A Nemzeti Drog Fókuszpont november 2-án nyilvánosságra hozott éves kábítószer-jelentéséből számos érdekes trendre felfigyelhetünk - feltéve, ha képesek vagyunk olvasni a sorok között is. 10 trendet emelünk ki, amelyekből kiderül, hogy a 2020-ra drogmentes Magyarországot álmodó nemzeti drogellenes stratégia megvalósulása finoman szólva kétséges.
1. Nincs végrehajtva a nemzeti drogstratégia
A nemzeti drogellenes stratégiát, amely 2020-ra kábítószer-mentes Magyarországot vizionál, még 2013-ban fogadták el, tehát két éve. A kormányzat a nemzeti drogstratégia végrehajtásához a hosszú távú stratégiai célokat rövid távú tevékenységekre, felelősökre és költségvetési forrásokra lefordító kétéves cselekvési tervek (szakpolitikai programok) elfogadását irányozta elő. Az idei drogjelentés még a 2014-es adatokat tartalmazza, ebből kiderül, hogy tavaly a kormányzat elmulasztotta az első cselekvési terv elfogadását. Erre a hiányosságra csak annyival utal a jelentés, hogy “a hatályos Nemzeti Drogellenes Stratégia megvalósítása érdekében jelenleg zajlik a Szakpolitikai Program kidolgozása”. Azóta is zajlik: most 2015. novemberében járunk, de szakpolitikai programnak se híre, se hamva. A kormány szeptemberben állítólag megvitatta a tervezetet - majd egyszerűen a fiókba tette az egészet (hogy forráshiány miatt vagy ideológiai okból, azt nem tudni). Így nehéz lesz kábítószer-mentessé tenni az országot!
2. Nincsenek kutatások - soha nem volt még ilyen hézagos a tudásunk
Bár a Fókuszpontban dolgozó szakemberek mindent elkövetnek, sajnos kőből ők sem tudnak húslevest főzni: rendkívül kevés pénz van kutatásokra. Míg a 2000-es évek első évtizedét szinte minden évben nagyszabású, izgalmas kutatások jellemezték, és az éves drogjelentésekben szinte hemzsegtek a tudományos hivatkozások, az azóta eltelt időszakban alig születnek új kutatások. Így például 2007 óta nem készült felmérés a felnőtt lakosság drogfogyasztásáról, és 2008-ban végeztek utoljára felmérést a droggal kapcsolatos társadalmi kiadásokról. Ez bizony rajta hagyja a nyomát az éves drogjelentésen is. A jelentés az európai uniós sztenderdek szerint épül fel, de sajnos túl sok fejezet marad üresen a kutatási adatok hiányában. Tudásunk a magyarországi droghelyzetről a 90-es évek eleje óta nem volt ennyire hézagos! Ez önmagában is riasztó: nem lehet úgy eredményesen visszaszorítani a drogfogyasztással kapcsolatos ártalmakat, ha azt sem tudjuk, mik azok. Úgy tűnik, Balog lelkész-miniszternek már nincs szüksége olyan világi hívságokra, mint kutatás - a Jóisten megmutatja neki a helyes utat enélkül is (vigyázat, irónia!).
3. A dizájner drogok stabilan uralják a piacot
A rendelkezésre álló kevés kutatásból az látszik, hogy az elmúlt években töretlen volt a dizájner drogok (avagy hivatalos nevükön az új pszichoaktív anyagok) előretörése a drogpiacon. Ezzel párhuzamosan a hazai heroinpiac szinte teljesen leépült, ami megmutatkozik a heroin-fogyasztók csekély számában a kezelésbe vettek körében, illetve abból, hogy eltűnt a jó minőségű heroin a lefoglalásokból. Az idei jelentés szerint azok körében, akik nem az elterelés miatt kerültek be az ellátórendszerbe, egyre többen szenvednek dizájner drogok miatti problémáktól. A szintetikus füvek ára egyre olcsóbb, a jelentés szerint már az 1000 forintos grammonkénti ár sem ritka. Ha ezt egybevetjük azzal, hogy a Drogriporter nemrégi felmérése szerint a természetes fű ára növekedett, akkor sajnos egyre valószínűbb, hogy éppen a legveszélyeztettebb fiatalok inkább vásárolnak szintetikus füvet.
