Bayer István gyógyszerészprofesszor 14 pontban gyűjtötte össze, hogy szerinte mik a drogokkal kapcsolatos jelenlegi politikák legnagyobb tévedései - ajánljuk a hazai döntéshozók figyelmébe is!
Bayer István gyógyszerészprofesszor volt az Országos Gyógyszerészeti Intézet első igazgatója, hosszú évekig dolgozott Genfben az ENSZ kábítószerügyi szakértőjeként, 1984-ben az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának elnökévé is megválasztották, számos könyvet írt a drogokról és azok kultúrtörténetéről. Nem túlzás azt állítani, hogy világszinten is a drogkérdés egyik legkitűnőbb szakértője, és amit ír, arra érdemes odafigyelni. A Gyógyszerészet c. szaklap 2016. áprilisi számában megjelent, "Baklövések" című írásában a nemzetközi drogkontroll rendszer hibáit veszi górcső alá, és 14 tévhitet tár fel. A teljes cikket itt lehet letölteni - lejjebb pedig egy rövid összefoglalót közlünk a 14 tévhitről.
1. tévhit: Az alkohol nem drog
Bár az alkohol össztársadalmi kárait tekintve a világ egyik legveszélyesebb tudatmódosító szere, az ENSZ teljesen kihagyta az ellenőrzési rendszeréből. Bayer professzor megjegyzi, hogy ennek semmilyen tudományos alapja nincsen, kizárólag politikai.
2. tévhit: A dohány nem drog
Ugyanez elmondható a dohányról, amely politikai okokból szintén kimaradt az ellenőrzött szerek jegyzékéről. Az összhalálozásoknak "mindössze" 10%-áért felel, és valószínűleg emiatt az „apróság” miatt nem érdemes a dohányt kábítószernek tekinteni - teszi hozzá ironikusan.
3. tévhit: A marihuána a gyilkos fű
Miután az alkoholtilalom lezárult az USA-ban, Harry Anslinger, az USA drogpolitikájának a vezéralakja, azt hazudta, hogy a marihuána gyilkossági hajlamokat ébreszt és társaival széles körben terjesztették azokat a könyveket és oktatófilmeket, melyek azt „bizonyították”, hogy a marihuána „killer weed”. Anslinger több mint három évtizeden át irányította az USA drogpolitikáját, nemcsak az országban, hanem az ENSZ Kábítószer Bizottságában is.
Bayer István egy 2008-as sajtótájékoztatón
4. tévhit: A marihuána és a ganzsa szívása ugyanaz a jelenség
Az amerikai marihuána és az indiai ganzsa 1961-ben – az Egységes Kábítószer Egyezmény elfogadásakor – ugyanaz a kannabisz volt, de sem az USA kormánya, sem az ENSZ nem vette figyelembe azt, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a XX. századi marihuána-szívás és Indiában az évezredes tradíciókon alapuló ganzsaszívás nem ugyanaz a társadalmi jelenség.
5. tévhit: Az 1% és a 30% THC-t tartalmazó kannabisz ugyanaz a drog
A mai rendszer nem tesz különbséget magas és alacsony hatóanyagtartalmú kannabisz között. Az 1961-es Egyezményben előírt kannabisztilalom bevezetése előtt Indiában engedélyezték a ganzsa szívását, de az 5%-nál több THC-t tartalmazó csarasz (kannabiszgyanta) használata be volt tiltva.
6. baklövés: A marihuána tiltott gyümölcs
A 61-es ENSZ egyezmény tiltja a kannabisz birtoklását - de vajon hányan szívnak füvet ennek ellenére? Az ENSZ becslései szerint kb. 200 millióan, de ez a szám valószínűleg jócskán alulbecsli a valóságot, hiszen az ENSZ adatai kizárólag a kormányok bejelentésein alapul, és egy sor fejlődő ország egyáltalán nem jelent ilyen adatokat.
7. baklövés: A kokarágás tilalma
A 61-es ENSZ egyezmény egy többezer éves tradíciót tett zárójelbe azzal, hogy tiltani rendelte a kokalevél rágását, pedig a koka fogyasztása bizonyos magasság fölött nem is drogfogyasztás, hanem létkérdés, segít az akklimatizációban. Bayer professzor egy belga konzul ismerősének esetét említi, aki családostul vonattal utazott az Altiplanó fensíkra. "Az Altiplanóra érve a bolíviai belga konzul két kis gyermeke szaladni kezdett, a konzul és felesége utánuk futottak, hogy megállítsák őket. Erre nem került sor, mert néhány méter futás után mind a négyen holtan estek össze. Biztosra vehető, hogy az indiánok ezreinek ugyanez lett volna sorsa, ha itt kokarágás nélkül dolgozni kezdenek."
