Mitől rasszista a drogháború Brazíliában?
Az első fekete bőrű brazilokat képviselő drogpolitikai szervezettel közösen készített rövid dokumentumfilmünkben bemutatjuk, hogy milyen károkat okoz a drogellenes háború az országban
Az első fekete bőrű brazilokat képviselő drogpolitikai szervezettel közösen készített rövid dokumentumfilmünkben bemutatjuk, hogy milyen károkat okoz a drogellenes háború az országban
A hatóságok nemrég falat emeltek Párizsban, hogy elzárják a crack kokain utcai használóit a lakosság többi részétől. A Drogriporter dokumentumfilmjében megszólalnak azok a szakértők és civilek, akik a droghasználók egyik parkból a másikba terelgetése helyett, inkább higiénikus crack-használói szobákat szeretnének látni
A droghasználók aktivizmusának elbeszélt történetében most három olyan országot mutatunk be, ahol a mozgalom még születőben van.
Hogy indítottak mozgalmat a drogfogyasztók ott, ahol tömegesen gyilkolják őket? A droghasználók aktivizmusának történetét bemutató filmsorozatunk ázsiai részéből kiderül.
A droghasználóknak az emberi jogaikért folytatott küzdelmét bemutató sorozatunk új epizódja
A drogháború hazájában is egyre hangosabbak a jogaikért és emberi méltóságukért kiálló droghasználók. Dokumentumfilm sorozatunk ötödik része.
Bár az ENSZ 2016-ban előírta, hogy a drogfogyasztókat támogatni és nem büntetni kell, sajnos a valóságban ennek az ellenkezője történik. Ezt a beszédet az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának bécsi ülésén mondtam el 2018. november 8-án (angol eredeti itt).
A mexikói Legfelsőbb Bíróság egy szerdai történelmi döntése gyakorlatilag legálissá tette a kannabisz növény fogyasztását az USA déli szomszédjában.
Hogyan alakítják a kulturális attitűdök, a politikai környezet és az adományozói elvárások az ártalomcsökkentést - és hogyan térítik el az eredeti, mozgalmi küldetésétől. Egy eredetileg angolul írt cikkünk magyar fordítása.
Fehéroroszországot sokáig úgy emlegették, mint "Európa utolsó diktatúráját". Bár a demokrácia azóta sok más országban, így nálunk is hanyatlásnak indult, Fehéroroszország még mindig elrettentő példa lehet számunkra, hogy hová vezethet, ha az emberek lemondanak a szabadságukról. Európában még mindig itt dühöng a legszigorúbb drogellenes háború. Bátor fiatalok egy csoportja megelégelte ezt, és ellenállásba lendültek. Harcukhoz azokban az anyákban találtak szövetségesekre, akik éhségsztrájkkal tiltakoztak a gyerekeik ellen folyó háború miatt. Olvasd el interjúnkat Piotr Markiełaŭ-val, egy fiatal aktivistával!
A kormánypárti sajtó eljutott oda, hogy már nem csak a drogfogyasztást büntetné, de a neki nem tetsző véleményeket is.
Bayer István gyógyszerészprofesszor 14 pontban gyűjtötte össze, hogy szerinte mik a drogokkal kapcsolatos jelenlegi politikák legnagyobb tévedései - ajánljuk a hazai döntéshozók figyelmébe is!
Obama elnök éppen Orbán látogatása idején jelentette be, hogy véget vet a drogellenes háborúnak, és helyette 94 millió dollárt fektet megelőzésbe, kezelésbe és ártalomcsökkentésbe. Húsz év alatt az Orbán által egykor példaképnek nyilvánított amerikai drogpolitika gyökeresen átalakult - sajnos eközben a magyar kormány hozzáállása mintha megragadt volna a múltban.
A Nemzeti Drog Fókuszpont november 2-án nyilvánosságra hozott éves kábítószer-jelentéséből számos érdekes trendre felfigyelhetünk - feltéve, ha képesek vagyunk olvasni a sorok között is. 10 trendet emelünk ki, amelyekből kiderül, hogy a 2020-ra drogmentes Magyarországot álmodó nemzeti drogellenes stratégia megvalósulása finoman szólva kétséges.
