A magyar kormány nem kér a gyógyászati kannabiszból

Forrás

A magyar kormány szembe ment a WHO javaslatával és a közös EU állásponttal az ENSZ-ben, ami lehetővé tenné a kannabisz gyógyászati felhasználását. 

Mint ahogy arról pár hónappal ezelőtt beszámoltunk az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának (CND) ülésén készített filmünkben, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meg szeretné változtatni a kannabisz besorolását a nemzetközi kábítószer-ellenőrzési rendszerben. Jelenleg a kannabisz az 1961. évi ENSZ kábítószer-egyezmény IV. jegyzékében szerepel, azon kábítószerek között, amelyeknek különösen súlyosak az ártalmaik és nincsen gyógyászati alkalmazásuk.

Azóta, hogy ezt a döntést meghozták, már számos új tudományos kutatás született ebben a témában. Ma már tudjuk, hogy a kannabisz, illetve annak aktív hatóanyagai (pl. THC, CBD), és a kannabiszból készült termékek, számos egészségügyi probléma kezelésében eredményesen és biztonsággal használhatók. Ez pedig szükségessé teszi, hogy az ENSZ is elismerje a kannabisz-gyógyászat létjogosultságát, hiszen a nemzetközi kábítószerügyi szerződéseknek többek között az a célja, hogy biztosítsa az ellenőrzött szerek gyógyászati felhasználását. A WHO ezért többek között azt javasolta a tagállamoknak, hogy vegyék ki a IV. jegyzékből a kannabiszt, és csak az I. jegyzékben szabályozzák azt, a gyógyászati alkalmazással rendelkező kábítószerek között.

Mint minden, ami a fűvel kapcsolatos, ez a kérdés is teljesen átpolitizálódott. A teljes konszenzushoz kötött ENSZ döntéshozási mechanizmus már majdnem két éve képtelen lépni ebben az ügyben. Egyes, főleg amerikai tagállamok és reformpárti szervezetek véleménye szerint a kannabiszt teljesen ki kellene venni az ENSZ egyezmények hatóköréből. Hiszen ezek az egyezmények minden nem tudományos és gyógyászati használatot tiltani rendelnek. A kannabisz ártalmai egyáltalán nem teszik szükségessé és arányossá, hogy tiltva legyen a rekreációs célú fogyasztása. Számos államban, köztük az USA jelentős részén és Kanadában a kannabisz ma már legális termék. Más, szigorúbb szemléletű ENSZ tagállamok, főleg az ázsiai, az arab, az afrikai és kelet-európai országok azonban még a WHO által javasolt korlátozott enyhítést is elfogadhatatlannak tartják, és nem ismerik el a kannabisz gyógyászati hasznosságát. Az EU a vitában középen helyezkedett el, a WHO javaslatait támogatta. Számos EU tagállamban a kannabisz már hozzáférhető mint gyógyszer.

A WHO javaslattal kapcsolatban megnyilvánuló EU tagállamok álláspontja (forrás: Kenzi Riboulet-Zemouli és Mickael Krawitz)

A döntést idén decemberre halasztották, de közben is zajlanak a háttértárgyalások és a viták az ENSZ-ben. Eddig az EU összes tagállama kedvezően nyilatkozott arról, hogy a kannabisz növényt ki kell venni a IV. jegyzékből. Mint számos más területen, itt is Magyarország törte meg az EU egységét. Október 6-án a magyar delegált ugyanis hozzászólásában a WHO javaslatával szemben foglalt állást. Mivel végül az EU Tanács szabályai szerint az EU tagállamai közösen és egységesen fognak szavazni decemberben, ezért kérdéses, hogy a különutas magyar álláspontnak mi a jelentősége.

Hogy az ipari kendertermesztéssel kapcsolatos lobbik igen tevékenyek Magyarországon, azt lehet sejteni abból, hogy az egykor szebb napokat látott Magyar Nemzet október 8-án „Újra iparikender-nagyhatalom lehet a Kárpát-medence” címmel közölt cikket. A cikk szerint egy jövőbeli állami szerepvállalással elindulhat egy olyan komplex kormányprogram, amely által tíz év múlva a Kárpát-medence Európa legjelentősebb iparikender-termesztő területévé, Magyarország pedig – a feldolgozóüzemek összehangolt rendszerén keresztül – a kontinens legjelentősebb ipari kenderfeldolgozó központjává válhat. Nincs szó azonban arról, hogy vajon mi lesz a kender gyógyászati felhasználásával.

A Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület (MOKE) évek óta próbálja felhívni a figyelmet arra, hogy a rossz és hiányos szabályozás megnehezíti, hogy súlyos krónikus betegséggel küzdő emberek hozzájuthassanak ahhoz a gyógyszerhez, amely a legeredményesebben kezelné a fájdalmaikat, görcseiket. Ráadásul gyakran kriminalizálják is őket. A jelenlegi helyzet leginkább azoknak a fekete- és szürkepiaci szereplőknek kedvez, akik mindenféle minőségi sztenderdek betartása nélkül hatalmas hasznot tudnak bezsebelni.    

Sárosi Péter