Drogriporter: Hogyan jellemeznéd a tiltott drogok piacát Fehéroroszországban? Melyek a legnépszerűbb anyagok, vannak-e új trendek a piacon?
Piotr Markiełaŭ: 2014 előtt, amikor az elnök aláírta a hírhedten szigorú 6. sz. törvényt "Az illegális kábítószer-kereskedelem elleni sürgős intézkedésekről", a szintetikus kannabinoidok - "herbál" néven is ismert anyagok - rendkívül népszerűek voltak és a piac 90%-át uralták (a Belügyminisztérium adatai szerint). Népszerűségük mára lecsökkent, elsősorban a média hatásának köszönhetően. A beszámolók ugyanis olyan incidenseket említettek, amikor az emberek a szerek befolyása alatt kivájták saját szemüket vagy háztetőkről ugrottak le. E jelenségnek komoly szerepe volt abban, hogy a marihuána, a hasis, az amfetamin és az ópium újra teret nyert. A szintetikus serkentők (mint például az alfa-PVP) továbbra is nagyon népszerűek, a legtöbb online piacon beszerezhetőek. Egy másik gyakori jelenség az vényköteles gyógyszerek (pl. Tramadol) fogyasztása.
Fehéroroszországban a kábítószer-ellenes törvényeket drákói szigor jellemzi. Elmondanád, hogy milyen szankciókkal sújtják azokat, akiket kábítószer-használat miatt tartóztatnak le? Volt-e a közelmúltban a jogszabályt érintő változás?
Ma minden harmadik fehéroroszországi fogvatartottat a büntető törvénykönyv 328. cikkelye alapján, "A tiltott kábítószerek, pszichotróp anyagok, prekurzorok és analóg anyagok tiltott kereskedelme" miatt ítéltek el. Ez a leggyakoribb oka a börtönbüntetésnek, körülbelül 15 ezer embert tartanak elzárásban, börtönben és egyéb büntetés-végrehajtási intézetben.
A 328. cikkely 5 évig terjedő szabadságvesztést jelent a szabályozás által érintett anyagok előállítása, feldolgozása, megvásárlása, tárolása, vagy terjesztési szándék nélküli szállítása esetén. 10 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, ha fennáll a terjesztési szándék, amennyiben a bűncselekmény súlyosbító körülményekkel jár, 25 évig is terjedhet a büntetés. Általában 8 év börtönbüntetést szabnak ki azokra, akik 1 gramm marihuánával felugranak a barátjukhoz együtt elszívni egy spanglit, mert az már terjesztésnek számít. A terjesztés tényét még csak bizonyítani sem kell. A házkutatás során talált műanyag tasakok és mérlegek alapján a bíró gyakran úgy dönt, hogy a vádlottnak szándékában állt a terjesztés. Emlékszem arra az esetre, amikor egy diákra, aki 2 db ecstasy tablettát vásárolt egy barátja számára, és ezért 12 évet szabtak ki rá.
Egy másik, széles körben elterjedt gyakorlat, hogy a rendőrség által kábítószer-birtoklás miatt elfogott embereket felhasználják arra, hogy még több embert tartóztassanak le. A törvény szerint a rendőrséggel való együttműködés mentesítheti az egyént a büntetés alól. Gyakran előfordul, hogy a rendőrség rábeszélésére ezek a kétségbeesett emberek kábítószerek vásárlására buzdítják barátaikat, hogy elkerüljék a rendőrök által kilátásba helyezett 10 év börtönbüntetést. Azok a srácok, akik "aktívan hozzájárulnak a bűncselekmények felderítéséhez", a rendőrségi megfélemlítés hatására 10 további vásárló elfogásához is hozzájárulhatnak. A rendőrök minél több elkövető előállításában érdekeltek, mivel ez egy egyszerű módja a ranglétrán történő felemelkedésnek
Fehéroroszország a szovjet időkből örökölte a régimódi "narkológus" rendszert, amely kórházi zárt osztályos detoxikációs kezelésen alapul, és háttérbe szorítja a közösségi ellátást. Milyen a helyzet most, a kábítószer-használók milyen szolgáltatásokhoz férnek hozzá?
A metadon-terápia néhány ópiátfüggőséggel küzdő ember számára elérhető. Az országban számos olyan állami és magánkézben lévő rehabilitációs központ található, amelyek kénytelenek megosztani a betegekkel kapcsolatos információkat a rendőrséggel, bár az állam nem gyakorolja az ártalomcsökkentést. Számos civil szervezet nyújt hozzáférést a droghasználóknak ingyenes tűkhöz és fecskendőkhöz. Ezek a szervezetek nehéz körülmények között működnek, miközben a rendőrség a bejáratnál akár el is foghatja a klienseiket. A rendőrségtől való félelem gyakran megakadályozza az embereket ezeknek, illetve a más szolgáltatást nyújtó szervezeteknek a felkeresésében, vagy akár túladagolás esetén a mentők riasztásában.
Mi a helyzet a börtönökben? Hogyan bánnak a kábítószer-használó fogvatartottakkal? Hozzáférnek-e kezeléshez?