8. tévhit: Az illegális koka-termesztést permetezéssel meg lehet szüntetni
Bayer professzor 20 éve az ENSZ munkatársaként szembesült azzal, hogy egyes latin-amerikai országok azt jelentették, hogy több koka-cserjét irtottak ki, mint amennyit eredetileg termesztettek az országban. Ugyanazt a területet ugyanis többször is lepermetezték növényirtó vegyszerekkel, és ha egy hektárt háromszor permeteztek le, akkor az három hektár kiirtott koka-ültetvénynek számított. A permetezőszerekkel természetesen nem sikerült visszaszorítani a kokain-termelést, viszont kiderült, hogy rákkeltő hatásúak. Lehet-e ezt az emberek ellen felelőtlenül elkövetett súlyos közegészségügyi vétséget csupán baklövésnek nevezni - teszi fel a kérdést.
9. tévhit: A visszaélést nem a helytelen fogyasztás, hanem az illegális kereskedelem jelenti
Az ENSZ Bayer szerint elfelejtette, hogy az igazi problémát a mértéktelen, problémás drogfogyasztás jelenti, nem pedig a törvényen kívüli drogfogyasztás. Mintha az alkohol esetében kizárólag az illegális pálinkafőzést tekintenénk problémának, de a mértéktelen pálinkafogyasztást nem, mert az legális.
10. tévhit: A drogproblémát a bűnüldözéssel meg lehet oldani
"Egyetlen kiemelt példával be lehet bizonyítani, hogy a drogháborúra épülő drogpolitika baklövés: a világon illegálisan termelt ópium mennyiségének egy-
negyedét vagy egyharmadát sikerül lefoglalni. Abból, amit nem foglalnak le, annyi heroint lehet előállítani, hogy az – kereslet esetén – akár még a marslakók ellátását is biztosítani tudja ... az USA-ban akkor terjedt legjobban a marihuána-
szívás, amikor 4 év alatt l millió fiatalt zártak 2 évre börtönbe 1 szál marihuána-cigaretta birtoklása miatt."
11. tévhit: Nem az a fontos, hogy legyen gyógyszer, hanem az, hogy ne legyen drog
Az 1961-es Egyezmény életbelépésekor az ópiumboltokat bezárták és ez India lakosságát egyik legfontosabb alapvető gyógyszerétől megfosztotta. Az ipari-
lag fejlett országokban az ópium helyett már morfint és más, természetes, félszintetikus és szintetikus alkaloidokat (ópioidokat) használtak fájdalomcsillapításra, ezekhez azonban az indiaiak nem jutottak hozzá. A fájdalomcsillapításra használt 9 legfontosabb ópioidból az USA egymillió lakosa naponta kb. 30000 adaghoz, India egymillió lakosa pedig 10 vagy 15 adaghoz jut hozzá.
12. baklövés: Gyógyászati és nem-gyógyászati használati közötti különbség tisztázatlansága
Vitathatatlan, hogy a kannabisz terápiás potenciálja nincs kihasználva, de újabb „drogproblémák” forrása lehet az, hogy a kannabisz gyógyászati használatát en-
gedélyező országokban nincs tisztázva, hogy melyek azok az esetek, amikor ennek a drognak a gyógyászati alkalmazása indokolt. Hiányzik egy átfogó, irányelveket tartalmazó, tudományosan megalapozott WHO tanulmány.
13. baklövés: Naponta 3 heroin-injekció beadása és hetente 3 kannabisz-cigaretta elszívása ugyanaz a „drogprobléma”
A bűnüldözésre alapozott drogpolitikának, valamint a visszaélés (abúzus) figyelmen kívül hagyásának következtében háttérbe szorult az egyes kábítószerek közötti, valamint használatuk módja közötti különbség-
tevés. A heroin és a kannabisz „ugyanaz” az illegális drog, a heroindependens rendszeres és folyamatos injekciózása és a szórakozó fiatal alkalmi marihuána-
szívása pedig „ugyanaz” az illegális droghasználat és a drogok és a bűnözés összevonásának a következményeként mindketten „ugyanolyan bűnözők”.
14. baklövés: Egy egyezmény helyett három van
1961-ben azért került sor egy (magyarul „egységes”-nek nevezett) egyezmény kidolgozására és elfogadására, hogy a kábítószer-ellenőrzési rendszer működését ne zavarja több egyezmény létezése. Sajnos ezután még két egyezményt hoztak tető alá (1971, 88), és ez nem csak terminológiai káoszhoz vezetett, de megnehezíti az új anyagok ellenőrzés alá vételét is.