A drogellenes világnapon az ENSZ kiadta az éves drogjelentését, ami szerint a drogok kereslete és kínálata egyre bővül, miközben 11-ből csupán egy olyan ember jut ellátásba, akinek a függősége miatt erre szüksége lenne.
Az ENSZ június 26-át drogellenes világnapként tartja számon. Ezen a napon számos országban különféle módokon és tartalommal tartanak drogtémájú rendezvényeket. Ázsia számos országában, például Üzbegisztánban, Kambodzsában és Pakisztánban, a drogellenes háború szellemének áldozva a drogok szertartásos elégetésével ünnepelik ezt a napot. Az üzenet: a szigorú rendészeti módszerekkel, elrettentéssel kell "drogmentessé" tenni a világot (évtizedek óta vajmi kevés sikert tudnak felmutatni).
Az ENSZ kábítószer-ellenes ügynöksége (UNODC) által kiadott idei üzenet ezzel szemben teljesen más megközelítést képvisel: "A bizonyíték világos: fektessünk be a megelőzésbe". Az ENSZ tehát arra ösztönzi a kormányokat, hogy fektessenek be a korai beavatkozást és a megelőzést célzó programokba, amelyeket tudományos bizonyítékok támasztanak alá. Ez rímel annak a kampánynak az üzenetére is, amit civil szervezetek folytatnak már évek óta a drogvilágnapon, és amelynek az üzenete: "Segítsd. Ne büntesd" (Support. Don't Punish).
Ezek az üzenetek Magyarországon is igen aktuálisak (lennének), hiszen miközben minden évben sok ezer drogfogyasztó fiatalt állít elő a rendőrség, évek óta nincsenek címkézett drogmegelőzésre vagy ártalomcsökkentésre szolgáló források és pályázatok a költségvetésben. És nincsen nemzeti drogstratégia sem, miután a legutóbbi 2020-ban, négy éve lejárt.
Ráadásul az ún. gyermekvédelmi (értsd: homofób) törvénymódosítás értelmében megtiltották a civil/szakmai szervezeteknek, hogy minisztériumi engedély nélkül iskolákban tartsanak drogmegelőző foglalkozásokat. És mivel a minisztériumi engedélyezések rendszerét azóta se dolgozták ki, ez gyakorlatilag totális tilalmat jelent - amit ugyanakkor a rendőrség persze nem vonatkoztat magára. Így a magyarországi drogpolitika jelenleg egyre inkább szinte kizárólag a rendészetre összpontosít. (A drogvilágnap alkalmából a Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ rendezvényének egyik felszólalója az ENSZ szlogenjével szögesen ellentétes üzenetet fogalmazott meg: szerinte "a prevenció a hátrányos helyzetű közösségekben nem működik, helyette inkább elrettentésre lenne szükség." No comment.)
A UNODC ezen a napon adta ki a globális drogjelentését (World Drug Report), amelyben a drogfogyasztás és kereskedelem legújabb trendjeit veszi górcső alá. Ebből kiderül, hogy az elmúlt 10 évben 20%-al nőtt az illegális szereket használó emberek száma a világon. Jelenleg 292 millióra becslik ezt a számot. Ebből a legtöbben még mindig kannabiszt használnak. A drogmentes világ álma tehát egyre távolabbinak tűnik.
Eközben nagyon kevesen jutnak segítséghez azok, akiknek a függősége miatt szükségük lenne erre. A jelentés szerint 64 millió ember küzd szerhasználati zavarral, de közülük mindössze 11-ből 1 ember jut hozzá kezeléshez. A nők körében ez az arány még rosszabb (1:18). Körülbelül 14 millió ember injektálva használ kábítószereket, és közülük 6,8 millióan élnek Hepatitis C vírussal, 1,6 millióan pedig HIV vírussal (ezek mind vér útján, a fecskendők és tűk megosztásával terjednek).
Az elmúlt évek egyik fontos trendje a kokain kereskedelem felfutása: csak 2021 és 2022 között 20%-al nőtt a kokain-termelés. Az illegális kokain-kereskedelem jelentős erőszakos bűnözéssel jár együtt, hiszen a kereskedők harcolnak egymással a piacok felosztásáért, és a rendőrséggel is. Egy másik fontos trend viszont az ópium-mák termelésének visszaszorulása Afganisztánban (ahonnan a világ heroin-készletének nagy része származik). Ez azonban nem feltétlenül jó hír, hiszen az ópiumból előállított heroint egyre inkább szintetikus, laboratóriumokban előállított opoidokkal helyettesítik. Mint amilyen a fentanil, aminek a potenciája sokszorosa a heroinénak, és így a túladagolásos halálesetek szempontjából óriási kockázatot jelent. Észak-Amerikában a legsúlyosabb a helyzett: itt ma már több fiatal hal meg fentanil-túladagolásban, mint autóbalesetben.
A drogjelentés szerint tovább bővült az új szintetikus drogok piaca a világon. Így például megjelentek a nitazinok - amelyek még a fentanilnál is potensebbek. Sajnos használatuk már elkezdődött Európa egyes országaiban is. Félő, hogy amennyiben ezek eljutnak Magyarországra is, az a túladagolásos esetek ugrásszerű növekedését eredményezheti - amire a hazai egészségügyi és addiktológiai ellátórendszer egyáltalán nincsen felkészülve. Hiszen komoly fejlesztések évek óta nem voltak és a kezeléshez való hozzáférés Magyarországon is rendkívül alacsony.
A drogvilágnapra időzítette az Amnesty International nevű emberi jogi szervezet a maga jelentését, amelynek a címe: "Ideje a változásnak: az emberi jogokon alapuló drogpolitikák kialakításért". Az Amnesty jelentése rámutat arra az ellentmondásra, hogy miközben az ENSZ kábítószer-egyezményei elméletben a közegészség védelmét célozzák, a rájuk alapozott szigorú büntető-politikák viszont gyakran aláássák a közegészség védelmét. A büntetéstől való félelem, az elrettentéssel együtt járó megbélyegzés és diszkrimináció következtében emberek milliói nem jutnak hozzá olyan programokhoz, amelyek megmenthetnék az egészségüket és esetenként az életüket.
Az Amnesty szerint széleskörű reformokra lenne szükség, többek között a szigorú drogtörvények reformjára, a drogfogyasztás büntetésének teljes megszüntetésére (dekriminalizáció). A szigor helyett a jogvédő szervezet olyan módon szabályozná a drogok előállítását, terjesztését és fogyasztását, ami legkevesebb közegészségügyi és társadalmi ártalmat okozza.