4. Az alfa-PVP tündöklése és bukása
A 2014-es év egyik feltörekvő titánja a drogpiacon az alfa-PVP nevű szer volt. Ez egy új pszichoaktív stimuláns, tehát pörgető szer, ami az intravénás fogyasztók körében különösen elterjedté vált. A “flakka” névre elkeresztelt alfa-PVP-ről a médiában számos félrevezető hír jelent meg, például az, hogy zombivá változtatja a fogyasztóit. Ez így ebben a formában ostobaság. Ez a szer gyakorlatilag nem más, mint egy már évtizedek óta jelenlévő stimuláns, a katovit/prolintane, amihez hozzátettek még egy oxigénatomot. Legközelebbi rokona a korábban népszerű MDPV, ahhoz hasonlóan nagyon potens pörgetőszer, amit könnyű túladagolni. Ha pedig valaki ész, alvás és evés nélkül tolja, akkor bizony elveszítheti a kapcsolatot a valósággal. De ez gyakorlatilag minden stimulánsra igaz. Az alfa-PVP néhány hónapra leváltotta a józsefvárosi éjszaka addigi császárát, a penta-kristályt (pentedron) is, bár uralma valószínűleg tiszavirág-életű, hiszen a legújabb adatok szerint a pentedron megtartani látszik egyeduralmát.
5. Speed - egyre tisztább, valószínűleg egyre gyakoribb
Érdemes felfigyelni arra is, hogy a jelek szerint nem csak az újfajta dizájnerdrogok fogyasztása terjed, hanem az amfetaminé is, amit a budapesti éjszakában speedként vagy spuriként ismernek. Erre utal az ellátórendszerbe kerülő amfetamin-fogyasztók növekvő száma, illetve a speed növekvő tisztasága a lefoglalási adatok alapján. A közúti balesetek során vett, kábítószer-fogyasztásra pozitív vér- és vizeletminták különösen gyakran mutatták amfetamin-fogyasztás jelét: 53 pozitív tesztből 20 esetben. Bespurizva autót vezetni bizony óriási felelőtlenség!
6. A prevenciós színteret a rendőrök dominálják
Tavaly a kormányzat 145 millió forint értékben osztott szét pályázati pénzeket drogprevencióra, ennek körülbelül harmada ment iskolai prevencióra. Sajnos kutatások hiányában nem tudhatjuk, hogy vajon a megvalósult programok hány fiatalt értek el és milyen módszert alkalmaztak. Bizonyára vannak közöttük nagyon jó és kevésbé jó programok. Ami viszont biztos, hogy a prevenciós színteret jelenleg a rendőrségi programok dominálják, elsősorban az ún. DADA program, amely a 80-as években kifejlesztett amerikai DARE módszeren alapszik. A DARE-ről azóta többszörösen kimutatták Amerikában, hogy nem hatékony, sőt, egyes esetekben bumeráng-hatással jár - és hogy a rendőrök a legkevésbé hiteles szereplői a drogprevenciónak. Mégis, a magyar állam ragaszkodik a rendőrségi elrettentéshez. A DADA programban az ország 193 települése 342 iskolájának 1293 osztályában 33128 gyermek vett részt. A szintén rendőrségi ELLEN-SZER programban az ország 26 települése 43 iskolájának 152 osztályában 7098 diák vett részt, akiket 27 rendőr oktatott. És a jelentésben semmilyen információ nem található a szcientológusok hasonlóan népszerű, de szakmai és etikai szempontból rendkívül kétséges “drogprevenciós” programjairól, amelyek valószínűleg tízezreket érnek el Magyarországon.
7. Az opiátok gyakrabban vezetnek túladagolásos halálhoz
Bár a dizájner drogok ellen indított rendőrségi kampány jelszava az volt, hogy “ne drogozz, meg meghalsz!”, valójában a dizájner drog fogyasztók összességét tekintve a halálesetek jóval ritkábbak, mint a heroin (és más opiát) fogyasztók körében. Bár a heroin szinte eltűnt a piacról, még mindig az opiátok miatt halt meg a legtöbb ember Magyarországon 2014-ben: összesen tíz ember. A dizájner drogok miatti halálesetek többségében arról van szó, hogy ezek olyan új szerek, amelyek dózisával a fogyasztó nincs tisztában, esetleg azzal sem, hogy egyáltalán mit fogyaszt - így könnyen túladagolja a szert. Egy média által is felkapott esetben arról volt szó, hogy ecstasy-tablettaként árultak olyan szert, ami valójában egy rendkívül potens szintetikus kannabinoidot tartalmazott! A 23 túladagolásos halálesetből 12 esetben az elhunyt vérében alkoholt is találtak - ez figyelmezet arra, hogy a drogok fogyasztásának keverése különösen nagy kockázatot rejt magában.
