földrész szervezeti kapták a legtöbb amerikai segélyt.
„Nagyon sok állami egészségügyi rendelő közvetlenül USAID-forrásból működik, de a CDC és a PEPFAR is több klinikát támogat” – magyarázta Julie MacDonnell dél-afrikai egészségügyi, emberi jogi és ártalomcsökkentési szakértő. A támogatás megszűnése ellehetetleníti a vidéki nők hozzáférését a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz. „Egészségügyi hanyatlás jön, és emelkedni fog a HIV fertőzések anyáról gyermekre történő átadása.”
Kelet-Európában és Közép-Ázsiában is romlik a HIV-teszteléshez és -kezeléshez való hozzáférés.
„Amit sokan elfelejtenek, az a narratíva eltolódása” – mondta Ganna Dovbach, az Eurázsiai Ártalomcsökkentő Szövetség (EHRA) ügyvezetője. „A jobboldali, populista kormányok most felbátorodva támadnak LMBTQ-embereket, droghasználókat és más kisebbségeket politikai haszonszerzésből. Mintha a terem egyetlen józan felnőttje eltűnt volna.”
Szomorú példája ennek a saját országunk, Magyarország. 2025 márciusában Orbán Viktor szélsőjobboldali kormánya betiltotta a Budapest Pride felvonulást, azzal érvelve, hogy az veszélyt jelent a gyermekek jólétére. Orbán azt állította, korábban a Nyugat nyomása akadályozta meg őket ebben, de most, hogy „megfordult a szél”, eljött az idő a cselekvésre. A kormány új drogháborút is indított, súlyos fellépést készítve elő a civil társadalom és a szólásszabadság ellen. Alkotmánymódosítással tiltották be nemcsak az „illegális drogok használatát és terjesztését”, hanem az úgynevezett „drogok népszerűsítését” is. Ez az oroszt típusú “drogpropaganda” tilalom ha tényleg használni fogják, súlyos szólásszabadság csorbulást fog eredményezni.
Ann Fordham rámutatott ugyanakkor, hogy fenntarthatatlan volt a túlzott függés az amerikai forrásoktól, de a hirtelen megszorítások lehetetlenné tették a kiesett támogatás gyors pótlását. A külföldre szánt segélyeket más országok is kurtítják már, bár sehol sem olyan gyorsan és brutálisan, mint az USA-ban.
Maria-Goretti Loglo, az IDPC afrikai tanácsadója mégis lehetőséget lát a válságban: ha az afrikai kormányok összefognak, maguk is képesek lehetnek az egészségügyi rendszereik fenntartására. „Ez egy ébresztő sok afrikai országnak. Ha megszüntetnénk a korrupciót, nem is lenne szükségünk segélyprogramokra.”
„A droghasználók kriminalizálása rendkívül költséges” – tette hozzá Ganna Dovbach. Talán az európai kormányok is felismerik, hogy túl sok erőforrást von el a biztonságpolitikai költségvetéstől.
„Az életünk tele van harcokkal, kihívásokkal, rejtőzködéssel. Ez nem újdonság a droghasználók számára” – mondta Anton Basenko. „Talán itt az idő a határozottabb érdekképviseletre és szerveződésre.”
A filmben még több fontos témát érintünk. Az egyik Trump új drogháborúja, amelynek keretében a drogkartelleket terrorista szervezetekként kívánják kezelni.
„Ha bármelyik amerikai kormány valóban véget akarna vetni a drogkartellek uralmának, a jogszabályozás irányába kellene mozdulnia – a piac ugyanis óriási” – mondta John Walsh. „De Trump láthatóan nem ebben gondolkodik.”
A CND ülése után történelmi jelentőségű szavazás zajlott le, amely a globális drogkontroll-mechanizmus felülvizsgálatát kezdeményezte. A tagállamok többsége megszavazta egy független szakértői panel felállítását, amely új javaslatokat fog kidolgozni a három ENSZ drog konvenciók hatékonyabb végrehajtása érdekében. A kolumbiai vezetésű határozat értelmében 19 független szakértő személyes minőségében fog konkrét, megvalósítható javaslatokat készíteni az ENSZ drogpolitikai kötelezettségeinek teljesítésére.
A WHO közben továbbra is folytatja a kokalevél nemzetközi szabályozásának tudományos felülvizsgálatát – az amerikai forrásmegvonás ellenére is. David Choquehuanca Céspedes, Bolívia alelnöke kokalevéllel a kezében állt a CND közönsége elé, és kijelentette, hogy a kokalevél az andoki-amazóniai népek ajándéka. Hernan Vales, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalán (OHCHR) belül a Őslakos Népek és Kisebbségek Osztályának vezetője megerősítette: a kokalevél 1-es jegyzékbe sorolása történelmi hiba volt, amit teljes mértékben meg kell szüntetni. Remélhetőleg a WHO javaslata is ezt fogja tükrözni.
A filmet a Robert Carr Alap támogatta.
Riporter: Sárosi Péter
Videó és cikk: Takács István Gábor