drog

Vissza a jövőbe
2014. május 8.
2014. április 23.

2030: Amerika a legalizáció után

John Walker új könyve izgalmas időutazásra invitál bennünket: vajon milyen lesz a marihuána-politika az Egyesült Államokban 2030-ban, amikor a legtöbb állam már legalizálta a kannabizniszt? A Drogriporter olvasóinak összefoglaltuk a könyv tartalmát magyarul.  

2014. április 17.

A fű károsítja az agyat? Nem egészen

„Az alkalmi marihuána-szívás is károsítja az agyat”, „Megsütött agyak”, „Ártalmatlan fű? Egy új kutatás agykárosodásra utal” – csak néhány példa a világsajtót bejáró szalagcímekből, amelyek egy új agykutatásról számolnak be, ami állítólag bizonyítja, hogy még az alkalmi fűszívás is károsítja az agyat. A Drogriporter elemzése négy érvet is felhoz amellett, hogy ez a kutatás valójában egyáltalán nem bizonyítja ezt.

2014. április 14.

Pálinkaháború - más szemszögből

A magyar politikai életben a maga nemében egyedülálló egyetértés figyelhető meg pálinkaügyben: a politikai pártok egymást túllicitálva szapulták az Európai Bíróság múlt heti ítéletét, amelyben a testület elmeszelte az otthoni pálinkafőzés adómentességére vonatkozó jogszabályokat. A vidékfejlesztési miniszer a “brüsszeli bürokraták” támadásáról szónokolt és “labancnak” minősített egy népszavás újságírót pusztán azért, mert meg merte kérdőjelezni a magyar kormány álláspontját. A legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP sajtóközleményben arra szólította fel a kormányt, hogy harcoljon a szabad pálinkafőzésért. A bíróság ítéletét jelenleg a teljes parlamenti konszenzussal létrehozott nemzeti pálinkatanács vizsgálja.

2013. október 15.

Névtelen drogbevizsgálás Bécsben

A magyar média is gyakran cikkezik arról, hogy milyen nagy veszélyt rejthetnek magukban azok az ismeretlen dózisú és hatású szerek, amelyeket a fogyasztók a szürke vagy fekete piacon szereznek be. A magyar hatóságok reakciója: “ne drogozz, mert meghalsz!” Budapesttől alig két és félszáz kilométerrel nyugatra, Bécsben, a szakemberek alternatív módszereket használnak a balesetek és halálesetek megelőzésére. Ott már szembenéztek azzal a ténnyel, hogy a “drogmentes Ausztria” vágyálom csupán, inkább a fogyasztás mederben tartására, ártalmainak csökkentésére összepontosítanak.

2013. október 8.

A freudi elszavazás

A tudomány eddig is jól ismerte a freudi elszólás jelenségét, amikor rejtett gondolataink utat törnek maguknak, és leleplezik tudatalatti titkainkat. Simicskó István ifjúságért felelős államtitkár tegnap bevezette a történelembe a freudi elszavazás fogalmát is, amikor nemmel szavazott a drogellenes stratégiára, amit ő mutatott be a nyilvánosságnak a kábítószer-ellenes világnapon. Puszta véletlen hibáról lenne szó? Vagy a derék kormányhivatalnok legbelül maga is érzi, hogy hatalmas tódítás 2020-ra kábítószer-mentes Magyarországot vizionálni?

2013. szeptember 26.

A drog mint politikai kampányeszköz

A szombathelyi alpolgármester esete bizonyítja, hogy a drog kampánytémává vált – csak éppen sajnos nem a drogpolitikáról folytatott értelmes párbeszéd, hanem lejárató bulvárkampányok formájában. Ami történik, az végtelenül álszent és elkeserítő.

2013. augusztus 30.

Zöld utat kapott a fűlegalizáció

Eric Holder amerikai igazságügyi miniszter tegnap bejelentette, hogy a szövetségi kormány nem fogja megakadályozni a marihuána legális termékként való szabályozását Washington és Colorado államokban. Ezzel gyakorlatilag elhárult az akadály az állami fűboltok megnyitása előtt.

2013. június 28.

