Az Alkotmánybíróság legújabb határozata szerint alkotmányellenes és a jogbiztonságot veszélyezteti az a helyzet, hogy a törvényekből nem lehet egyértelműen megállapítani, mi a kábítószer, és mi nem az.
Amikor az utcán látsz olyan embereket, akik szanaszét ütve fetrengenek a herbáltól, akkor jusson eszedbe: nagy valószínűséggel nem rendezett családi körülmények között nőttek fel.
Miért van az, hogy a mélyszegénységben élő emberek azt a kis pénzüket is olyan dolgokra költik, mint a dizájnerdrog? Nem azért, mert erkölcstelenek vagy buták. Óriási illúzió azt hinni, hogy olyan rendszerben élünk, ahol mindenki érdemei és tehetsége szerint juthat előre.
A Drogriporter videóra vette és a Facebook oldalán élőben közvetítette a Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT) 2019. február 28-ki konferenciáját. Ezeket a videókat láthatjátok alább!
Vajon mennyire könnyű steril tűhöz jutni ma egy drogokat fogyasztó fiatalnak Budapesten? Léna személyes beszámolója következik.
A kormánypárti sajtó eljutott oda, hogy már nem csak a drogfogyasztást büntetné, de a neki nem tetsző véleményeket is.
A Nemzeti Drog Fókuszpont december 14-ki budapesti konferenciáján megismerkedhettünk a drogpiac legújabb változásaival, különféle szakterületek képviselőinek szemszögéből.
A Magyar Addiktológiai Társaság siófoki konferenciáján megismerhettük a legújabb drogfogyasztási trendeket és az ellátórendszerrel kapcsolatos problémákat. Íme néhány érdekes tanulság!
Az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában beszélgettünk a Hős utca környékén kialakult áldatlan helyzetről.
A túladagolásokról és új szuperdrogról megjelent hírek mögé néztünk. Nyomort, kilátástalanságot, önfeláldozó civileket és állami mulasztásokat találtunk.
Bár a heroin visszaszorult a hazai drogpiacról, nyugtalanító hírek érkeznek olyan új ópioid dizájner drogok megjelenéséről, amelyek olcsóbbak és potensebbek a heroinnál.
Bevallom, félve ültem be a Dizájneren című film vetítésére. Attól tartottam, hogy olyan lesz, mint ahogyan egyes cikkek tálalták a sajtóban: "vérben tocsogva órákig keresni a vénát" (444). Egy bulváros, szenzációhajhász, démonizáló tanmese az őrült drogosról. Hál' Istennek kellemesen csalódnom kellett. Ez egy tök jó film.
Milyen is a mai magyar drogszcéna? Ezt a kérdés sokszor teszik fel az újságírók. Egyesek csak arra kíváncsiak, hogy hányan is fogyasztanak illegális szereket Magyarországon - pedig ennek a számnak önmagában vajmi kevés jelentősége van. A többség ennél többre kíváncsi: milyenek is “a drogosok”, mit fogyasztanak, milyen az életük, milyen károkat okoz nekik a drogfogyasztás? Ahány szakembernek, aktivistának teszik fel ezt a kérdést, annyi választ fognak kapni. És ez nem feltétenül azért van, mert az egyik tudása, tapasztalata kevesebbet ér a másikénál, hanem mert más merítésből származik.
Egy új kutatás szerint a dizájner drogok, különösen a herbálként árult szintifű már népszerűbb a hátrányos helyzetű településeken, mint maga a természetes marihuána. Időzített bombán ülünk.
Nem azzal védjük meg az ifjúságot, ha eltúlozzuk egy szer hatásait. Az elrettentő ferdítések helyett hiteles tájékoztatásra, illetve az okok és megoldások feltérképezésére van szükség.
Ráadásul még az utcán eldobált fecskendők számát is csökkentették, méghozzá 80%-al. A dán példa bizonyítja a Szoba a Nyolcban kampányunk igazát: az utcai drogfogyasztást nem tűcsere-bezárásokkal lehet eredményesen visszaszorítani. Kocsis Máté figyelmébe!