A büntetésvégrehajtási intézetek az elnök szavait követve "a kábítószeres fogvatartottak számára olyan elviselhetetlen körülményeket teremtenek, hogy azok inkább a halált választják". A fehéroroszországi börtönök és büntetésvégrehajtási intézmények szörnyű állapotban vannak. A fogvatartottak piszkos barakkokban élnek. Az élelmiszer nagyon rossz minőségű. Huszonöten vagy akár többen használnak egyetlen WC-t. Az őrök folyamatosan megalázzák az elítélteket. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt elítélteknek zöld megkülönböztető jelzést kell viselniük a zubbonyukon, és kifejezetten rossz bánásmódban részesülnek. Kénytelenek az államnak dolgozni, és munkájukért havonta 300 forintot vagy annál is kevesebb fizetséget kapnak. A függőséget semmilyen módon nem kezelik. Az ilyen körülmények között eltöltött néhány év után a fiatalok, akiket marihuánahasználat miatt kaptak el, elsajátítják a börtönkultúrát, és nagyon nehézkessé válik a társadalomba való visszailleszkedésük.
A ti szervezetetek kampányt indított a drogellenes háború ellen. Mi a kampány célja és milyen tevékenységeket foglal magában?
A kampány célja a drogokkal kapcsolatos felvilágosítás és a drogtörvények reformjának előmozdítása. Képzéseket szervezünk, amelyek felhívják a figyelmet a drogellenes háború embertelenségére és hatástalanságára, beszélgetünk a pszichoaktív anyagokról és a szenvedélybetegségekről, valamint szorosan együttműködünk újságírókkal, és igyekszünk csökkenteni a médiában megjelenő gyűlöletbeszédet. A csekély mennyiségű kábítószerrel történő visszaélés büntetőjogi szankcióinak (dekriminalizáció) eltörlésére irányuló indítványunk előmozdítása érdekében számos utcai akciót szerveztünk, amiért meg is büntettek minket. Miután elmentünk a Parlamenthez, hogy készítsünk egy képet a "dekriminalizáció" szó betűivel, kettőnket letartóztattak, 4 aktivistára pedig "engedély nélküli gyülekezés” címszó alatt összesen 900 euró bírságot szabtak ki, bár az egész esemény kb. 1 percig tartott.
fotó: RFE/RL
Hogyan fogadta a kampányt a média és a nyilvánosság?
Eddigi legfőbb eredményünk, hogy a problémáról nyilvánosan beszélünk. A "kábítószer gonosz" és a "kábítószerfüggők nem emberek" típusú stigmák elleni küzdelem nehéz. Tevékenységeink általában erős ellenállást váltanak ki Fehéroroszország türelmetlen és tekintélyelvű társadalmából. Gyakran nem adnak bérbe helyszínt a rendezvényeinkhez. Néha "kábítószer-aktivistáknak" vagy "drogosoknak/drogfüggőknek" neveznek bennünket, és az illegális szerek népszerűsítésével vádolnak. Mindemellett egyre többen változtatnak álláspontjukon és támogatnak minket.
Leginkább a független média foglalkozik az üggyel, nekik érdekükben áll az országban zajló szörnyű igazságtalanságok és jogértések orvoslása. Közben az állami médiában hazug propagandacikkek jelennek meg azzal a céllal, hogy mozgalmunk imidzsét, a demokráciát és úgy általában a szabadságpárti aktivisták képét lerombolják.
Érkezett visszajelzés a kormánytól?
A közelmúltban számos tisztviselő nyilvánosan is elismerte a probléma létezését és a reform szükségességét. Fontos tudni, hogy egy tekintélyelvű államban a döntéseket az elnök és a szűk körű uralkodó elit nagyban befolyásolja. A Belügyminisztérium a legnagyobb kormányszervezet, és az egyetlen, amely ellenzi a dekriminalizációt. Nagy költségvetéssel rendelkeznek, ami bevett gyakorlat a tekintélyelvű rendszerekben: a hatalom irányításához erős rendőrségre van szükség. A rendőrség pedig abban érdekelt, hogy minden a régiben maradjon, különben munkahelyeket számolnak fel.
Április 27-én édesanyák egy csoportja határozatlan idejű éhségsztrájkba kezdett, hogy tiltakozzanak kábítószeres bűncselekmények miatt elítélt gyermekeik embertelen fogvatartása miatt, és személyes találkozót követeltek Lukasenko elnökkel. Mekkora esélyt látnak az elnökkel való találkozásra és mit várnak ettől a találkozótól?
Az éhségsztrájk megkezdését követően az anyák az elnöki adminisztráció vezetőjétől meghívást kaptak egy találkozóra. Az anyák követelték, hogy magas rangú tisztviselők egy csoportja is jelenjen meg a találkozón: a belügyminiszter, a vizsgálóbizottság vezetője, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a főügyész, a Parlament két kamarájának elnöke és az Országos Jogszabályi és Jogi Kutatási Központ igazgatója. Az éhező tüntetők közölték, hogy a május 2-ára tervezett találkozóig nem hagynak fel az éhségsztrájkkal.
Mivel az anyák szerint Lukasenko elnök "nem rendelkezik a problémát érintő összes információval", ragaszkodnak a személyes találkozáshoz. Ezenkívül követelik a 328. cikk szerinti esetek felülvizsgálatát és a törvény vonatkozó rendelkezéseinek módosítását.
(Az interjú lezárása óta történt: az anyák kérését a fehérorosz elnök elutasította, de a parlament jelenleg is tárgyalja a büntetések enyhítéséről szóló törvényjavaslatot, és a jogalkalmazás gyakorlata is javult valamelyest. A rendszer szigorán azonban ez keveset változtatott.)
Sárosi Péter interjúja (az eredeti angol szöveget magyarra fordította: Polgár Andulka)
Fotó: Karalina Palakova