Az e-cigi ellenes morális pánikról

Bár a fiatalok körében folytatott e-cigi marketing korlátozása indokolt, a megalapozatlan elrettentés és a szemellenzős tilalom éppen annyira káros, mint más szerek esetében.

A magyar médiában fénysebességgel terjed a hír: fiatalok "tömegei" szoknak rá az Elf Bar nevű illatosított e-cigi termékre. Lehet olyan hangokat is hallani, hogy az e-cigaretta valójában éppen annyira ártalmas, mint a rendes cigaretta, és a hatóságoknak be kellene tiltania a hasonló termékek forgalmazását. Véleményem szerint hiba lenne, ha a fiatalok körében terjedő vaping használat egy differenciálatlan e-cigaretta ellenes hangulatba fordulna át.

Először is, szeretném tisztázni, hogy soha nem fogadtam el dohánycég támogatását (pedig volt rá példa, hogy próbálkoztak). Szóval semmilyen anyagi érdek nem vezérel abban, amit írok. Mi több, a dohányzás-ellenes korlátozások híve vagyok.

Támogatom azokat az intézkedéseket, amelyeket az Világegészségügyi Szervezet (WHO) keretegyezménye vezetett be a dohánytermékek marketingjének korlátozására, a nem-dohányosok védelmére. Csodálosnak tartom, hogy az elmúlt évtizedekben nagyrészt ezen politikai intézkedések következtében jelentősen csökkent a dohányosok aránya. És ezt a prohibicionista drogpolitikákkal ellentétben nem tömegek kriminalizálásával, hanem elsősorban közegészségügyi szemlélettel, a legális piacot szabályozó intézkedésekkel sikerült elérni.

Az elmúlt évtizedben azonban gyakran éreztem úgy, hogy a WHO által elektronikus nikotinbeviteli rendszereknek (ENDS), a közvélemény által csak e-ciginek nevezett eszközök kapcsán kibontakozó vita tévúton jár. Mi több, nagyon kezd hasonlítani azokra a morális pánikokra, amelyek minden egyes új pszichoaktív szer vagy fogyasztási forma, esetleg deviánsnak bélyegzett ifjúsági szubkultúra kapcsán elárasztják a közbeszédet.

Fontos tisztázni, hogy a dohányzás közegészségügyi ártalmainak túlnyomó többségéért nem önmagában a dohány felelős - hanem az a fogyasztási forma, amely égetéssel rákkeltő füstöt juttat az emberek tüdejébe. Tény, hogy a nikotin, a dohány pszichoaktív hatóanyaga, függőséget okoz. Bár a nikotint sokan "idegméregként" aposztrofálják, valójában a fogyasztói dózisban enyhe stimuláns, kevés káros hatással (pl. okozhat enyhe álmatlanságot, fejfájást, hányingert). Túladagolás miatti haláleset gyakorlatilag nem ismert embereknél. Az emberek nem a nikotinfüggőségbe halnak bele, hanem abba az ártalomba, amit a dohányfüst okoz. Ráadásul a dohányfüggőség több, mint nikotinfüggőség: a dohányfüst tartalmaz más addiktív anyagokat is (pl. MAOI-kat), amiket az e-cigik nem.

Ezért aztán minden olyan ártalomcsökkentő intézkedés üdvözlendő, ami a dohányosok számára olyan alternatív, füstmentes fogyasztási formákra való áttérést ösztönöz, amelyek nem okoznak halálhoz vezető károsodást a légzőszervekben, keringésben.

Az e-cigaretta károsíthatja ugyanis a légzőszerveket, ezért senkinek sem javasolt kipróbálnia, aki nem a dohányzásról akar leszokni. De ezek a káros hatások nem is hasonlíthatók a dohányzás ártalmaihoz. Az e-cigaretta használata során egyáltalán nem, vagy jóval kisebb mennyiségben jutnak be azok a rákkeltő égéstermékek a tüdőbe, amelyek tüdőrákot vagy COPD-t okoznak.

Azok a nagy médianyilvánosságot kapott esetek, amikor egyesek súlyos tüdőkárosodással kerültek kórházba e-cigi használata következtében, valójában a szabályozatlan, káros termékeket (pl. E-vitamin acetát) tartalmazó termékek használatának tudhatók be (erről itt írtunk korábban). Tehát nem maga az e-cigi technológia az, ami veszélyes, hanem az, ha ismeretlen, veszélyes anyagok kerülnek a koncentrátumokba a fekete/szürkepiacon.

Az Angliai Közegészségügyi Hivatal (Public Health England) által felkért független szakértőkből álló testület vizsgálata szerint az e-cigaretták mintegy 95%-al kevesebb ártalommal járnak az egészségre, mint a dohányzás. És egy az Addiction folyóiratban megjelent cikk szerzői 50-70 ezer közé teszik azoknak a számát, akik 2017-ben felhagytak a dohányzással az e-cigik segítségével Angliában.