Az Emberi Erőforrások Minisztere 6 új anyagot helyezett rendeleti úton az új pszichoaktív anyagok listájára (ún. C-lista). Vajon mit tudunk ezekről az anyagokról?
Egyesek áldják érte, mások átkozzák: felfedezte azt a dizájner drogot, ami 2009-ben Európa egyik legnépszerűbb partidrogjává vált, a mefedront, avagy magyar utcai nevén a Katit. A Drogriporter interjúja Dr. Zee-vel.
Az eseménydús 2014-es év újabb mélypontot hozott a hazai drogpolitikában: a nemzeti drogstratégia megvalósítása helyett a demagógia ült diadalt, az ország legnagyobb tűcsere programjának bezárásától a rendőrségi drogprevención keresztül az iskolai drogtesztelés ötletéig. Évértékelő és esélylatolgatás a Drogriporteren!
Napok óta arról lehet hallani a médiában, hogy Magyarországot is elérte a “húsevő” drog, a rejtélyes krokodil. Valójában minden jel arra utal, hogy a hír kamu – teljesen más miatt kellene aggódnunk.
Felejtsd el a zuglaborokat, a drogcsempészeket és a drogkereső kutyákat: a jövő dílerei nem molekulákat, hanem applikációkat fognak árulni, amelyek segítségével a fogyasztó az otthonában is előállíthatja a személyre szabott drogadagját.
Nem tudni, hogy az újabb médiahisztéria munícióját egy toxikológus pontatlan nyilatkozata vagy a bulvársajtó élénk fantáziája nyújtotta, de ismét magasra csaptak a hullámok
Időről időre morális pánikrohamot okoz a közvéleményben a hír, hogy olyan új drogok kerülnek a piacra, amelyek minden eddiginél veszélyesebbek, és egyre több fiatal esik nekik áldozatul. A hírek részben igazak: a drogpiac soha nem volt még ennyire instabil és nyugtalan, mint éppen napjainkban. Van okunk az aggodalomra. Az új szereket és a fogyasztókat démonizáló sajtóbeszámolók azonban inkább csak a zavart növelik a fejekben azzal kapcsolatban, hogy miért fogyasztanak a fiatalok új szereket, ezek miért veszélyesebbek, mint a korábbiak, és mit lehetne tenni, hogy visszaszorítsuk a drogfogyasztás ártalmait.
Még meg sem száradt a tinta Magyarország első Drogellenes Stratégiáján (korábban ugyanis botor módon csak Drogstratégiánk volt), a rendőrség máris mindent megtesz, hogy az áhított drogmentes Magyarországot 2020-ra elérjük. A tét nem kevés, a fiatalság jövője, így érthető a rend őreinek példátlanul nemes igyekezete. Már napokkal az új Btk. elfogadása után megfogalmazódott a rendőrség új, minden eddiginél lényegre törőbb üzenete, melynek tömörségét még South Park sulijának tanára, Mr. Garrison is megirigyelhetne: „Ne drogozz, mert meghalsz!”.
.jpg)
A magyar média is gyakran cikkezik arról, hogy milyen nagy veszélyt rejthetnek magukban azok az ismeretlen dózisú és hatású szerek, amelyeket a fogyasztók a szürke vagy fekete piacon szereznek be. A magyar hatóságok reakciója: “ne drogozz, mert meghalsz!” Budapesttől alig két és félszáz kilométerrel nyugatra, Bécsben, a szakemberek alternatív módszereket használnak a balesetek és halálesetek megelőzésére. Ott már szembenéztek azzal a ténnyel, hogy a “drogmentes Ausztria” vágyálom csupán, inkább a fogyasztás mederben tartására, ártalmainak csökkentésére összepontosítanak.
A médiát bejárta a hír, hogy “gyilkos drog” pusztít az országban, amelynek fogyasztását immár öt halálesettel is összefüggésbe hozták. Utánajártunk a dolognak – sajnos amit megtudtunk, az messze nem kielégítő, de hasznos lehet mindenkinek, aki tájékozódni szeretne a kérdésben.