Szex az elefánttal

“Drogpolitikát csinálni olyan, mint szexelni egy elefánttal: kockázatos. Az eredmény pedig kétséges,” jelentette ki Carel Edwards, az Európai Bizottság korábbi drogügyi igazgatója az Európai Parlamentben tartott szerdai rendezvényünkön. Hát, a magyar kormány eléggé benézte ezt az elefántot, az eredmény pedig több, mint kétséges. Simicskó István drogszakértő politikus a drogellenes világnapon bejelentette, hogy 7 éven belül kábítószer-mentessé teszik Magyarországot. Csak azt nem értem, akkor miért nem jelentjük be, hogy 2020-ra megteremtjük a felhőmentes magyar eget és a hómentes magyar telet is? 

2013. május 24.

Félelem és reszketés a Hajógyári-szigeten

“Véget ért a Vizovicki-korszak!” – lelkendezik a Helyi Téma. A Hajógyári-sziget szórakozóhelyeit üzemeltető hét cég összefogott, hogy új korszakot teremtsen. De mitől is új ez a korszak? Attól, hogy minden erejükkel fellépnek a kábítószereknek nem csak a terjesztői, hanem a fogyasztói ellen is, a “korábbinál is hatékonyabb” kampányt indítottak a drog ellen. Már túl is vannak az első, “biztonságban átmulatott éjszakán”. A cikket a mymusic.hu-n megspékelték egy szendén mosolygó, strandlabdázó fürdőruhás lányokat ábrázoló képpel. Ez bizonyára azt hivatott sugallni, hogy itt most már valóban eljött az új, szigorúan csak drogmentes tejjel és mézzel folyó kánaán, amikor a józan oroszlán együtt heverészik a józan kecskegidával.

2013. május 19.

Óvodarendőrséget

Tisztelt Belügyminiszter Úr! Kovács Béla vagyok, pedagógus. Nagy örömmel olvastam az Indexen, hogy a nemzeti együttműködés kormánya végre elszánta magát a sokat halogatott lépésre, és felállítja az iskolarendőrséget! Teljesen egyetértek Navracsics miniszter úrral abban, hogy nem lehet már letudni a bűnmegelőzést egy atyai jó tanáccsal. Túlságosan elszemtelenedtek ezek a büdös kölkök az elmúltnyócévben. A balliberális hatalom 2003-ban elfogadta a Társadalmi Bűnmegelőzés Stratégiáját, amiben olyan oktalanságokat írnak, mint hogy a bűnmegelőzés a büntetőjog eszközein túlmutató, többszintes és összetett feladat. Meg írtak európai jó gyakorlatokról meg monitorozásról, meg a megbélyegzés elkerüléséről. Csupa olyasmiről, ami a hanyatló Nyugat degenerált világszemléletét tükrözi. Az ilyen gondolatok vezettek oda, hogy becsületes magyar tanárokat meghurcolnak néhány jól megérdemelt favonalzós körmös kiosztásáért, vagy férjeket ítélnek el, mert odasóznak az asszonynak néha. Ha majd a folyosón egy sokkolóval, gumibottal ellátott iskolai rendőr fog járőrözni, akkor majd kétszer is meggondolják a kölkök, hogy visszapofázzanak-e a tanárnak erkölcstan órán! Magyarország nem hagyja magát!

2013. május 5.

Külföldieknek is árulhatnak füvet Hollandiában

Maastrich polgármestere tavaly bezáratta az Easy Going nevű coffee shopot, amiért külföldieknek is eladott marihuánát – a bíróság szerint a bezárás indokolatlan volt. A holland coffee shop tulajdonosok szerint ezzel megkapta a kegyelemdöfést a külföldieknek való árusítás tilalma. 

2013. április 25.

