Legalizációs zöld hullám: megtorpant vagy robog tovább?

Az amerikai választáson a polgárok két újabb államban igent, három államban azonban nemet mondtak a kannnabisz legális szabályozására. Vajon megtorpant a zöld legalizációs hullám, vagy másról van szó?

Az amerikai választásokon szokás szerint nem csak szenátorokról, képviselőkről és kormányzókról döntenek a választópolgárok, de ilyenkor szavaznak a különféle népszavazási kezdeményezésekről is. A legutóbbi, 2020-as elnökválasztás mellékvágányán például öt újabb állam tette legálissá a kannabisz fogyasztását a 21 évesnél idősebb felnőtt polgárok számára.

Idén, 2022. november 8-án pedig öt államban indítottak népszavazást erről a kérdésről, ebből két államban sikerrel.

A polgárok mindkét államban megbízták a törvényhozókat, hogy dolgozzák ki a kannabisz legális forgalmazásának szabályait. Csak ezután nyílhatnak majd meg az első kannabiszt árusító boltok.

Missouriban a 3. számú kiegészítés (Amendment 3) a fentieken kívül automatikusan törölte a nem-erőszakos kannabisszal kapcsolatos bűncselekmények elkövetőinek priuszát. 6% adó kivetését írja elő a kannabisz nagykereskedelmi forgalmazására, amiből az előbbi döntés adminisztratív költségeit, illetve a veteránok egészségügyi ellátását és drogfüggőséget kezelő ellátásokat támogatnak. A helyi közösségek széles autonómiát kapnak abban, hogy engedélyezik-e helyi boltok megnyitását, és ha igen, milyen feltételek mellett.

Marylandben a 4. számú népszavazási kérdés (Question 4) egy új cikkelyt ad az állam alkotmányához. A XX. cikkely kimondja, hogy a 21 évnél idősebbek törvényesen tarthatnak maguknál kannabiszt. Megbízza a maryland-i közgyűlést, hogy dolgozza ki a forgalmazás szabályait.

Ezt a kannabisz legalizáció ellenfelei, például Kevin Sabet (Smart Approaches to Marijuana), úgy értelmezik, mint a legalizációs hullám megtorpanását. Szerinte ez lelassítja a zöld hullámot, és mutatja, hogy a társadalom jelentős része mély fenntartásokkal viseltetik a kannabisz legalizációjával szemben.

Másként látja Paul Armentano, az ország legrégebbi kannabisz-legalizációs szervezetének (NORML) vezetője. Szerinte egyszerűen arról van szó, hogy ebben a három államban a lakosság jóval konzervatívabb gondolkodású, ezenkívül a népszavazási kezdeményezések sem voltak olyan jól kidolgozva. Szerinte a mostani választás egyértelmű siker a legalizációs mozgalomnak, hiszen két új állammal bővült a legalizáló államok csoportja.

Ha közelebbről megnézzük például az arkansasi népszavazást, akkor az valóban igazolja Armentano véleményét a rosszul előkészített javaslatról. Hiszen a népszavazást nem csak az államban nagyon erős pozíciókkal bíró konzervatív republikánusok (például Sarah Huckabee Sanders kormányzó), de a progresszív demokraták egy része is támadta. Ez utóbbiak azért, mert a törvényjavaslat a már létező gyógyászati kannabisz ipar szereplőit hozta volna helyzetbe az új, nem gyógyászati célú kannabisz piacon. És nem tartalmazott olyan rendelkezéseket, amelyek a hátrányos helyzetű szociális csoportok részvételét támogatták (például ilyen lett a new york-i fűszabályozás). Ezek a csoportok ugyanis aránytalanul megszenvedték a fűellenes háború ártalmait és aránytalanul magas számban kerültek börtönbe miatta.

Más a helyzet Dél-Dakotában, ahol a választók az ún. 27. számú intézkedésről (Measure 27) szavaztak, ami szintén legálissá tenné a kannabisz fogyasztását a felnőttek számára. A 27. számú intézkedés gyakorlatilag kijavította egy korábbi kezdeményezés a hibáit, amelyet 2020-ban a választók már jóváhagytak. Később azonban a Legfelsőbb Bíróság megemmisítette azt. Az történt ugyanis, hogy a republikánus kormányzó, Kristi Noem bíróságon támadta meg a 2020-as népszavazás eredményét, mondván, hogy a népszavazás megsértette az egy népszavazás = egy ügy elvét. És a bíróság igazat is adott neki.

Hiába javították ki azonban a legalizáció hívei a hibát, és bocsátották újra népszavazásra a fűlegalizáció kérdését: ezúttal a választók 52%-a szavazott nemmel, és 47%-a igennel. A kezdeményezés megbukott.

Hasonlóan elbukott a 2. számú intézkedés (Measure 2) Észak-Dakota államban, ahol a választók 55%-a mondott nemet arra, hogy a felnőtt polgárok legálisan szívhassanak kannnabiszt.

Vajon mi lehet az oka a kudarcnak? Hiszen a közvéleménykutatások szerint a kannabisz legalizáció támogatása töretlenül növekszik, és ma már az amerikaiak kétharmada egyetért vele.

A Time magazin által megszólaltatott szakértők szerint részben az, hogy a mostani félidős választáson nem volt elnökválasztás - és a választók kisebb számban jelentek meg az urnáknál. Másrészről pedig ezekben a rurális, konzervatívabb államokban a szavazók számára sokat jelent, hogy a konzervatív politikai vezetők miként viszonyulnak a jogszabályokhoz. És ők pedig ezúttal aktívan ellenezték a reformot.

A demokrata kormány már támogatja a reformot. Biden elnök nemrég egy olyan rendeletet is kiadott, ami 6 ezer kannabisszal kapcsolatos szövetségi ügyet szüntetett meg. És megbízta az egészségügyi miniszterét, hogy kezdjen el dolgozni azon, hogy a kannabiszt áthelyezzék a legszigorúbban szabályozott kábítószerek listájáról egy másik, enyhébben szabályozott listára.

Alig egy héttel a választások után, november 15-én a Kongresszus meghallgatást tart a kannabisz szabályozásával kapcsolatban. A képviselőház már elfogadott áprilisban egy a kannabiszt szövetségi szinten legalizáció törvényjavaslatot (MORE Act), azonban a kétkamarás amerikai törvényhozásban ezt még a Szenátusnak is jóvá kell hagynia. Az, hogy a Szenátus valószínűleg demokrata többségű marad (?), jó hír a reform híveinek. Az is, hogy Pennsylvaniában megválasztották a Szenátusba John Fettermant, a veterán kannabisz reformer politikust.

Hogy megtorpant-e a reformhullám, vagy folytatódik tovább, az szubjektív megítélés kérdése - a piaci szereplők azonban optimisták. Ezt mutatja, hogy a választás utáni napon, szerdán, megugrottak a kannabisz-részvények a tőzsdén.