Az Egyesült Királysággal szemben az Egyesült Államok mindig is hajlamosabb volt a morális pánikokra. Itt a médiát már évek óta a fiatalok körében terjedő e-cigi járványról (youth vape epidemic) szóló kommunikáció uralja, és sorra tiltanak be különféle termékeket. És a középiskolások körében valóban jelentősen nőtt az e-cigit legalább havi rendszerességgel fogyasztók száma, 2019-re elérte a 4 milliót.

Egyesek szerint ez veszélyezteti a dohányellenes küzdelem eredményeit. Szerintük számos fiatal azért kezd dohányozni, mert korábban elkezdett e-cigit használni. De ez a tipikus "utána, tehát miatta" (post hoc ergo propter hoc) logikai hiba. Attól, hogy valaki e-cigit használ és utána dohányzik, nem biztos, hogy az e-cigi nélkül nem kezdett volna éppúgy dohányozni. Hasonló hibás gondolkodás az ún. kapudrog-elmélet esetében is megfigyelhető, ami az egyik drog kipróbálása és a másik drog fogyasztása között ok-okozati kapcsolatot feltételez. Valójában a közös befolyásoló tényezők (common liability) modell sokkal meggyőzőbb magyarázatot nyújt. Eszerint ugyanazok a fiatalok, akik hajlamosabbak az e-cigi fogyasztásra rászokni, hajlamosabbak arra, hogy rendszeres dohányossá váljanak.

Nincs bizonyíték arra, hogy az elektromos cigeratták használata növelné a dohányzást a tinédzserek körében. Az ún. "vape járvány" 2019-ben tetőződött az USA-ban, amikor több mint 4 millió fiatal használt e-cigit legalább havi rendszerességgel. 2021-ben már 58%-al kevesebb (1,72 millió) fiatal használt e-cigit, mint 2019-ben. Amennyiben az e-cigi fogyasztás valóban tömegesen vezetne dohányzáshoz a fiatalok körében, akkor a 2019-es "járványnak" meg kellene látszania a növekvő dohányzási trendekben is. De ugyanebben az időszakban a dohányosok aránya nem nőtt, hanem jelentősen csökkent a középiskolások körében. Ami inkább azokat támasztja alá, akik szerint a füstmentes fogyasztási módok terjedése inkább a dohányzás visszaszorulásához járul hozzá.

Azoknak az aránya, akik először szoknak rá az e-cigire, és később válnak dohányossá, egyébként is jóval csekélyebb, mint arról a média gyakran beszámol. A 2018-as amerikai National Youth Tobacco Survey szerint a rendszeresen e-cigiző tinik 88%-a korábban már dohányzott.

Ami jóval károsabb. A 2019-es ESPAD jelentés adatai szerint a 16 éves magyar fiatalok 22%-a dohányzik napi rendszerességgel. Miattuk kell a leginkább aggódnunk.

Természetesen indokolt az aggodalom, ha fiatalok bármilyen káros szokásnak hódolnak, és erre bizonyos cégek rárepülnek. Indokoltnak tartom, hogy a kimondottan a tinédzserekre kialakított marketing-kampányokat korlátozzák.
De a megalapozatlan ijesztgetés ("popcorn tüdő"), az elrettentés és a totális tilalom éppen úgy nem működik a dohánytermékek esetében, mint ahogy nem működik más szereknél sem. Ezekkel csak azt érjük el, hogy sokan, akiknek az életét megmenthetné, hogy áttérnek e-cigarettára, inkább továbbra is dohányozni fognak.

Én magam nem vagyok dohányos. De sajnos túl sok ember az, akit szeretek. És túl sok olyan embert veszítettem el a környezetemben, akinek az idejekorán bekövetkezett halálában a dohányzás káros hatásai jelentős szerepet játszottak. Közülük többen szabályosan fuldokolva, szenvedések közepette voltak kénytelenek befejezni az életüket. Mindannyian többször, sikertelenül próbáltak leszokni a dohányzásról.

Lehet, hogy egyesek megfelelő pszichoszociális támogatással képesek lettek volna teljesen leállni. Ma már számos új megközelítés van, amivel az emberek próbálkozhatnak. Ott van például Judson Brewer - szerintem zseniális - mindfulness alapú leszokási programja, amit egy TED beszédben is ismertetett. Jó lenne, ha minél több dohányoshoz eljutnának ezek a módszerek.

Reménységgel és örömmel tölt el, hogy többen azon ismerőseim közül, akik még erős dohányosok voltak néhány éve, ma már ilyen termékek segítségével teljesen leszoktak a dohányzásról. És nagyon remélem, hogy azok közül, akik még mindig dohányoznak, a következő években vagy teljesen leszoknak, vagy pedig áttérnek a vaping technológiákra. Fontos, hogy támogassuk őket ebben, és megfelelő változatosságban biztosítsuk nekik az alternatívákat, mert nem mindenkinél működik ugyanaz. Az élet és az egészség megőrzése a legfontosabb, és a változás gyakran kis lépésekben történik. Nem lenne jó, ha egy morális pánik miatt lemondanánk milliók életének megmentéséről.

Ha tetszett ez az írás, akkor kérünk, támogasd Te is a Drogriportert!