Az ENSZ Kábítószerügyi Bizottsága közel két év értekezés és vita után elfogadta az Egészségügyi Világszervezet ajánlását a kannabisz újrabesorolásáról. Ezzel lényegében elismerték a kannabisz gyógyászati felhasználhatóságát, és számos nemzetközi jogi akadályt gördítettek el előle. Magyarország egyetlen Európai Uniós tagállamként a javaslat ellen szavazott.
A kannabisz eddig az 1961. évi ENSZ kábítószer-egyezmény I. és IV. jegyzékében is szerepelt. A IV. kategória azon kábítószereknek van fenntartva, melyek különösen veszélyesnek számítanak és nincsen elismert gyógyászati alkalmazásuk, ebben a kategóriában van például a heroin is. Azonban 1961 óta már számos kutatás bizonyította, hogy a kannabisz, annak hatóanyagai és az azok felhasználásával készült termékek több egészségügyi probléma kezelésére használhatók eredményesen és biztonságosan. Ezekre a tényekre alapozva 2019 januárjában az Egészségügyi Világszervezet több módosító javaslatot küldött az ENSZ-nek és tagállamainak. A szakértők szerint ezekkel a módosításokkal a szabályozás jobban tükrözné a tudomány jelenlegi állását, illetve egyszerűbbé is tenné a szabályozási rendszert és annak betartását.
A most elfogadott, talán a legjelentősebb és legnagyobb figyelemmel kísért javaslat, hogy vegyék ki a IV. jegyzékből a kannabiszt, és csak az I. jegyzékben szabályozzák azt, a gyógyászati alkalmazással rendelkező kábítószerek között. Ezzel a kannabisz és hatóanyagai továbbra is nemzetközi szabályozás alá esnek.
Szó sincs tehát legalizációról, “csupán” a nemzetközi jogi akadály gördült el a gyógyászati felhasználás és annak további kutatása elől.
A magyar álláspont háttere
Mint arról korábban a Drogriporteren beszámoltunk, Magyarország szembehelyezkedett a kannabisz átsorolásának kérdésében az EU közös álláspontjával. Szerdán a Kábítószerügyi Bizottság tagjai közül egyetlen Európai Uniós országként a javaslat ellen szavazott. A szavazást követően Magyarország képviseletében dr Dancs Ferenc, migrációs kihívások kezeléséért felelős helyettes államtitkár szólalt fel. Elmondta, hogy a kannabiszfogyasztás mértéke az elmúlt évtizedekben drasztikusan és konzisztensen nőtt, ami szerinte már önmagában bizonyítja mennyire addiktív szerről van szó.
“Ezekkel a statisztikákkal nem lehet vitatkozni. Nem kételkedünk abban, hogy ha az ajánlások elfogadásra kerülnek, mint az meg is történt, az a kannabiszfogyasztás további jelentős növekedését fogja okozni. Ezen tények ismeretében a kannabisz áthelyezésére tett kísérlet, mondjuk azt, véleményünk szerint felelőtlenség” - mondta.
A helyettes államtitkár teljes nyilatkozatát ebben a videóban meg is lehet nézni. Köszönet érte a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesületnek (MOKE)!
Tekintve, hogy Magyarország nagyon ritkán szólal fel a Kábítószerügyi Bizottságban, ez az állásfoglalás elég erős politikai üzenetnek tekinthető - de nem feltétlenül a drogokkal kapcsolatban. Ezzel a véleménnyel Magyarország Oroszország és szövetségeseinek köre mellett tette le a voksát , akik szerint ez a változtatás több bizonytalanságot fog hozni egy amúgy is tökéletlen rendszerbe. Mi több, ahhoz a téves értelmezéshez fog vezetni, hogy a Bizottság támogatja a kannabisz szabályozásának lazítását, sőt a legalizációját rekreációs használatra - holott a javaslat valójában szigorúan csak a gyógyászati felhasználásról szól.