Két állam marihuána legalizációja elég volt ahhoz, hogy negyedével csökkenjen az országba irányuló mexikói fűexport, emellett a drogkartellek vérengzése is mérséklődött. És ez még csak a kezdet.
A média beszámolói alapján az ecstasy fogyasztás az elmúlt héten több halálesethez is vezetett. Dr. David Nutt drogkutató tisztázta, hogy a haláleseteket nem a klasszikus hatóanyag, az MDMA, hanem egyéb, veszélyes vegyületek okozták, melyek az ésszerűtlen drogpolitika eredményeként kerülhetnek az ecstasy néven árult tablettákba.
A kannabisz legalizációja nem csak jelentős adóbevételhez juttatja az államokat, de ugyanilyen jelentős pénzt vesz ki a bűnszervezetek zsebéből
Öt Nobel-díjas közgazdász és további tizenhat szakértő állt ki a drogellenes háború lezárása mellett. Az eset ráadásul még újszerűnek sem nevezhető.
Több pénzt keresett, mint a Facebook főnöke, de egy fillér adót sem fizetett. Hatalma Amerikától Ázsiáig terjedt, több ezer ember haláláért felelős. Elkapása komoly fegyvertény, de nem feltétlenül jelenti a mexikói szervezett bűnözés meggyengülését.
A tudomány eddig is jól ismerte a freudi elszólás jelenségét, amikor rejtett gondolataink utat törnek maguknak, és leleplezik tudatalatti titkainkat. Simicskó István ifjúságért felelős államtitkár tegnap bevezette a történelembe a freudi elszavazás fogalmát is, amikor nemmel szavazott a drogellenes stratégiára, amit ő mutatott be a nyilvánosságnak a kábítószer-ellenes világnapon. Puszta véletlen hibáról lenne szó? Vagy a derék kormányhivatalnok legbelül maga is érzi, hogy hatalmas tódítás 2020-ra kábítószer-mentes Magyarországot vizionálni?
“Drogpolitikát csinálni olyan, mint szexelni egy elefánttal: kockázatos. Az eredmény pedig kétséges,” jelentette ki Carel Edwards, az Európai Bizottság korábbi drogügyi igazgatója az Európai Parlamentben tartott szerdai rendezvényünkön. Hát, a magyar kormány eléggé benézte ezt az elefántot, az eredmény pedig több, mint kétséges. Simicskó István drogszakértő politikus a drogellenes világnapon bejelentette, hogy 7 éven belül kábítószer-mentessé teszik Magyarországot. Csak azt nem értem, akkor miért nem jelentjük be, hogy 2020-ra megteremtjük a felhőmentes magyar eget és a hómentes magyar telet is?
Juhász Péter, az Együtt 2014 politikusa megjelent a Globális Marihuána Menet hazai tüntetésén. A jobboldali politikusok úgy marakodtak a híren, mint vérebek a koncon: mohón csócsálták és jóízűt böfögtek rajta. Mintha valami óriási szenzációra bukkantak volna. Mintha nem éppen arról a Juhász Péterről lenne szó, aki a Kendermag Egyesület alapítójaként vonult be a köztudatba. Aki 2003 óta egy tucat hasonló marihuána-tilalom elleni tüntetés főszervezőjeként vált ismertté, és 2006-ban önmagát jelentette fel azért, mert saját fogyasztásra kendert termesztett otthon. Vajon tényleg odáig jutott a magyar demokrácia, hogy szenzációnak számít, ha egy ember politikusként is ki mer állni a soha meg nem tagadott nézetei mellett? A lejáratókórus természetesen egyetlen épkézláb érvet sem hozott fel a tüntetés céljával – a kender mint legális termék szabályozásával – szemben. Minek is fáradjanak érveléssel? Elegendőnek tartják a “naming and shaming” módszert: hisznek benne, hogy ha egy politikusról bebizonyítják, hogy drogpolitikai reformokat szorgalmaz, az elég ahhoz, hogy megszégyenítsék és tönkretegyék.