A magyar ugar esete a fűlegalizációval

Juhász Péter, az Együtt 2014 politikusa megjelent a Globális Marihuána Menet hazai tüntetésén. A jobboldali politikusok úgy marakodtak a híren, mint vérebek a koncon: mohón csócsálták és jóízűt böfögtek rajta. Mintha valami óriási szenzációra bukkantak volna. Mintha nem éppen arról a Juhász Péterről lenne szó, aki a Kendermag Egyesület alapítójaként vonult be a köztudatba. Aki 2003 óta egy tucat hasonló marihuána-tilalom elleni tüntetés főszervezőjeként vált ismertté, és 2006-ban önmagát jelentette fel azért, mert saját fogyasztásra kendert termesztett otthon. Vajon tényleg odáig jutott a magyar demokrácia, hogy szenzációnak számít, ha egy ember politikusként is ki mer állni a soha meg nem tagadott nézetei mellett? A lejáratókórus természetesen egyetlen épkézláb érvet sem hozott fel a tüntetés céljával – a kender mint legális termék szabályozásával – szemben. Minek is fáradjanak érveléssel? Elegendőnek tartják a “naming and shaming” módszert: hisznek benne, hogy ha egy politikusról bebizonyítják, hogy drogpolitikai reformokat szorgalmaz, az elég ahhoz, hogy megszégyenítsék és tönkretegyék.

2013. március 20.

Nekünk Mohács kell?

Miközben jelentősen nőtt a kábítószerek injektálásának száma, az állami támogatások elapadása miatt a tűcserék 2012-ben 35%-al kevesebb steril fecskendőt tudtak kiadni. Vajon addig kell várnunk, amíg kitör a HIV-járvány, hogy a döntéshozók észbe kapjanak? 

2013. március 7.

A bukaresti csatornák gyermekei

“Szeretem szívni a ragasztót, másom nincs is,” jelenti ki a zavaros tekintetű fiatal srác, és jól beleszippant a zacskóba. “Hét éve élek itt az utcán, és minden nap meg kell küzdenem az élettel.” Bukarest Északi Pályaudvarától nem messze járunk, éjjel 11 körül jár az idő. Egy AIDS-ellen küzdő romániai civil szervezet, az ARAS utcai megkereső buszával érkeztünk ide, hogy a drogfogyasztó és szexmunkás utcagyerekekről filmezzünk. Ezrével élnek a városban. Sokan közülük a csatornahálózatba vették be magukat, ahol nem zavarják őket a rendőrök, és ahol még télen is elfogadható a hőmérséklet. Ahogy a mikrobuszunk (ami eredetileg mentőautó volt) megáll a pályaudvarral szemben, egyre több alak bontakozik ki a homályból – egyesek szó szerint a föld repedéseiből kúsznak elő. A rendőrök ugyanis folyamatosan bebetonozzák a csatornanyílásokat, a hajléktalanok azonban új lukakat vájnak a földbe, amelyeken, bár csupán hason csúszva-másza, de be lehet hatolni a csatornák mélyére. Bele sem nagyon merek gondolni, hogy milyen lehet az élet odalent.

2008. június 18.

Fű 2.0? Inkább börtönállam 2.0

Mint Dr. Green is beszámolt róla a Kenderzsuppon, a Fehér Ház drogellenes irodája (ONDCP) a kormány mississipi laborjának adataira hivatkozva állítja, hogy a marihuána potenciája 30 éve a legmagasabb szintre, 9,6%-ra emelelkedett. Úgy tűnik, az ONDCP számára immár évenként ismétlődő hagyománynak számít, hogy sajtóközleményt adnak ki a még erősebb és és még veszélyesebb fűről. Tavaly nyáron ilyentájt ugyanis (milyen meglepő…) szintén az hír járta be a médiát, hogy a fű potenciája soha nem látott magasságba emelkedett. De ez már akkor sem számított újdonságnak: egy az Addiction c. folyóiratban nemrég publikált ausztrál kutatás szerint valójában egészen a 70-es évekig dokumentálható az a törekvés, hogy a füvet egyre veszélyesebb és potensebb szernek tüntessék fel. 1990-ben William Bennet, az akkori “drogcár” kijelentette, hogy “ha a 60-as években marihuánát szívó emberek a mai marihuánás cigarettákba beleszívnának, hanyattesnének”. 1995-ben Lee Brown drogügyi kormányhivatalnok arról beszélt, hogy “napjainkban a marihuána negyvenszer (!) potensebb, mint 10, 15, 20 évvel ezelőtt”.