“Ez a kísérlet nem több, mint egy drasztikus lépés a drogok liberalizációja felé, és egyidejűleg egy botrányos beavatkozás a nemzeti drogpolitikába, ami pedig a mi hatáskörünk,” hangsúlyozta a helyettes államtitkár a felszólalásában.“Nyilvánvalóvá szeretnem tenni, hogy Magyarországon bármilyen drog használata illegális es büntetendő. Nem akarunk ezen változtatni a jövőben, es határozottan elutasítunk minden beavatkozást a nemzeti drogstratégiákba, beleértve a kannabisz újrabesorolását”. Az EU közös álláspontját Németország képviselője ismertette - bár nem közös EU álláspontként, hanem támogató országként felsorolva az összes EU-s tagállamot, Magyarország kivételével. Beszédében hangsúlyozta, hogy az ő értelmezésükben az ajánlásoknak nem célja, hogy alábecsüljék a drogok társadalmi kockázatait és tévedés úgy tekinteni rájuk, mint a teljes drogliberalizáció előszobájára - teljes ellentétben tehát a magyar állásponttal.
Problémás a nemzetközi rendszer
A javaslatot végül 27-25 arányban, Ukrajna tartózkodásával a bizottság jóváhagyta. A tagállamok megosztottsága nem csak azért sokkoló, mert az utóbbi közel két évben lényegében másról sem szólt a Kábítószerügyi Bizottság munkája, mint hogy szakértők (és néha civil szervezetek) bevonásával elképesztő részletességgel vitattak meg minden pro és kontra érvet; hanem azért is, mert a kannabisz gyógyászati alkalmazása mára már több mint 50 országban egy létező és működő dolog, több ország pedig már a rekreációs fogyasztást is legalizálta.
Ez egyrészt jelzi, hogy a nemzetközi egyezmények nehezen tartják a lépést azokkal a tagállamokkal, ahol a törvénykezés a legfrissebb tudományos eredményeken és szakmai egyeztetésen alapul. Ezekben az országokban már belátták, hogy a kannabisz ártalmai nem teszik szükségessé a teljes tiltást, pláne nem úgy, hogy ezáltal súlyos betegségekkel küzdő emberek nem, vagy csak nagyon nehezen juthatnak hozzá az életminőségüket jelentősen javító gyógyszerhez.
Másrészt az, hogy több tagállam saját nemzeti szakpolitikájában már eltért a nemzetközi egyezményektől, jól mutatja, hogy az egységes nemzetközi kábítószer szabályozási rendszer jelen formájában nem működik hatékonyan. Illetve bizonyítja azt is, hogy az ENSZ-nek nem áll hatalmában döntéseket rákényszeríteni még az egyezményeket aláíró országokra se.
Mint ahogy arra vezető drogpolitikai szervezetek figyelmeztettek a sajtóközleményükben, a kannabisz új jegyzékbe helyezése önmagában közel sem elegendő, hiszen az I. jegyzékben még mindig ugyanolyan szigorú szabályozásnak van kitéve, mint a heroin vagy a kokain. A valódi megoldást az ENSZ több évtizedes, egyre több szakember szerint elavult kábítószer-egyezményeinek felülvizsgálata és a nemzetközi drogkontroll rendszer reformja jelentené.
A magyar betegeknek még várniuk kell
Tehát Magyarországon, mint ahogy a többi más országban sem fog automatikusan változni semmi a kannabisz másik jegyzékre helyezésétől. “Az itthoni helyzetre ez valószínűleg semmilyen hatással nem lesz. Azokban az országokban válik könnyebbé az orvosi felhasználás, ahol már amúgy is progresszívabb a helyzet,” nyilatkozta Szelestei Miklós, a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület (MOKE) elnöke a Drogriporternek.
”A WHO javaslatára igennel szavazó lengyelek és csehek, akik más ügyekben gyakran Magyarország szövetségesei, már évek óta rendelkeznek orvosi kannabisz programmal. Addig nem lesznek a gyógyszertárakban árusíthatóak a CBD vagy más kannabisz-tartalmú készítmények, amig azokat megfelelően nem ellenőrzik - viszont az illetékesek egyszerűen nem is akarják bevizsgálni ezeket a termékeket.”
A MOKE évek óta próbálja felhívni a figyelmet arra, hogy a jelenlegi szabályozások mennyire megnehezítik, szinte ellehetetlenítik, hogy súlyos betegek hozzájussanak a kezelésükben eredményes, fájdalmaikat enyhítő gyógyszerükhöz.
A kannabisz új besorolásával lényegében az utolsó nemzetközi jogi akadály is elgördült a gyógyászati felhasználás elől. Innentől már tényleg csak az itthoni döntéshozói akaraton múlik, hogy a mikor kannabiszt az emberi szenvedés enyhítésének szolgálatába lehessen állítani.