Miközben a legújabb adatok szerint tovább nőtt a hepatitis C fertőzések száma, Rétvári államtitkár a parlamentben kijelentette, hogy a kormány "szakított" a tűcserével - azzal a programmal, ami a nemzetközi szakirodalom szerint egyedül képes a járvány megállítására. Azzal takarózik, hogy a kormány az ártalomcsökkentés helyett a felépülést támogatja, ez az érv azonban teljesen hamis. Olvass tovább, hogy megtudd, miért!
93 éves korában elhunyt Bayer István professzor, a hazai gyógyszerésztudomány és drogpolitika doyen-je, az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának volt elnöke, az Országos Gyógyszerészeti Intézet első igazgatója. Búcsúzunk.
Milyen is a mai magyar drogszcéna? Ezt a kérdés sokszor teszik fel az újságírók. Egyesek csak arra kíváncsiak, hogy hányan is fogyasztanak illegális szereket Magyarországon - pedig ennek a számnak önmagában vajmi kevés jelentősége van. A többség ennél többre kíváncsi: milyenek is “a drogosok”, mit fogyasztanak, milyen az életük, milyen károkat okoz nekik a drogfogyasztás? Ahány szakembernek, aktivistának teszik fel ezt a kérdést, annyi választ fognak kapni. És ez nem feltétenül azért van, mert az egyik tudása, tapasztalata kevesebbet ér a másikénál, hanem mert más merítésből származik.
A BalatonSound fesztiválon meghalt egy lány. Pedig nem kellett volna meghalnia, ha tisztában van azzal, hogy a túl kevés vagy a túl sok víz jóval veszélyesebb, mint az Ecstasy maga. Kevesebb víz és egy kis sós ropi megmenthette volna az életét.
A Pride mozgalom elvileg az önrendelkezés támogatásáért és a kirekesztés ellen küzd - de a Budapest Pride szervezői idén letiltottak egy beszélgetést, ahol többek között LMBTQ szexmunkások mondhatták volna el, hogyan élik meg a kirekesztést a mindennapokban. Lehet-e a Pride kirekesztő?
Egy új kutatás szerint a dizájner drogok, különösen a herbálként árult szintifű már népszerűbb a hátrányos helyzetű településeken, mint maga a természetes marihuána. Időzített bombán ülünk.
Nem azzal védjük meg az ifjúságot, ha eltúlozzuk egy szer hatásait. Az elrettentő ferdítések helyett hiteles tájékoztatásra, illetve az okok és megoldások feltérképezésére van szükség.
Bayer István gyógyszerészprofesszor 14 pontban gyűjtötte össze, hogy szerinte mik a drogokkal kapcsolatos jelenlegi politikák legnagyobb tévedései - ajánljuk a hazai döntéshozók figyelmébe is!
Obama elnök éppen Orbán látogatása idején jelentette be, hogy véget vet a drogellenes háborúnak, és helyette 94 millió dollárt fektet megelőzésbe, kezelésbe és ártalomcsökkentésbe. Húsz év alatt az Orbán által egykor példaképnek nyilvánított amerikai drogpolitika gyökeresen átalakult - sajnos eközben a magyar kormány hozzáállása mintha megragadt volna a múltban.
A Drogriporter meginterjúvolt egy fiatalembert, aki egy ritka betegségben szenved. Állítja, a hagyományos gyógyszerekkel szemben a kannabisz viszonylag enyhe mellékhatásokkal biztosítja számára a fájdalmai csillapítását.
A Nemzeti Drog Fókuszpont november 2-án nyilvánosságra hozott éves kábítószer-jelentéséből számos érdekes trendre felfigyelhetünk - feltéve, ha képesek vagyunk olvasni a sorok között is. 10 trendet emelünk ki, amelyekből kiderül, hogy a 2020-ra drogmentes Magyarországot álmodó nemzeti drogellenes stratégia megvalósulása finoman szólva kétséges.
