Egy tankönyv szerint gyakran kiugrálnak az ablakon az LSD-fogyasztók
Idejétmúlt, ezerszer cáfolt butaságokat tanítanak a drogokról a 10. osztályos gimnazistáknak biológiaórán.
Idejétmúlt, ezerszer cáfolt butaságokat tanítanak a drogokról a 10. osztályos gimnazistáknak biológiaórán.
Sok szó esik a médiában az iskolai kortárs bántalmazásról (bullying) és egyéb antiszociális viselkedésekről. Az állam válasza: iskolaőrök és büntetés. Pedig ez a szakirodalom szerint a legkevésbé működő módszer, és vannak pozitív alternatívái.
Gondolatok arról, hogy a miniszterelnök állításával szemben miért nem lehet csak a szülőkre bízni a szexuális felvilágosítást és a drogprevenciót.
Szijjártó külügyminiszter a tavaly lejárt drogstratégiával haknizik a világban, miközben a drogliberalizáció szélmalmaival harcol egy pálinkaliberalizáló kormány képviseletében.
2020. december 31-én lejár a nemzeti drogellenes stratégia. Az országot nem sikerült drogmentessé tenni, de a nemzeti drogpolitikát sikerült felszámolni. Olvasd el a Drogriporter évértékelőjét!
Beszélgetés Varga Dániellel, a Köztes Átmenetek Nonprofit Kft. szakmai vezetőjével, élőben a Drogriporter Cafén
Az iskolákban a drogok veszélyeiről tartottak előadást, de közben drogokat árultak. Meglepő? Aki tisztában van a hazai drogprevenciós szcéna szabályozatlanságával, annak nem.
Az iskolai évzáró előtt három héttel kapták meg az idei drogprevenciós tevékenységekre szóló pályázati pénzt a szakmai szervezetek - a pályázati projektet pedig június 30-ig kell megvalósítani.
Nagyon úgy tűnik, hogy Curtis nem valódi drogterápiás programban vett részt, hanem a Narconon nevű szcientológus kamurehab áldozatává vált.
A Kábítószerügyi Tanács, a kormányzat és a civil szervezetek közötti egyeztetés szerve, február 13-án tartotta idei első ülését. Ezen a MAT képviseletében Nyíri Noémi, az ÁSZ Egyesület képviseletében Kardos Tamás vett részt, az ő jegyzeteik alapján az alábbiakban ismertetjük, ami elhangzott - bár ezek között kevés a valódi újdonság.
Az EU Kábítószerügyi Civil Fórumának (CSFD) kutatása szerint Magyarország nem jól teljesít. A jelentés arra sürgeti a tagállamokat, hogy teljesítsék az ígéreteiket és biztosítsák a hozzáférést az életmentő drogmegelőző, drogterápiás és ártalomcsökkentő szolgáltatásokhoz.
Miközben a kormány számolatlanul szórja a milliárdokat sportra és az egyházakra, a drogprevenciós szervezetek szűkös pályázati pénzből gazdálkodhatnak, és azt is csak több mint féléves késéssel kapják meg.
Az iskolai drogprevencióval nagyjából ugyanaz a baj, mint az iskolai szexuális edukációval: pont a lényeggel nem foglalkozik, a gyönyörrel.
A Drogriporter online kutatása szerint a hazai középiskolákban komoly gondok vannak a drogmegelőzéssel: főleg rendőrök tartanak foglalkozásokat, még mindig főleg idejét múlt módszerekkel, az elrettentésre összpontosítva, és hiányzik a bizalmi légkör.
A kormánypárti sajtó eljutott oda, hogy már nem csak a drogfogyasztást büntetné, de a neki nem tetsző véleményeket is.
A Magyar Addiktológiai Társaság siófoki konferenciáján megismerhettük a legújabb drogfogyasztási trendeket és az ellátórendszerrel kapcsolatos problémákat. Íme néhány érdekes tanulság!
Az Európai Unió még 2013-ban fogadta el a drogstratégiáját, amely 2020-ig fogalmazott meg hosszú távú célkitűzéseket. Ezeket fordítják le rövidtávú, hároméves cselekvésekre az akciótervek, amelyek közül a másodikat (2017-20) éppen most tette közzé az Európai Bizottság. Mint a Bizottság negyvenhárom szakemberből álló civil fórumának egyik vezetője, tanácsadóként én is részt vettem az előkészítésében, így volt rálátásom az egész folyamatra.
A jó hír, hogy az elmúlt évek legjelentősebb fejlesztései zaljanak a hazai addiktológiai ellátórendszerben. A rossz hír, hogy az EU-s fejlesztési pénzek stratégiai tervezés és szakmai egyeztetés hiányában nem mindig úgy és oda kerülnek elosztásra, ahogyan és ahová kellene.
