Vermont az első olyan állama az USA-nak, ahol a kannabiszt nem népszavazással, hanem a törvényhozás útján tették legális termékké. Phil Scott kormányzó hétfőn írta alá H. 511-es törvényt, amely törvényessé teszi, hogy a 21 éven felüli állampolgárok egy uncia (25 gramm) kannabiszt maguknál tartsanak, és két felnőtt növényt, illetve négy palántát termesszenek az otthonukban. Ehhez persze hozzájárult az is, hogy két szomszédos államban, Maine-ben és Massachussettsben az elmúlt években már legálissá vált a fű. A vermont-i törvényhozás egyelőre még nem hozott törvényt a kannabisz termesztésének és forgalmazásának szabályozásáról.
Vermont-al már 9-re nőtt azon államok száma, ahol a rekreációs (tehát nem gyógyászati) fogyasztás is legális. Az első két állam, Washington és Colorado, már 2012 óta legálissá tette a kannabisz forgalmazását. Ezenkívül még húsz olyan állam van, ahol csak a gyógyászati fogyasztás legális. A legális kannabisz-piac értékét szakértők majdnem 7 milliárd dollárra becslik, de szerintük a következő három év során elérheti a 21 milliárd dollárt is. Ez természetesen hatalmas adóbevételt jelent az államnak egy olyan termék eladásából, amelyből korábban kizárólag bűnszervezetek húztak hasznot.
És eközben mi a helyzet Magyarországon? Az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában vitáztunk erről tegnap:
A Drug Policy Alliance nevű szervezet nemrég publikált jelentése számba veszi a fűlegalizáció eddigi eredeményeit, és ezeket a következetéseket vonja le:
- drasztikusan csökkent a kannabisszal kapcsolatos büntetőügyek száma - ez jelentős megtakarítást jelent költségekben és munkaórákban;
- a legalizáló államokban stabil maradt a fiatalok kannabisz-fogyasztása;a legális gyógyászati kannabiszhoz való hozzáférés csökkenti a keresletet a jóval veszélyesebb opioid fájdalomcsillapítók iránt;
- viszonylag ritkán fordulnak elő kannabisszal kapcsolatos túladagolásos esetek;
- a közlekedési balesetek száma nem növekedett a legalizáló államokban;
- a legális kannabiszból származó adóbevételek meghaladták az előzetes várakozásokat;
- az adóbevételek jelentős részét, több százmillió dollárt, forgatnak vissza egészségügyre és oktatásra; a legális kannabisz-gazdaság több mint 200 ezer új munkahelyet teremtett.
Hiába jelentette be Trump igazságügyminisztere, Jeff Sessions, hogy Obamával ellentétben a szövetségi ügyészeket már nem szólítja fel az állami legalizációs jogszabályok tiszteletben tartására. A szövetségi kábítószer-törvény ugyanis még mindig illegálisnak minősíti a kannabisz adás-vételét, és az alkotmány VI. cikkelye szerint a szövetségi törvény előbbre való az állami törvénynél. A szövetségi hatóságoknak azonban sem megfelelő erőforrásai, sem emberei nincsenek arra, hogy végrehajtsák a kannabiszt tiltó szövetségi törvényeket. Ráadásul a lakosság véleményét nem lehet figyelmen kívül hagyni: a közvéleménykutatások szerint 64%-uk, köztük a republikánusok többsége is támogatja a kannabisz legalizációját. Amerika elsőszámú problémáját jelenleg az opiát túladagolási járvány jelenti, és a szövetségi hatóságok is elsősorban erre összpontosítanak a legális kannabisz helyett, amely kutatások szerint sok esetben képes kiváltani az opioid fájdalomcsillapítókat, rádaásul még a mexikói drogkartellek forgalmát is jelentősen visszavetette. Márpedig ez még a legádázabb drogellenes harcosok számára is jó hír.
Sárosi Péter