Horváth Laci drogbiztos szerint a "megengedő szemlélet" vezetett el oda, hogy egy francia városban kijárási tilalmat vezettek be a 16 évnél fiatalabbak számára. Valójában azonban a francia drogpolitika sosem volt "megengedő", az erőszak pedig éppen a drogtilalom velejárója.
2025. július 21-én Nîmes város hat drogkereskedelem által leginkább sújtott negyedében (pl. Pissevin, Valdegour, Mas de Mingue, stb.) bevezették a éjszakai kijárási tilalmat a 16 év alattiak számára. A korlátozás a 21:00 és 06:00 óra közötti időszakra vonatkozik, és kezdetben 15 napig, azután szükség esetén hosszabbítható. A drasztikus lépést az váltotta ki, hogy az elmúlt hetekben sorozatos lövöldözések, bandaháborúk, erős területi konfliktusok zajlottak a droghálózatok között. Egy 19 éves fiatalt brutálisan meggyilkoltak, holttestét megégették, hogy ezzel üzenetet küldjenek a rivális bandáknak. A polgármester attól tart, hogy a bandák gyermekeket használnak fel drogfutárnak, illetve a gyerekek az erőszakos leszámolások kereszttüzébe kerülhetnek.
De vajon hogyan romlott el ennyire a közbiztonság?
Horváth Laci drogbiztos szerint a "megengedő szemlélet" miatt - pedig Franciaországban olyan soha nem volt, ha drogokról van szó. Hiszen a francia drogpolitika európai összehasonlításban mindig is szigorúnak számított. A drogfogyasztást egyes szomszédos országokkal, például a türelmesebb Spanyolországgal vagy Németországgal szemben szigorúan büntetik. Tény, hogy nyílt egy-két felügyelt droghasználói szoba, de ezek egyelőre csak Párizsban és nagyon korlátozott elérhetőséggel működnek (inkább a kivétel, mint a szabály).
A francia kormányzati retorika az elmúlt években szintén kimondottan szigorúság párti, a magyarországihoz nagyon hasonló megközelítést képviselt. Ennek részeként gyakran használnak ott is militarizált metaforákat: "csata", "hadjárat", "felszámolás". Gérald Darmanin belügyminiszter hadjáratot hirdetett a drogkereskedelem ellen és több nagyvárosban razzia-sorozat indult.
Macron elnök többször kijelentette, hogy a drogkereskedőkkel, de a drogfogyasztókkal szemben is a zéró-tolerancia elvét kell alkalmazni.
Franciaországban nem a "megengedő" szemlélet miatt, hanem a szigorú szemlélet ellenére magas a drogfogyasztás. Hogy miért? Ennek több összetevője van. Mint mindenhol, a társadalmi egyenlőtlenségek és a szegregáció fontos: sajnos a francia külvárosokban gyakran gettók alakultak ki, ahol koncentráltan élnek szegény, munkanélküli, bevándorló hátterű családok. Az ilyen közösségekben sajnos a problémás szerhasználat gyakori és az illegális drogkereskedelem csábító jövedelemszerzési lehetőséget jelent.
Az elmúlt időszakban egész Európában felfutott a kokain-kereskedelem, amit a latin-amerikai bűnszervezetekkel üzletelő európai bűnszervezetek irányítanak. Az erőszak ennek a kereskedelemnek azért szükségszerű velejárója, mert az illegális piacon nincsenek szabályozott verseny- és konfliktus-megoldó csatornák. Az erőszak a piac újrafelosztásának egyetlen eszköze. Márpedig a várható profit egyre nagyobb, és ez az erőszakot fokozza.
Ha valami, akkor az látszik az elmúlt évtizedek tapasztalataiból, hogy a tisztán vagy főleg büntető, szigorú megközelítés valójában legfeljebb tüneti kezelést alkalmaz, de nem kezeli a rendszerszintű okokat. Amelyek újratermelik a drogkereskedelmet és az erőszakot is. Társadalmi integráció nélkül párhuzamos társadalmak alakulnak ki, átfogó drogpolitika nélkül pedig nincs társadalmi integráció sem. Ahhoz, hogy tartós változást érjünk el, akár Franciaországban, akár Magyarországon, be kell fektetni az érintett közösségekbe, a veszélyeztetett fiatalokba. A represszió, a kijárási tilalom, az elrettentés önmagában nem elég.