Egyes kutatások szerint egyes pszichedelikus szerek, megfelelő módon használva, ígéretes szerepet játszhatnak a megbékélésben a világ konfliktus-zónáiban.
Ritkán látott jelenetnek lehettek szem- és fültanúi azok, akik részt vettek az idei Pszichedelikus Tudomány 2023 konferencián Denverben, 2023. júniusának végén. Izraeli zsidó és palesztin arab zenészek együtt játszottak terápiás dalokat a résztvevőknek a konferencia egyik társrendezvényén, a Mercury kávézóban. Az eseményt a háborús traumákból való kollektív felépülés jegyében szervezték. Szerették volna felhívni a figyelmet azokra a kutatásokra, amik alátámasztják a pozitív szerepet, amit a pszichedelikus szerek játszanak ebben a folyamatban a Közel-Keleten.
De mik is a pszichedelikus szerek?
Ebbe a kategóriába tartozik például a pszilocibin (a varázsgomba hatóanyaga), a meszkalin (különféle kaktusz-fajtákban fordul elő), az LSD, a DMT (az ayahuasca hatóanyaga) és az MDMA (ecstasy tabletták hatóanyag). A pszichedelikus szót még Humphrey Osmond pszichológus alkotta meg a görög pszükhé (lélek) és delein (kinyilvánít) szavakból.
A név (lélek-kinyilvánító) arra utal, hogy ezek a szerek felszínre hoznak olyan tartalmakat a tudattalanból, amelyekhez a hétköznapi tudatállapotban nem férünk hozzá. Ez magyarázza az ezen szerek iránti megnövekedett tudományos érdeklődést: hiszen olyan módon változtatják meg az elménk működését, ami, megfelelő dózisban, környezetben, felkészítés és támogatás mellett, segítheti a felépülést számos lelki és viselkedési zavarral küzdő ember számára.
Hogyan segíthetnek a pszichedelikumok a traumák feldolgozásában?
Jelenleg számos olyan kutatás zajlik a világon, ami a pszichedelikumok szerepét vizsgálja úgy általában a traumák feldolgozásában. Ezek a szerek nem önmagukban, hanem pszichoterápiás folyamat részeként, segédeszközeként fejtik ki pozitív hatásaikat. Így például lezajlottak a 3. fázisú klinikai vizsgálatok is, amelyek az MDMA-asszisztált pszichoterápia eredményességét támasztották alá a poszt-traumatikus stressz rendellenesség (PTSD) kezelésében.
"Az MDMA és pszichoterápia minden szempontból jobban teljesített, mint a szermentes pszichoterápia," jelentette ki a konferencián Bessel van der Kolk pszichiáter, a traumakutatás egyik nemzetközileg is legelismertebb alakja, a magyarul A test mindent számontart című klasszikus könyv szerzője.
A klinikai vizsgálatok egy részét éppen Izraelben végezték, háborús veteránok bevonásával. Izraelben egyes becslések szerint a lakosság mintegy tizede szenved PTSD-től, és a számuk jóval magasabb azokon a területeken, amelyek közvetlenül ki vannak téve a háborús konfliktusoknak. Ezért az izraeli kormány volt a világon az első, ami pénzügyileg is támogatta ezeket a kutatásokat.
Képbe lép az ayahuasca
Az ayahuasca eredetileg az Amazonas vidékén élő népek által használt főzet, amit ott őshonos növényekből állítanak össze. Fő hatóanyaga a DMT, aminek a felszívódását ún. MAO-gátló anyagokkal teszik lehetővé a szervezetben. Az ayahuascával évszázadok óta gyógyítanak a helyi sámánok, akik generációról generációra adják át a tudást. A gyógyítás szertartásos, kollektív formában történik. A résztvevők intenzív látomásokról, misztikus élményekről számolnak be, amelyeket gyakran életük legfontosabb kinyilatkoztatás-élményeiként tartanak számon.
Az elmúlt évtizedekben az ayahuasca, először különféle vallási csoportok, majd spirituális gyógyító közösségek révén meghódította az egész világot. Valóságos földalatti mozgalom alakult ki, ami a legalitás és illegalitás határán egyensúlyozva működik és ma már tömegekhez juttatja el a növényi gyógyszert.
Eljutott az ayahuasca Közel-Keletre is. Izraelben az ayahuasca-szertartásokon egyaránt vesznek részt arabok, zsidók és keresztények, hogy felépüljenek a traumáikból. De vajon hogy férnek meg a súlyosan traumatizált, egymás iránt ösztönösen gyanakvó és ellenséges emberek egy fedél alatt, miközben a legintimebb élményeiket osztják meg egymással?
Ez keltette fel Leor Roseman, az Imperial College Pszichedelikus Központ kutatójának figyelmét, aki egy palesztin béke-aktivistával, Antwan Sacával közösen elhatározták, hogy kutatást végeznek az izraeli ayahuasca-szertartásokról és azok szerepéről a két nép közötti mérgező konfliktus kezelésében. A kutatás során olyan zsidókat és palesztinokat interjúvoltak meg, akik már részt vettek ilyen szertartáson. Az eredményeket tavaly publikálták a Frontiers in Pharmacology szaklapban.
