Az EU Kábítószerügyi Civil Fórumának (CSFD) kutatása szerint Magyarország nem jól teljesít. A jelentés arra sürgeti a tagállamokat, hogy teljesítsék az ígéreteiket és biztosítsák a hozzáférést az életmentő drogmegelőző, drogterápiás és ártalomcsökkentő szolgáltatásokhoz.
Az Európai Unió drogstratégiája (2013-17) és annak cselekvési terve (2017-20) számos feladatot írt elő a tagállamok számára a drogpolitika terén. Az Európai Bizottság drogügyi szakértői csoportjaként a CSFD egy 2018-ban végzett kutatás segítségével azt vizsgálta, hogy a terepen dolgozó szakemberek hogyan látják ezeknek a céloknak a teljesülését a maguk szakterületén. A kutatási beszámoló szerint igen sok és jelentős hiányosságot mutatott ki drogstratégia megvalósítása terén. Ezek a hiányosságok a kelet-közép európai tagállamokban jóval nagyobbak, mint Nyugat-Európában, és az ártalomcsökkentés vonatkozásában Magyarország a keleti tagállamok közül is kimondottan rosszul teljesít.
A CSFD jelentése számos hiányosságot kimutatott az EU akcióterv célkitűzéseinek megvalósítása tekintetében. Nagy különbségek jelentkeznek ebből a szempontból a nyugati-északi és a kelet-közép-európai tagállamok között. Az utóbbiakban mind a programok hozzáférhetősége, mint minősége jóval alacsonyabb. Különösen a drogfogyasztás ártalmainak (túladagolások, fertőzések, bűnözés, mérgezések stb.) csökkentésére irányuló egyes programok hozzáférhetősége terén mutatkoznak a legnagyobb lemaradások. Ilyen például a biztonságosabb szórakozást segítő programok, a tablettatesztelés az elektronikus tánczenei rendezvényeken a mérgezések elkerülése céljából, a herointúladagolást visszafordító gyógyszer, a Naloxon terjesztése a fogyasztók és családtagjaik körében, illetve a drogfogyasztók számára felügyelt helyiségek biztosítása az utcai drogfogyasztás visszaszorítása céljából. Ezek a programok, bár az akciótervben szerepelnek, még csupán egyes nyugat-európai országokban találhatjuk meg őket, hazánkban egyáltalán nem léteznek.
A jelentés rámutatott arra is, hogy a drogfogyasztók egyes hátrányos helyzetű csoportjai - az idős/fiatal, a női, az etnikai kisebbséghez tartozó és migráns, illetve a börtönben fogvatartott drogfogyasztók - jóval nehezebben férnek hozzá még a legalapvetőbb szolgáltatásokhoz is, mint az általános népesség.
"Bár Európa-szerte riasztó drogproblémákkal találkozunk az új dizájner drogok megjelenésén keresztül a túladagolások és fertőzések terjedéséig, a drogpolitika nem tartozik a döntéshozók prioritásai közé többé," jelentette ki a Civil Fórum elnöke, Laurene Collard. "Bár a tagállamok egy progresszív akciótervet fogadtak el 2017-ben, nem biztosítottak megfelelő erőforrásokat a terv megvalósítására és az ellátórendszer fejlesztésére."
A Civil Fórum számos javaslatot is megfogalmazott az európai és nemzeti döntéshozók felé. Így értelemszerűen azt, hogy tömjék be a lyukat, ami a célok és az azok megvalósításához szükséges pénzforrások között tátong. Szükség van ezenkívül a társadalom által kevésbé elfogadott programok, mint amilyen a tűcsere, politikai támogatására is. Sokat segíthet az ellátás minőségének javításában az, ha az Európai Tanács által 2015-ben elfogadott keresletcsökkentési minőségi sztenderdeket az egyes tagállamok végrehajtanák. És ami szintén nélkülözhetetlen, az a civil társadalom értelmes bevonása a döntéshozásba és előkészítésbe.
A kutatás néhány Magyarországgal kapcsolatos eredménye
DROGMEGELŐZÉS
A drogmegelőzés hozzáférhetősége szempontjából Magyarország az alsó közép mezőnybe tartozik - a minőséget pedig a szakemberek kedvezőtlenül ítélték meg (10-es skálán 4,1), ami utal arra, hogy főleg elavult, elrettentő módszerek alapján dolgozó, gyakran rendőrségi prevenciós programok elérhetőek az iskoláinkban. Az iskolai egészségfejlesztő programok néhány éve bevezetett állami minőségbiztosítása láthatóan nem működik jól.
Hozzáférés a drogprevencióhoz
MEGELŐZÉS AZ INTERNETEN
Bár az Internetet egyre gyakrabban használják a drogkereskedők, még mindig nem használjuk ki eléggé a drogmegelőzés színtereként, a szakemberek szerint kevés online megelőzési program van, azok azonban átlagban színvonalasabbak, mint az offline programok.