A gyermekkori epilepszia súlyos betegség, órási megterhelést jelent a szülőkre is, és igazán hatékony gyógymódja jelenleg nincsen. Beszámoltunk arról korábban, hogy a kannabiszból készült, magas CBD tartalmú olajak (amelyektől egyébként nem lehet betépni) egyes gyermekeknél csökkentették a rohamok számát, és segítettek a fejlődésükben. Akkor még nem találtunk olyan szülőt, aki Magyarországon használt volna ilyen szert. Azóta azonban többen rendeltek olajat külföldről, és vannak tapasztalataik is. Az egyikükkel interjút készítettünk - mivel a kannabisz növény gyógyászati felhasználásának jogi szabályozása nem tisztázott, nevezzük A-nak.
Azért még nem eszik olyan forrón a kását: egyelőre csak egy petíciót nyújtottak be a kormányak, amit a parlament október 12-én meg fog vitatni.
A felépülés divatos jelszó lett – de szakmai körökben arról már megoszlanak a vélemények, mennyire hatékonyak azok a módszerek, amelyeket a drogfüggők felépülésének eszközeként reklámoznak. Egy kis amerikai körkép.
Sokan ismerik a kannabisz azon tulajdonságát, hogy segít az álmatlanság leküzdésében. Sok olyan fogyasztó van, aki éppen emiatt a tulajdonsága miatt szív minden este, sőt, egyesek arra panaszkodnak, hogy fűszívás nélkül már el sem tudnak aludni. Azok a rendszeres fűszívók, akik egyik napról a másikra felfüggesztik a fogyasztást, gyakran nehezebben alszanak el, élénk, intenzív álmokat tapasztalnak - majd ismét kevesebb álmodást és mélyebb alvást akkor, ha újra szívni kezdenek. Vajon mi állhat emögött a jelenség mögött?
Groucho Marx amerikai humorista szerint "a politika az a művészet, amely problémákat keres, ezeket mindenhol megtalálja, majd rosszul diagnosztizálja, és hibás gyógymódot alkalmaz". Kocsis ezt a művészetet tökélyre fejlesztette. Megtalálta az új ügyeletes közellenséget: a Népvándorlót. Egy újabb kisebbség, akibe rúgva lehet szerezni még néhány szavazatot anélkül, hogy valódi megoldásokat kellene felmutatni.
Ráadásul még az utcán eldobált fecskendők számát is csökkentették, méghozzá 80%-al. A dán példa bizonyítja a Szoba a Nyolcban kampányunk igazát: az utcai drogfogyasztást nem tűcsere-bezárásokkal lehet eredményesen visszaszorítani. Kocsis Máté figyelmébe!
Kevés értelmetlenebb dolgot tudok elképzelni, mint a sportolók szúrópróbaszerű drogtesztelése. Megbélyegzéssel és elrettentéssel nem lehet visszaszorítani a drogfogyasztást.
Egyre gyakrabban lehet hallani az epilepsziával küzdő gyermekek szüleinek körében egy új termékről, a CBD-olajról, amely egyes esetekben a receptre kapható gyógyszereknél eredményesebben, kevesebb mellékhatással csillapította a betegek rohamait. Az alábbi összeállítást azoknak a szülőknek készítettük, akik szeretnének többet megtudni róla!
Nem is gondolnád, miből készítik a gyermekkori epilepszia tüneteit enyhítő gyógyszert: kannabiszból. De a gyerekek mégsem tépnek be tőle, olvasd el miért!
Az egyik legrégibb legalizációért küzdő amerikai szervezet, a NORML aktivistájának tanácsai a felelősségteljes fűfogyasztáshoz - avagy változtassuk meg a társadalomban a kannabisz-fogyasztókról élő sztereotip képet!
Az Emberi Erőforrások Minisztere 6 új anyagot helyezett rendeleti úton az új pszichoaktív anyagok listájára (ún. C-lista). Vajon mit tudunk ezekről az anyagokról?
Ezért törvénytervezetet készítettek, ami a felnőttek számára legálissá tenné a kannabisz fogyasztását, és 2 milliárdos adóbevételt hozna az államkasszának. Vajon az LMP és a PM mikor követik őket?
A 2000-es évek elején azt gondoltuk, hogy véget értek azok az idők, amikor a tűcsere programoknak a puszta létezésükért kell küzdeniük. Tévedtünk. Újra eljöttek a 90-es évek. Nézd meg az alábbi videónkat a 13. kerületi tűcsere program bezárásáról!
