"Ez nagyon drámai, félelmetes és szomorú. Úgy tűnik, mint egy komoly elvonási tünet. Adag kell, pénz kell, azonnal, bármi áron. Ha reménytelen, akkor inkább a halál. A drogfogyasztás liberalizációjával sikerült elérni, hogy már a hetedikesek között is vannak függők. Remélem szigorítás jön, mert így nem túl fényes a jövő." Ezekkel a mondatokkal kommentálta Schobert Norbi a négy benzinkutat kiraboló, majd öngyilkosságot elkövető fiatalember ámokfutását. Kijelentésével önmagában nem is lenne értelme foglalkozni, de mégis: annyira állatorvosi lova a tudatmódosító szerekkel kapcsolatban élő előítéleteknek és sztereotípiáknak, hogy nem lehet mellette elmenni szó nélkül.
Szedjük hát szét elemeire és cáfoljuk meg úgy, amit állít!
1. A toxikológiai vizsgálatok eredményeinek megérkezésééig nem tudjuk, hogy az elkövető bármilyen (legális vagy illegális) pszichoaktív szer hatása alatt állt volna vagy annak rendszeres fogyasztója lett volna, azt meg főleg nem, hogy az esetleges szerhasználatnak bármi köze lett volna a bűncselekmény elkövetéséhez.
2. Bár a kriminológiai vizsgálatokból kiderül, hogy a drogfüggőség valóban motiválhat úgynevezett beszerzési bűncselekményeket, ugyanezen szakirodalomból az is látszik, hogy azok az esetek túlnyomó többségében kisebb vagyon elleni bűncselekmények (főleg bolti lopás, zsebtolvajlás stb.), és nem járnak személy elleni erőszakkal. Hogy az ilyen típusú erőszakos ámukfutás motivációja beszerzési bűnözés lenne, annak a valószínűsége elég kicsi.
3. A drogfogyasztók büntetésének szigora sehol a világon nem eredményezte a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények számának csökkenését, és fordítva: a drogfogyasztók dekriminalizálása sehol nem járt együtt a drogfogyasztás vagy járulékos bűnözés növekedésével. Ellenben a drogfüggők ellátásba kerülésének elősegítése jelentős csökkentő hatással járhat a járulékos bűnözésre is. Tessék például megnézni a portugál dekriminalizációról vagy a svájci drogpolitikáról szóló filmünket!
4. Magyarországon soha nem volt "drogliberalizáció", ha ez alatt a drogfogyasztók büntetésének eltörlését (dekriminalizáció) értjük. Még a régi szocialista-liberális kormányok idején is a legszigorúbban tiltó országok közé tartoztunk, évente 5-7 ezer fogyasztó előállításával. Az elmúlt években pedig éppenhogy szigorították a drogjogi szabályokat, a 2013-ban elfogadott új Btk. számos büntetési tételt súlyosbított, és a kormány egyéb intézkedéseivel a zéró-tolerancia elvét hirdette meg, az iskolákba rendőröket küldött bűn- és drogmegelőzni.
5. Az ellátóhelyek valóban beszámolnak arról, hogy az elmúlt években több 13-14 éves fiatal fordul hozzájuk segítségért, akik már súlyos függőséggel küzdenek. Ennek azonban semmi köze a "drogliberalizációhoz", sokkal inkább a hazai drogpiac átalakulásához, bizonyos klasszikus szerek visszaszorulásához és a dizájner drogok előretöréséhez. Különösen a nyomorban élő, marginalizált, hátrányos helyzetű gyermekek veszélyeztetettek. Az ő helyzetük javításáért lehetne és kellene is többet tenni: a gyermekvédelmi szolgálatok ezirányú fejlesztésével, szakmai partnerségekkel, serdülőket célzó drogambulanciákkal, továbbképzésekkel, iskolai szociális munkával stb. A szigorítás nem tartozik ezek közé.
Sárosi Péter