BIZTONSÁGOS SZÓRAKOZÁS
A szórakozóhelyeken a fiatalokat megkereső és nekik a drogfogyasztás ártalmairól szóló ismereteket átadó programok száma nagyon kevés, ugyanakkor ezek minősége jó. Szükség lenne ezeket kiterjeszteni.
DROGTERÁPIA
A magyar szakemberek mind a hozzáférés, mind a minőség szempontjából jóval az európai átlag alá (4,4 és 5,2) tették a hazai kezelő programokat. Ez egybehangzik azzal, amit a szakmai szervezetek évek óta hangoztatnak az addiktológiai osztályok elégtelen férőhelyeiről, a szakemberhiányról és az esetmenedzsment szemlélet hiányáról.
KOMORBIDITÁSOK KEZELÉSE
A drogfüggők gyakran egyéb pszichiátriai betegségektől (ezt nevezzük komorbiditásnak), zavaroktól is szenvednek, ezek pedig szintén gyakran még a diagnózisig sem jutnak el, nemhogy a kezelésig - pedig enélkül a függőséget sem lehet kezelni. Magyarországon a komorbiditás kezeléséhez való hozzáférést nagyon alacsonyra (3) tették a szakemberek, ebben a legtöbb tagállam megelőz minket.
FELÉPÜLÉS/REHABILITÁCIÓ
A drogfüggők felépülését és rehabilitációját célzó terápiás közösségek terén Magyarország jobban teljesít az átlagnál: a szakemberek ezek hozzáférhetőségét viszonylag nagynak ítélték meg (6,9), ebben csupán néhány ország előzött meg minket. Az elmúlt évtizedben mind a kormányzati politika és ennek nyomán mind a szakmai élet az ellátórendszer ezen elemére helyezte a legnagyobb hangsúlyt.
Hozzáférés a felépüléshez
TŰCSERE
Az elmúlt évek tűcsere-elleni támadásai és a két legnagyobb program 2014-es bezárása megtették a hatásukat: Európa sereghajtóivá váltunk. Nálunk (1,8) csak Cipruson és Bulgáriában ítélték meg rosszabban a szakemberek a tűcsere programok hozzáférhetőségét. Ez bizony nagy baj, ugyanis ezek a programok nem csak a fertőzések megelőzésében játszanak alapvető szerepet, de belépőpontként szolgálhatnak az egész ellátórendszerbe is.
Hozzáférés a tűcseréhez
OPIÁT HELYETTESÍTŐ KEZELÉS
A heroinfogyasztók számára biztosított helyettesítő gyógyszeres kezeléshez (metadon, szuboxon) Magyarországon csupán pár száz ember fér hozzá, ez még kelet-európai viszonylatban is alacsony (csupán 3 EU tagállamban mérték alacsonyabbra). Ennek magyarázata ugyanakkor az is, hogy az elmúlt években a heroinfogyasztás maga is visszaszorult és a dizájnerdrogok fogyasztása terjedt el, amelyeknek nincs helyettesítő gyógyszere jelenleg.
ELTERELÉS
Az elterelés hazai jogintézményének köszönhetően (a büntetőeljárás alternatívájaként a drogfogyasztó választhat egy 6 hónapos kezelő-megelőző vagy egyéb programot) az ilyen típusú programok hozzáférhetősége európai szinten is igen magas. Csak Portugáliában mérték magasabbra a szakemberek, ahol a dekriminalizációs politika részét képezik az ilyen programok.
ÉS AMI TELJESEN HIÁNYZIK NÁLUNK:
NALOXON
A herointúladagolás visszafordítására alkalmas gyógyszer, a Naloxont Magyarországon kizárólag szakorvos adhatja be, holott Európa számos országában széles körben osztogatják képzik a drogfogyasztókat és segítőket a használatára. A szabályozást ideje nálunk is megváltoztatni.
TABLETTABEVIZSGÁLÁS
Egyre több európai városban van lehetőség arra, hogy a drogfogyasztók és a segítők névtelenül bevizsgálják a feketepiaci szereket, hogy megtudják, mit fogyasztanak, illetve kiszűrjék a mérgező anyagokat. Nálunk egy ilyen program jogi és politikai akadályokba ütközne, ezt is ideje megváltoztatni.
FELÜGYELT FOGYASZTÓI SZOBA
Több mint száz olyan helyiség van Nyugat-Európában és Észak-Amerikában, ahol a drogfogyasztók steril körülmények között, szakemberek felügyelete mellett adhatják be maguknak a szert ahelyett, hogy az utcán, másokat zavarva és szemetelve tennék ezt. Az ilyen szobák nem csak a fertőzéseket, a túladagolásos haláleseteket és az utcai drogfogyasztást tudják visszaszorítani, de egyben belépőpontot jelentenek egyéb programokba is.
Sárosi Péter