Milyen is a mai magyar drogszcéna? Ezt a kérdés sokszor teszik fel az újságírók. Egyesek csak arra kíváncsiak, hogy hányan is fogyasztanak illegális szereket Magyarországon - pedig ennek a számnak önmagában vajmi kevés jelentősége van. A többség ennél többre kíváncsi: milyenek is “a drogosok”, mit fogyasztanak, milyen az életük, milyen károkat okoz nekik a drogfogyasztás? Ahány szakembernek, aktivistának teszik fel ezt a kérdést, annyi választ fognak kapni. És ez nem feltétenül azért van, mert az egyik tudása, tapasztalata kevesebbet ér a másikénál, hanem mert más merítésből származik.
A Nemzeti Drog Fókuszpont november 2-án nyilvánosságra hozott éves kábítószer-jelentéséből számos érdekes trendre felfigyelhetünk - feltéve, ha képesek vagyunk olvasni a sorok között is. 10 trendet emelünk ki, amelyekből kiderül, hogy a 2020-ra drogmentes Magyarországot álmodó nemzeti drogellenes stratégia megvalósulása finoman szólva kétséges.
Az eseménydús 2014-es év újabb mélypontot hozott a hazai drogpolitikában: a nemzeti drogstratégia megvalósítása helyett a demagógia ült diadalt, az ország legnagyobb tűcsere programjának bezárásától a rendőrségi drogprevención keresztül az iskolai drogtesztelés ötletéig. Évértékelő és esélylatolgatás a Drogriporteren!
A rendőrség egy oroszlányi szórakozóhelytől remélte a nagy fogást. Az akció mérlege: 0 díler, 8 fogyasztó.(A kép illusztráció)
A szombathelyi alpolgármester esete bizonyítja, hogy a drog kampánytémává vált – csak éppen sajnos nem a drogpolitikáról folytatott értelmes párbeszéd, hanem lejárató bulvárkampányok formájában. Ami történik, az végtelenül álszent és elkeserítő.
“Véget ért a Vizovicki-korszak!” – lelkendezik a Helyi Téma. A Hajógyári-sziget szórakozóhelyeit üzemeltető hét cég összefogott, hogy új korszakot teremtsen. De mitől is új ez a korszak? Attól, hogy minden erejükkel fellépnek a kábítószereknek nem csak a terjesztői, hanem a fogyasztói ellen is, a “korábbinál is hatékonyabb” kampányt indítottak a drog ellen. Már túl is vannak az első, “biztonságban átmulatott éjszakán”. A cikket a mymusic.hu-n megspékelték egy szendén mosolygó, strandlabdázó fürdőruhás lányokat ábrázoló képpel. Ez bizonyára azt hivatott sugallni, hogy itt most már valóban eljött az új, szigorúan csak drogmentes tejjel és mézzel folyó kánaán, amikor a józan oroszlán együtt heverészik a józan kecskegidával.
Tisztelt Belügyminiszter Úr! Kovács Béla vagyok, pedagógus. Nagy örömmel olvastam az Indexen, hogy a nemzeti együttműködés kormánya végre elszánta magát a sokat halogatott lépésre, és felállítja az iskolarendőrséget! Teljesen egyetértek Navracsics miniszter úrral abban, hogy nem lehet már letudni a bűnmegelőzést egy atyai jó tanáccsal. Túlságosan elszemtelenedtek ezek a büdös kölkök az elmúltnyócévben. A balliberális hatalom 2003-ban elfogadta a Társadalmi Bűnmegelőzés Stratégiáját, amiben olyan oktalanságokat írnak, mint hogy a bűnmegelőzés a büntetőjog eszközein túlmutató, többszintes és összetett feladat. Meg írtak európai jó gyakorlatokról meg monitorozásról, meg a megbélyegzés elkerüléséről. Csupa olyasmiről, ami a hanyatló Nyugat degenerált világszemléletét tükrözi. Az ilyen gondolatok vezettek oda, hogy becsületes magyar tanárokat meghurcolnak néhány jól megérdemelt favonalzós körmös kiosztásáért, vagy férjeket ítélnek el, mert odasóznak az asszonynak néha. Ha majd a folyosón egy sokkolóval, gumibottal ellátott iskolai rendőr fog járőrözni, akkor majd kétszer is meggondolják a kölkök, hogy visszapofázzanak-e a tanárnak erkölcstan órán! Magyarország nem hagyja magát!
“A drog nagyon veszélyes, azt gondolom nem kell hangsúlyoznom” – ilyen és ehhez hasonló épületes bölcsességekkel gyarapodhat az, aki végighallgatja a Magyar Rádió Csomós Miklóssal, a fővárosi főpolgármester helyettesével készített interjúját. Nehéz eldönteni, hogy a lojális lakájként a méltóságos polgármester-helyettes úr alá kérdező riporter a semmitmondóbb, vagy a válaszoló maga. Csak éppen olyan apróságok nem derülnek ki a műsorból, mint például hogy pontosan milyen szakmai szervezet bevonásával, milyen módszerrel, hány iskolában, hány órában, mennyiből folyik ez a bizonyos prevenciós program.