Obama elnök éppen Orbán látogatása idején jelentette be, hogy véget vet a drogellenes háborúnak, és helyette 94 millió dollárt fektet megelőzésbe, kezelésbe és ártalomcsökkentésbe. Húsz év alatt az Orbán által egykor példaképnek nyilvánított amerikai drogpolitika gyökeresen átalakult - sajnos eközben a magyar kormány hozzáállása mintha megragadt volna a múltban.
1998 őszén az alig pár hónapja miniszterelnökké választott Orbán Viktor az Egyesült Államokban tett látogatására időzítette az új, szigorú drogpolitikájának meghirdetését: „Az Egyesült Államok drogpolitikáját és Clinton elnök álláspontját osztom, miszerint a legradikálisabb büntetőjogi eszközök bevetésétől sem szabad elzárkózni a kábítószer-kereskedelem visszaszorítása érdekében. Minden kábítószer-fogyasztó egyben potenciális drogkereskedô is, ennek a világnak ez a természete.” Ebben az évben az Egyesült Államokban még javában dühöngött a Nixon elnök által meghirdetett drogellenes háború, amelynek következtében az ország börtönnépessége a világon a legnagyobb méretűvé növekedett (az USA lakossága a föld összlakosságának 5%-át, börtönnépessége a világ börtönnépességének 25%-át teszi ki). A Plan Columbia részeként a Clinton kormány 1998-ban több millió dollárral támogatta azt a masszív irtóhadjáratot, amelynek részeként a latin-amerikai országokban légi úton permetezték a koka-termesztéssel gyanúsított farmerek földjeit. Az ENSZ közgyűlése éppen ebben az évben tűzte napirendjére a drogkérdést a "Drogmentes világ - meg tudjuk csinálni!" szlogen jegyében. A magyar kormány ebben az időben még joggal mondhatta, hogy a büntető jogszabályok szigorításával és a zéró-tolerancia bevezetésével ("aki kábítószert fogyaszt, az ördöggel cimborál") tulajdonképpen csak a világ legfejlettebb országának nyomdokaiba lépett.
Majdnem húsz év telt el azóta. Az USA hozzáállása a témához azóta gyökeresen megváltozott. A drogellenes háború egykori, pártérdekek fölött álló támogatása már a múltté: nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem csökkentette a drogfogyasztást, inkább növelte a problémákat. A lakosság többsége nem büntetné a drogfogyasztókat, a marihuánát inkább az alkoholhoz és a cigarettához hasonlóan szabályozná, és négy államban népszavazás útján ez már meg is valósult. Idén áprilisban az ENSZ kögyűlése húsz év óta először újra tárgyalja a drogkérdést, mivel a kritikus hangok egyre erősebbek. Bill Clinton, akire Orbán egykor példaképként hivatkozott, mára már hibának tartja, hogy egykor a drogfogyasztók büntetését támogatta. Obama elnök éppen Orbán amerikai látogatása idején jelentette be, hogy a véget vet a drogellenes háborúnak. "Túl sokáig kezeltük a drogfüggőséget a büntető-igazságszolgáltatás szemüvegén keresztül," jelentette ki atlantai sajtótájékoztatóján. "A legfontosabb feladat a kereslet csökkentése. És ennek az egyetlen módja az, ha biztosítjük az ellátást, és nem büntetőjogi, hanem egészségügyi kérdésként kezeljük."
Miközben Magyarországon bezárt a két legnagyobb tűcsere program, az USA-ban egyre nagyobb elfogadottságnak és lefedettségnek örvendenek ezek a programok, idén a Kongresszus feloldotta szövetségi támogatásuk tilalmát. Miközben Magyarországon szigorították a büntető törvénykönyv kábítószeres szakaszait, Amerikában a büntetések enyhítése és a börtönnépesség csökkentése van napirenden. Obama decemberben 95, aztán az év elején még 65 csekély kábítószeres bűncselekmény miatt bebörtönözött embernek adott kegyelmet. Miközben Magyarországon az Orbán-kormány egyre csökkenti az ellátórendszer finanszírozását, a drogambulanciák egyre rosszabb helyzetbe kerülnek, Obama elnök bejelentette, hogy 94 millió dolláros új költségvetési forrást tesz elérhetővé abból a célból, hogy 271 drogambulancia 124 ezer új embert tudjon kezelésbe vonni.
Az Egyesült Államoknak még hosszú utat kell bejárnia, hogy az évtizedek óta dúló drogellenes háború kárait elhárítsa, de legalább már megindult a helyes irányba. Magyarország, a fejlett világ nagy részétől leszakadva, makacsul tovább halad a rossz úton.
Sárosi Péter