A médiát bejárta a hír, hogy “gyilkos drog” pusztít az országban, amelynek fogyasztását immár öt halálesettel is összefüggésbe hozták. Utánajártunk a dolognak – sajnos amit megtudtunk, az messze nem kielégítő, de hasznos lehet mindenkinek, aki tájékozódni szeretne a kérdésben.
Mi is ez a szer?
Az a híradásokból is kiderült, hogy a para-metil-4-metilaminorex nevű anyagot az utóbbi időben számos halálesettel és sürgősségi ellátást igénylő balesettel hozták összefüggésbe Magyarországon. Ezt a szert először Hollandiában azonosították 2012-ben, más országból azonban eddig nem érkeztek hasonló jelentések. Egy tipikus dizájner drogról van szó, egy olyan szintetikus szerről, amit laboratóriumban állítottak elő, hogy már betiltott szerek legális helyettesítőjét dobhassák piacra. Az alapváz a 4-metilaminorex, egy Magyarországon kábítószernek minősülő anyag, amit 1960-ban szintetizált először a McNeil Laboratories nevű cég. Étvágycsillapító hatásai miatt kezdték tanulmányozni mint potenciális gyógyszert, de aztán elterjedt a rekreációs drogpiacon is mint stimuláns partidrog, ahol Euphoria utcai néven vált ismerté. Erre az alapvázra helyeztek fel aztán egy metilcsoportot a 4-es pozícióban, és máris létrejött para-metil-4-metilaminorex – egy 2012-ben még teljesen legálisnak minősülő szer.
Mik a hatásai?
A 4-metilaminorex hatásai az amfetamin és a kokain hatásaiéhoz állnak legközelebb: hosszan tartó ébrenlétet, koncentrációt, eufóriát okoz, tehát ideális partidrog. Túladagolás esetén pedig hozza a stimuláns-túladagolás minden káros hatását, az izomgörcsöktől a szívritmus-zavarokon keresztül a paranoid téveszmékig. Egy aprónak tűnő módosítás a molekula-szerkezetben azonban jelentős változásokat idézhet elő a drog hatásmechanizmusában. A dizájner drogokat előállító és tesztelő vegyészek szürkezónájában a para-metil-4-metilaminorex a “Serotoni” becenevet kapta – ezzel utalva arra, hogy a 4-metilaminorexnél valószínűleg jelentősebb hatást gyakorol a szerotonin nevű boldogsághormon termelésére. Hatásmechanizmusa tekintetében klinikai vizsgálatok hiányában jelenleg kizárólag az Interneten terjedő fogyasztói beszámolókra hagyatkozhatunk. A Drogriporter Facebook oldalán mi is megkérdeztük olvasóinkat, hogy vajon vannak-e személyes élményeik ezzel a szerrel. A fogyasztói beszámolók alapján a Serotoni jelentős empatogén tulajdonságokkal rendelkezik – tehát az Ecstasy hatóanyagához, az MDMA-hoz hasonlóan jellemző rá a túlaradó együttérzés, empátia más személyek iránt. Ami a negatív hatásokat illeti, egyes fogyasztók hányingerről, pupillatágulásról, szemtekerezgésről, állkapocsrángásról, érszűkületről és a testhőmérséklet gyors emelkedéséről számoltak be.
Miért ennyire veszélyes?