A kutatás eredményei
A kutatók elismerik azt, hogy az arab-izraeli konfliktus gyökere elsősorban az erőforrásokért és területekért vívott küzdelemben rejlik. Senki sem várhatja, hogy a brutális agresszió, elnyomás, a különféle egyenlőtlenségek fennmaradása mellett egyik napról a másikra ez a konfliktus feloldható, bármilyen kémiai szerek használatával.
De abban, hogy ez a konfliktus ennyire elmérgesedett, nagy szerepet játszottak azok az egymással párhuzamos, egymás mellett elbeszélő narratívák a valóságról, amelyek megtagadják a másik létjogosultságát, és a konfliktust zéró-összegű játszmaként ábrázolják: vagy ők, vagy mi.
Az ayahuasca által kiváltott kollektív pszichedelikus élmények éppen ezeket a konfliktuson alapuló csoport-identitásokat teszik képlékennyé. Mégpedig a kutatók szerint három szinten.
1) Egység-alapú kapcsolódás
A pszichedelikus élmény egyik leggyakrabban kifejezett eleme: a létnek a létező dolgok sokféleségén túl megtapasztalt, szavakkal nehezen kifejezhető egysége. Számos résztvevő, mind arabok, mind izraeliek beszámoltak arról, hogy a szertartás során feloldottak a csoporton belüli csoport-identitások.
"Ezen a helyen úgy érezzük, hogy az egymás közötti kapcsolat nem zsidó-palesztin többé, hanem emberi, ez az emberi törzs," számolt be egy zsidó nő.
"Elérsz egy olyan pontra, amikor már nem látod, ki arab, és ki zsidó ... nincs semmi, nincs nyelv, nincs vallás, nincs nem, nincs semmi," mondta egy arab nő.
2) A különbség-alapú kapcsolatok elismerése
Az alapvető egység élménye mellett a résztvevők beszámoltak arról is, hogy a szertartás során képesek voltak olyan perspektíva-váltásokra, amikre hétköznapi tudatállapotban nem. Képesek voltak a másik szemszögéből nézni a dolgokat, és jobban megérteni azt.
A konfliktus hatalmi egyensúlya aszimmetrikus, és ez az aszimmetria a szertartásokban is jelentkezik: hiszen azokat nagyrészt zsidók vezették, és a közös nyelv is gyakran a héber volt. A palesztinok gyakran kisebbséget képeztek a csoportokban. Gyakran visszatérő elem volt a csoportokban, hogy a résztvevők felismerték ezt az aszimmetriát, és megpróbálták azt feloldani, a palesztinok aktív bevonásával. Ez gyakran egymás vallásos dalainak közös éneklésében csúcsosodott ki, ami katartikus élmény volt minden résztvevő számára.
"Hirtelen meghallod azt a nyelvet, amit gyűlölsz, talán a legjobban gyűlölsz a világon, és hirtelen ezen a nyelven szeretetet és fényt küldenek neked, és ez teljesen természetessé válik. Bármit is mond a dal, bármik is a szavak, feloldódsz - és megtalálod a békét, ahogy együtt ültök és egy dalt hallgattok arabul. Ez a béke,"számolt be egy zsidó résztvevő.
3) Konfliktussal kapcsolatos kinyilatkoztatások
Egy arab résztvevő arról számolt be, hogy az ayahuasca hatása alatt látomást élt át, amelyben ő maga került egy izraeli katona szerepébe, aki éppen házkutatást végzett. Majd hirtelen átváltott a család szerepbe, amelynek otthonába a katona betört. Sok résztvevő számolt be arról, hogy ezen látomások, élmények segítségével képessé váltak jobban átérezni és megérteni a másik oldalt.
Ami különösen érdekes volt a kutatásban, hogy a vegyes arab-zsidó ayahuasca szertartásokon való részvétel nem csak a személyes pszichológiai/spirituális fejlődésében volt fontos. De volt, akinek jelentősen befolyásolta a politikai nézeteit és a politikai tevékenységeit is.
"A politikai aktivizmusomban óriási változást hozott ... ennek részeként felfogtam, hogy korábban mennyire csak a másik iránti gyűlölet volt az, ami motivált. És az aktivizmusomban az erőszak-mentesség azt jelentette, hogy leleplezzük őket és erősítjük a képet, hogy ők mennyire borzalmasak. Tehát egy démonizáló erőszak-mentesség volt, amit a gyűlölet motivált, nem a szeretet és az együttérzés," számolt be egy palesztin résztvevő.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy az ayahuasca nem valamiféle "csodaszer", ami majd varázslatosan megoldja az évszázadok óta súlyosbodó politikai konfliktust. Amire viszont felhívják a figyelmet, hogy a pszichedelikus szerek gyógyászati hatásait eddig többnyire individuális szinten, apolitikus közegben vizsgálták. De ezek a szerek kollektív, szertartásos használattal komoly szerepet játszhatnak a csoport-identitások, csoportközi konfliktusok formálásában. Az egyéni traumák mellett a kollektív traumák feldolgozásában is segítséget nyújthatnak.