Az eddigi legalaposabb tudományos vizsgálat az alkohollal ellentétben nem talált jelentős összefüggést a kannabisz fogyasztása és a közlekedési balesetek elkövetése között, azonban a sofőröket továbbra is arra intik, hogy csak józanul üljenek a volán mögé.
Egyesek áldják érte, mások átkozzák: felfedezte azt a dizájner drogot, ami 2009-ben Európa egyik legnépszerűbb partidrogjává vált, a mefedront, avagy magyar utcai nevén a Katit. A Drogriporter interjúja Dr. Zee-vel.
A magyar sajtó beszámolt róla, hogy Jamaicában legalizálják a kannabiszt – valójában még csak a fogyasztás dekriminalizálásáról és a gyógyászati gandzsa termesztésének szabályozásáról van szó, de a szigetország kétségkívül történelmi lépésre készül. Ezt az USA megváltozott külpolitikai doktrínája teszi lehetővé.
Az eseménydús 2014-es év újabb mélypontot hozott a hazai drogpolitikában: a nemzeti drogstratégia megvalósítása helyett a demagógia ült diadalt, az ország legnagyobb tűcsere programjának bezárásától a rendőrségi drogprevención keresztül az iskolai drogtesztelés ötletéig. Évértékelő és esélylatolgatás a Drogriporteren!
Új-Zélandon előfordul, hogy a szexmunkás rendőrt hív, ha a kliens nem akar fizetni, és a rendőr odakíséri az illetőt egy ATM automatához, hogy egyenlítse ki a számlát.
A new york-i városvezetés már felismerte azt, amit a magyar kormány még nem kapisgál: totál értelmetlen a fűfogyasztók rendőrségi vegzálása.
Napok óta arról lehet hallani a médiában, hogy Magyarországot is elérte a “húsevő” drog, a rejtélyes krokodil. Valójában minden jel arra utal, hogy a hír kamu – teljesen más miatt kellene aggódnunk.
A kanadai Vancouverben a fentanillal felütött heroin túladagolási hullámhoz vezetett, azonban az ellenőrzött drogfogyasztói szobának köszönhetően csak egy végződött halállal.
Felejtsd el a zuglaborokat, a drogcsempészeket és a drogkereső kutyákat: a jövő dílerei nem molekulákat, hanem applikációkat fognak árulni, amelyek segítségével a fogyasztó az otthonában is előállíthatja a személyre szabott drogadagját.
Büntetőjogi szigor + kevesebb ártalomcsökkentés = HIV-járvány. Romániában már bevált a recept, most Magyarországon is éppen ezt főzi a kormány.
A mai napon közérdekű adatkéréssel fordultunk Kocsis Máté polgármesterhez, szeretnénk ugyanis megtudni, hogy mennyit költenek megelőzésre, kezelésre, ártalomcsökkentésre és a drogszemét összeszedésére.
Az Egyesült Államokban minden nap 100 ember hal meg opiát alapú fájdalomcsillapító gyógyszerek túladagolása miatt. Lehet, hogy sok ember számára lenne egy kevésbé veszélyes alternatíva?
Ha Juhász Péter drogbűnöző, akkor drogbűnöző Obama is, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, aki szintén bevallotta, hogy füvet szívott – csak éppen szerencsésebb volt, mert nem kapták el érte, és gyávább, mert még nem állt ki a fiatalok értelmetlen kriminalizálása ellen.
Egymást érik a hírek a herbálként, legális fűként árult drogok fogyasztása miatti rosszullétekről, pánikrohamokról és pszichotikus tünetekről. A legutóbb Tiszadobon lett rosszul két fiatal, őket kórházba is szállították. Vajon miért hatnak másként ezek az anyagok, mint a természetes fű?
Uruguay, Washington és Colorado példáját hamarosan más országok is követhetik. Chile, Németország és Jamaica is elindult azon az úton, ami egyre távolabb visz a szemellenzős fűtilalomtól. Bár ennek az útnak más és más állomásain járnak, annak tükrében, ami az USA-ban történik, ezek a folyamatok felgyorsulhatnak.