Egy szer veszélyessége sok mindentől függ – minden drogból méreg lehet, ha a fogyasztó nem rendelkezik a megfelelő információkkal a szer hatásait, dózisolását illetően. Különösen jelentős ez a tényező az új szereknél, mint amilyen a Serotoni. Ezért is félrevezető a “gyilkos” jelző, hiszen ha túladagoljuk, akár a víz is lehet gyilkos. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy Interneten olyan beszámolókat is olvashatunk fogyasztóktól, amelyekben viszonylag enyhe negatív hatásokkal találkozunk. Sajnos nem tudjuk pontosan, hogy az eddig leírt 5 halálesetnél mi játszódott le pontosan a fogyasztók szervezetében, csupán részinformációink vannak. Zacher Gábor toxikológus szerint a drog fogyasztása miatt kórházba kerülő fiataloknál a legsúlyosabb tünet a hyperthermia, azaz a testhőmérséklet vészes növekedése. Ez azért különösen veszélyes, mert egy bizonyos hőfok felett belső vérzés indul meg a szervezetünkben, ami halálhoz vezethet: az ember orrából és végbeléből elkezd dőlni a vér. Nem szép halál. A hyperhermia mint tünet nem kizárólag ehhez a szerhez köthető. Így például a túlzott MDMA (Ecstasy) fogyasztás is vezethet túlmelegedéshez, de csak extrém ritka esetekben, amikor a fogyasztó nagy dózisban fogyasztja a szert, nem pihen és nem iszik megfelelő mennyiségű vizet. Vajon miért jelentkezik ez a hatás ilyen fokozott módon a Serotoni esetében? Pontosan nem tudjuk. Valószínűleg nagyon fontos szerepet játszhat az, hogy az MDMA-val szemben a Serotonit viszonylag könnyű túladagolni: az átlagos fogyasztói dózis és a túladagoláshoz szükséges dózis közötti különbség igen csekély. A fogyasztók beszámolnak arról, hogy már viszonylag csekély (kevesebb, mint 100 mg) dózis fogyasztása esetén is nagyon hosszan tartó és intenzív stimuláns hatások jelentkeznek. 120 mg pedig már hatalmas dózisnak számít. Amennyiben valaki más stimuláns drogokhoz van szokva, a speed-nél, mefedronnál vagy kokainnál használatos dózisokat fogyaszthat a Serotoniból – nem számítva arra, hogy itt a dózisolás teljesen más. Ha pedig tapasztalatan drogfogyasztó, akkor a dózis eltévesztése még súlyosabb hatást gyakorolhat rá. Előfordulhat az is, hogy a fogyasztó türelmetlensége lehet végzetes: nem várja meg a hatások kiteljesedését, hanem újabb adagot vesz be a szerből, hogy aztán túladagolja azt.
Drogkombinációk
Különösen veszélyes lehet ez a szer kombinálva más stimuláns szerekkel, a megvásárolt drog esetleg tartalmazhat más hatóanyagot, szennyezőanyagot is. Megkérdeztük a Bűnügyi Szakértői Kutató Intézetet, hogy vajon a halálesetek kapcsán bevizsgált szerek pontosan milyen felütőanyagokat tartalmaztak, de ők azt válaszolták, hogy konkrét ügyben nem adhatnak ilyen jellegű tájékoztatást. A Nemzeti Drog Fókuszpont tájékoztatása szerint a Serotonit egyetlen esetben sem egyedüli hatóanyagként sikerült kimutatni, mindig más hatóanyagok társaságában. Nem kizárt tehát, hogy a halálos hatásokért nem kizárólag a para-metil-4-metilaminorex volt a felelős, hanem valamiféle drogkombináció. Erről megkérdeztük Fülöpné Csákó Ibolyát, az ORFK szakértőjét is, aki a tragédiák mögött szintén a polidrog-fogyasztás szerepére gyanakszik. Érdemes itt tudatosítani azt is, hogy az alkohol drog: amikor valaki valamilyen stimuláns szert használ, és mellé szeszesitalt fogyaszt, akkor különösen nagy kockázatnak van kitéve.
Milyen formában fogyasztják?
Sajnos a rendőrségi beszámolókból ez az információ is hiányzik, de a legtöbb fogyasztó por állagú anyagról beszél, egyes esetekben előfordul tablettákra utaló információ is. A leggyakoribb fogyasztási mód az orrba szippantás. Ennél fontos megjegyezni, hogy amennyiben a szippantás nem steril eszközzel történik, vagy a fogyasztók megosztják azt egymással, az olyan súlyos fertőzésekhez vezethet, mint például a gyógyíthatatlan hepatitis C, ami idővel krónikus májgyulladást okozhat. Egyes fogyasztók a szippantás helyett orálisan, szájon át fogyasztják a szert, feloldva azt valamilyen folyadékban, esetleg cigipapírba csavarva nyelik le, hogy ne érezzék a kellemetlen ízt.
