Mitől rasszista a drogháború Brazíliában?

Az első fekete bőrű brazilokat képviselő drogpolitikai szervezettel közösen készített rövid dokumentumfilmünkben bemutatjuk, hogy milyen károkat okoz a drogellenes háború az országban. A kisfilm automatikusan magyar felirattal indul el.

A Fekete Kezdeményezés egy Új Drogpolitikáért (INNPD, Iniciativa Negra Por Uma Nova Política sobre Drogas) nevű civil szervezet szerint, addig nem fog Brazília a demokratizálódás útjára lépni, és nem fognak a fekete brazilok a fehérekkel egyenjogú polgárokká válni, amíg véget nem vetnek a drogellenes háborúnak. Nathália Oliveira, az Iniciativa Negra alapítója szerint:

"A drogellenes háború táplálja ezt a rasszista rendszert, amelyben a fehérek a fekete brazilok felett állnak, ahol a fehérek kezében összpontosul a hatalom, és a fekete népességet megakadályozzák abban, hogy hozzáférjen és részesülhessen ebből a hatalomból."

De hogyan válik az elnyomás eszközévé a drogellenes háború szerintük?

Azáltal, hogy a Brazil állam az erőforrásokat egy véres drogháborúra fordítja ahelyett, hogy az egészségügyet és szociális rendszert fejlesztené.

Hogy a drogháborút a afro-brazil közösségekben vívja. Droghasználat és drogkereskedelem az egész országban előfordul, de a tankok és harci helikopterek nem a fehér villák kertjében, hanem a feketék lakta favellákban lövöldöznek. A drogok elleni küzdelem nemesnek beállított ügye pedig legitimálja a brazil társadalom előtt a feketék elleni erőszakos fellépést.

Hogy a rendőrség a fekete vagy barna bőrű, csekély mennyiségű droggal kereskedőkre van ráállva, akik többnyire fiatal, nem fegyveres, alacsonyan iskolázott elkövetők. A börtön elveszi a reményüket egy békés jövőre és a drogbandák végtelen utánpótlására degradálódik a karrierjük. 2016-ban Brazília volt a világ harmadik legnagyobb börtönnépességű országa: több, mint 700 ezer ember volt rács mögött, közülük 64%-a fekete volt.

A drogellenes küzdelem olyan szintű militarizációjával, mely a katonák által agyonlőtt fekete anyákat csak járulékos veszteségnek tekinti. Brazíliában az emberölések száma évi 60 ezerre rúg, és ezek közül sokakat az állami erőszakszervezetek követnek el. 2019 első negyedévében a rendőrség átlagosan napi 7 embert ölt meg Rio de Janeiróban, Brazília második legnagyobb városában. Az állami biztonsági erők voltak felelősek a városban történt erőszakos halálok 38%-áért. 2016-ban a városban gyilkosságok áldozatainak 77%-a volt fekete vagy barna bőrű brazil. Az egész országban a fiatal feketéknek háromszor akkora esélye van arra, hogy megöljék őket, mint a fehéreknek. 

Azáltal, hogy az önvédelem nevében elárasztották az országot fegyverekkel. Bolsonaro elnöksége alatt könnyebbé tette a fegyverhez jutást, mint valaha. A legálisan megvásárolt fegyverek később a feketepiacra és az utcai bandák kezébe kerülnek. Ahogy Eduardo Ribeiro, az Iniciativa Negra munkatársa magyarázza a filmben:

"Az állam dönt úgy hogy erőszakot alkalmaz. Ne feledjük, hogy a drogtilalom hozza létre az illegális drogkereskedelmet. Nem a drog határozza meg az erőszakos politikai modellt, nem a drog okozza a fegyverek terjedését, hanem az állam választása, hogy betiltja az adott drogot a területén, hogy megbünteti érte az embereket és a kereskedelmet erőszakossá teszi."

Az Iniciativa Negra megoldási javaslatai közé tartozik, hogy:

Mondják ki az igazságot a drogháborúról és emlékezzenek meg az áldozatokról.

Kapjanak az áldozatok kompenzációt. Nem csak a közvetlen áldozatok, hanem a megtépázott közösségek is.

Olyan szabályozott, legalizált drogpiacot hozzanak létre, amely nem engedi, hogy a gazdag fehér, hatalmi pozícióban lévők további gazdagodását okozza csupán, hanem a társadalom minden rétege részesülhessen az előnyeiből.

"A feketék a brazil társadalom többségét adják. Tehát amikor a fekete népesség életét védő politikáról beszélünk, akkor nem egy szakpolitikáról beszélünk, vagy egy kisebbségi politikai ügyről. Hanem arról, hogy mostantól Brazília mit akar, hogy Brazília milyen demokráciát szeretne és hogyan képzeli el a jövőt."mondja Ribeiro.

Ezt a rövidfilmet egy sorozat részeként készítettük, a Droghasználók Nemzetközi Hálózatával együttműködésben. A nemzetközi együttműködés keretében helyi szintű drogpolitikai és emberi jogi problémákat mutatunk be, és olyan droghasználó szervezeteket vagy szövetségeseiket, akik ezeknek a megoldásán fáradoznak. Korábban bemutattuk a “Metzinerest”, egy belövőszobát és biztonságos menedéket nők, nem bináris emberek és transz nők számára, Barcelonában. A második, hosszú dokumentumfilmünk Párizsba kalauzolt el. A "Szégyen fala" című filmben a crack használóknak létesítendő szobák fontosságával foglalkoztunk. 

Takács István Gábor

Koncepció és koordináció: Dudu Ribeiro | Iniciativa Negra
Gépelés: Karol Duarte
Fordítás: Matheus Tornaghi Monteiro
Kamera és hang: Jailton Suzart, Danilo Umbelino | Studio Nagô
Rendezte és vágta: Takács István Gábor | Rights Reporter Foundation | Drogriporter
Magyar felirat: Büki Barbara és Büki Péter