8. A fecskendőmegosztás miatti fertőzések riasztó mértékben növekedtek
A Drogriporter már tavasszal közzé tette az Országos Epidemiológiai Intézet kutatásának eredményeit, amelyekből kiderül, hogy 2011 és 2014 között a hepatitis C-vel fertőzött intravénás szerhasználók aránya vidéken majdnem három, Budapesten pedig kétszeresére emelkedett. Pont ebben az időszakban terjedt el rohamosan a dizájner drogok injektálása, ezeket gyakrabban fogyasztják, így a tűket is gyakrabban osztják meg. Sajnos a járványmegelőzés hatékony módszere, a tűcsere éppen ebben az időszakban visszaszorult: a két legnagyobb forgalmú központ 2014-ben bezárt. Ez egészen drámai helyzetet eredményezett, hiszen a tűcseréken keresztül lehetett szűrni a fogyasztókat HIV-re és hepatitiszre, így jelenleg már arról sem kaphatunk képet, hogy mi a járványügyi helyzet, nemhogy megelőzhetnék a további fertőzéseket. A médiában nem csak mi, de az ombudsman is ezerszer elmondta: ez bizony időzített bomba!
9. A rendőrség a kis halakra fókuszál - a nagyok többnyire megússzák
A jelentésből kiderül, hogy még mindig a fűszívók állnak a rendőrség fókuszában, míg viszonylag ritkán kapnak el igazi kábítószer-kereskedőt: 2014-ben a szigorúan kínálati típusú elkövetések csupán 14,5%-át tették ki az összes kábítószer-bűncselekménynek. Ezek közül is csupán 2%-ban fogtak el jelentős vagy különösen jelentős mennyiséggel kereskedőt-terjesztőt (124 esetben). Az elkövetők háromnegyede 30 évnél fiatalabb. Ha azt vesszük, hogy évente több százezer fiatal fogyaszt illegális szereket, annak a pár ezer fogyasztónak a kriminalizálása teljesen értelmetlen - elrettentő hatása nincs, viszont őket jól megszívatja. Feltűnő, hogy a kannabisz termesztőinek aránya igen nagy a drog termesztése/előállítása miatt kriminalizáltak körében. Ennek természetes magyarázata, hogy a fűtermesztés nehezen rejthető el az illat, a villanyszámla stb. miatt, így a dílereknek sokkal inkább megéri a szintetikus szerek beszerzése és terjesztése. Így a rendőrség gyakorlatilag maga is abba az irányba tereli a drogpiacot, hogy a dizájner drogok használata terjedjen a természetes kannabiszéval szemben.
10. Durva a helyzet a börtönökben
A fogva tartottak drogfogyasztásával kapcsolatos országos felmérés utoljára még az átkosban, 2008-ban készült (nahát, milyen meglepő!). Mindenesetre a Fókuszpont a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával (BVOP) közösen készített egy felmérést 2013-ban. Ebből kiderült, hogy az összes bv intézetből 3 intézet esetében a fogva tartottak 30%-a vallotta magát kábítószer-függőnek a bekerüléskor. Ennek bizony fele se tréfa: aki odakint drogfüggő volt, az bent is keresni fogja a drogot, és gyakran meg is találja. Ráadásul a börtönben nem éppen a legveszélytelenebb drogok és drogfogyasztási módok dívnak, például ha éppen szúrni kell, akkor az elítélt nem túl válogatós, ez pedig a sérülések, fertőzések melegágya lehet. Ritter Ildikó kriminológus 2013-as kutatása, aminek az eredményeit a jelentés elég kurtán közli, arra mutatott rá, hogy a kockázati magatartások, így az injektálás terjed, a HCV és HIV szűrések hozzáférhetősége viszont nagyon alacsony.
A jelenlegi kábítószerügyi helyzetről tájékozódhatunk még a Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület által kiadott Élő jelentésből is, amely közel száz szakember véleményét tükrözi.
Sárosi Péter