Jogi státusz
A para-metil-4-metilaminorex nevű anyagot 2013. júliusában felvették az új pszichoaktív anyagok listájára (ún. C-lista, bővebben itt!). Ez azt jelenti, hogy a fogyasztása szabálysértés, ami pénzbírsággal büntetendő, a terjesztése, előállítása, országba való bevitele, onnan kivitele pedig bűncselekmény, ami három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Mit lehet tenni?
A fogyasztó szintjén a legfontosabb teendő az óvatosság. Senkinek sem ajánlatos részt venni azokban a nemhivatalos emberkísérletekben, amelyeket jelenleg a dizájner drogokkal kapcsolatban folytatnak, a legtanácsosabb teljesen kerülni az ilyen szerek fogyasztását. Ettől függetlenül persze lesznek olyanok, akik mégis fogyasztanak – nekik fontos tudniuk, hogy ezek a szerek bizony még a tapasztalt fogyasztókra is komoly veszélyt jelentenek, mivel nagyon keveset tudunk róluk. Nagyon fontos, hogy csak kis dózist fogyasszanak, és hagyjanak megfelelő időt a hatások kiteljesedésére, ezenkívül mindig steril eszközt használjanak a fogyasztáshoz. Figyeljenek oda egymásra: az egyedül történő drogfogyasztás mindig plussz kockázatokat rejt magában! Partizás közben oda kell figyelni a túlhevülés elkerülésére: alkohol helyett óránként kb. fél liter hideg víz fogyasztása ajánlott, és pihenéssel, étellel pótolni kell a kiesett energiát is. Amikor valaki rosszul van, akkor ne féljenek kihívni a mentőket, mert a gyors orvosi segítség élet és halál közötti különbséget jelentheti. Figyelni kell a másnap jelentkező pszichés tünetekre, és az esetleges függőség kialakulására is. Segítséget kérni soha nem szégyen!
A társadalom szintjén a média által keltett morális pánik légköre soha nem használ a problémák azonosításának és a megoldás felfedezésének. Az újságok a legtöbbször olyan félinformációkat hoznak le, amelyek inkább csak további zavart okoznak a fejekben, a rendőrségi közlemények pedig éppen a legfontosabb dolgokról nem szólnak: milyen forrásból származik a szer, milyen formában fogyasztják, van-e esetleg fantázianeve, milyen dózisban fogyasztották, fogyasztottak-e mellette más drogot? A “gyilkos drog” sújkolása félelmet kelt ugyan, de ez nem oldja meg a helyzetet, mint ahogy nem oldotta meg a problémát az sem, hogy a szert igen gyorsan tiltólistára helyezték. Elősegítené ugyanakkor a megoldást, ha a korai jelzőrendszeren keresztül viszonylag hamar megbízható ismeretekkel látnák el a területen dolgozó szakembereket, akik ezeket az információkat a nyilvánosság és a fogyasztók felé is tudnák közvetíteni. Korábban hosszú évekig működött a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság dizájner drogokkal foglakozó szakbizottsága – ez sajnos évek óta már nem ülésezett, és a KKB-ból idén teljesen kizárták a civil szakértőket, akik most egyáltalán nincsenek bevonva a listára helyezési és kockázatelemzési eljárásokba. Forráshiány miatt megszűnt a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet drogmonitoring hírlevele is, ami negyedévente fontos információkat tartalmazott a drogpiac alakulásáról. Az olyan rendőrségi kampányok, mint például a "Ne drogozz mert meghalsz", inkább ártanak, mint használnak. Fontos lenne ugyanakkor, hogy a kormányzat a tiltólistára helyezés mellett foglalkozzon az ellátórendszer fejlesztésével is, ami alapvetően a hagyományos drogok – kannabisz, opiátok – fogyasztóira van berendezkedve, továbbképzésekre lenne szükség, hogy a dizájner drogok fogyasztóira szabott programok is működhessenek.
Sárosi Péter