A The Lancet c. neves brit egészségügyi szaklap az AIDS konferencia alkalmából különszámot jelentetett meg, amelynek egyedüli témája: a HIV és a szexmunka.
Történelmi vezércikkben állt ki a kannabisz legalizációja mellett az USA egyik legnagyobb napilapjának szerkesztősége.
Nem tévedés, ennyibe kerül egyetlen hepatitis C vírussal élő ember napi gyógyszeradagja az USA-ban egy új, minden eddiginél hatékonyabb gyógyszerrel, a Sovaldival. A szegényebb országokban a gyógyszer olcsóbb ugyan, a betegek mégis sokkal kevésbé férnek hozzá. A civil aktivisták eléggé berágtak a gyógyszert forgalmazó Gilead cégre, és odacsaptak az asztalra.
Nem csak Magyarországon vannak válságban a tűcserék: az nemzetközi AIDS konferencián ma bemutatott friss globális jelentés szerint a gazdasági válság kitörése óta a kormányok egyre kevesebb pénzt költenek a fertőző betegségek megelőzésére.
Bár a HIV vírussal élők még jó pár évig nem reménykedhetnek a végleges és teljes gyógyulásban, a járvány ellenszere valóban ott volt a fedélzeten.
Sokféle számot hallhattunk már arról, hogy hányan szívnak füvet Magyarországon, és mekkora a fűpiac éves forgalma. A Drogriporter utána járt: sajnos kevés megbízható adat van, de azt tudjuk, hogy milliárdos üzletágról van szó.
Több mint fél év telt el a colorado-i fűlegalizáció óta, és az elmúlt hetekben megnyíltak az első legális fűboltok Washington államban is. Vajon mik az első tapasztalatok?
Az a durva, hogy nagyjából Lázár János egyetlen fácánvadászatának árából, 20-30 millió forintból fent lehetne tartani egy budapesti tűcserét egész évben. A kormány azonban ennek csak a töredékét hajlandó erre szánni. A józsefvárosi önkormányzat pedig még a bérleti díjat is megemelte, ezért a Kék Pont bejelentette, hogy szeptemberben be kell zárniuk, ha semmi sem változik. És a többi program sincs sokkal jobb helyzetben. Pedig ha egy évben csak néhány HIV fertőzést is megelőz a tűcsere, már azzal megszolgálta a pénzét, hiszen egyetlen HIV pozitív ember gyógykezelése akár több millió forintba kerülhet évente. Arról nem beszélve, hogy egy ellenőrzött fogyasztói szobával már régen el lehetett volna tüntetni az utcai drogozást és a drogszemetet, amire hivatkozva jelenleg a tűcserét támadják.
Magyarországon közkeletű vélekedés, hogy aki drogot fogyaszt, az dögöljön meg (persze érdekes módon ezt az alkoholra nem vonatkoztatják). Mi nem osztjuk ezt a vélekedést. Fontos azoknak is tanácsokat adni, akik már eldöntötték, hogy valamilyen tudatmódosító szert használnak, de szeretnék csökkenteni a fogyasztás ártalmait. Az ártalomcsökkentés az európai és nemzeti drogstratégiának is szerves része. Az alábbiakban ártalomcsökkentő tippeket adunk a ketamin (utcai nevén: "icapor") nevű drog fogyasztói számára.
Időről időre morális pánikrohamot okoz a közvéleményben a hír, hogy olyan új drogok kerülnek a piacra, amelyek minden eddiginél veszélyesebbek, és egyre több fiatal esik nekik áldozatul. A hírek részben igazak: a drogpiac soha nem volt még ennyire instabil és nyugtalan, mint éppen napjainkban. Van okunk az aggodalomra. Az új szereket és a fogyasztókat démonizáló sajtóbeszámolók azonban inkább csak a zavart növelik a fejekben azzal kapcsolatban, hogy miért fogyasztanak a fiatalok új szereket, ezek miért veszélyesebbek, mint a korábbiak, és mit lehetne tenni, hogy visszaszorítsuk a drogfogyasztás ártalmait.
A kannabisz legalizációja nem csak jelentős adóbevételhez juttatja az államokat, de ugyanilyen jelentős pénzt vesz ki a bűnszervezetek zsebéből