Az egyik legrégibb legalizációért küzdő amerikai szervezet, a NORML aktivistájának tanácsai a felelősségteljes fűfogyasztáshoz - avagy változtassuk meg a társadalomban a kannabisz-fogyasztókról élő sztereotip képet!
Ivo Opstelten épp a szigorú kannabisz-ellenes politika éllovasaként vált ismertté
Ezért törvénytervezetet készítettek, ami a felnőttek számára legálissá tenné a kannabisz fogyasztását, és 2 milliárdos adóbevételt hozna az államkasszának. Vajon az LMP és a PM mikor követik őket?
A 21 éven felüliek 1 uncia (kb. 28 gramm) marihuánát tarthatnak maguknál és 6 tő palántát nevelhetnek otthonukban. A nyilvános használat továbbra is tiltott marad, fűboltok pedig csak jövőre nyithatnak.
Az eddigi legalaposabb tudományos vizsgálat az alkohollal ellentétben nem talált jelentős összefüggést a kannabisz fogyasztása és a közlekedési balesetek elkövetése között, azonban a sofőröket továbbra is arra intik, hogy csak józanul üljenek a volán mögé.
Egy félrevezetően tálalt kutatásnak köszönhetően a tudomány képviselői és a média karöltve terjesztik a tévinformációt a szupererős kannabisz paranoiát keltő hatásáról
A magyar sajtó beszámolt róla, hogy Jamaicában legalizálják a kannabiszt – valójában még csak a fogyasztás dekriminalizálásáról és a gyógyászati gandzsa termesztésének szabályozásáról van szó, de a szigetország kétségkívül történelmi lépésre készül. Ezt az USA megváltozott külpolitikai doktrínája teszi lehetővé.
A new york-i városvezetés már felismerte azt, amit a magyar kormány még nem kapisgál: totál értelmetlen a fűfogyasztók rendőrségi vegzálása.
Colorado és Washington 2012-es sikere után további két állam és a főváros is csatlakozik a legalizálók sorához
A kamaszkori mértékletes kannabiszhasználat nem csökkenti az IQ-t és nem eredményez rosszabb vizsgaeredményeket – állítja egy friss elemzés
Tippek és beszámolók a kenderalapú kozmetikumoktól a szmóker anyukákon át az emlékezetes füvesparti rendezéséig
„A szörnyű igazság a kannabiszról: a mindent elsöprő, 20 évet átfogó tanulmány végképp lerombolja azt az állítást, hogy a fűszívás ártalmatlan”, „Egy új, átfogó tanulmány szerint a kannabisz éppoly addiktív, mint a heroin” – olvashatjuk a Daily Mail és a Telegraph hasábjain, holott az említett tanulmány semmi olyat nem állít, amit eddig ne tudtunk volna.
A spanyol kendertermesztő közösségek népszerűvé válásával egy időben számos klub kezdett törvénytelen módon kannabiszt kínálni a turistáknak, ezért a barcelonai kenderklubok harmadának felfüggesztették az engedélyét. Ugyanakkor a Katalán Egészségügyi Minisztérium új frontot nyitott és a kannabisz gyógyászati célú engedélyezésével kívánja a betegeket a klubokból az egészségügyi rendszerbe csábítani.
Az Egyesült Államokban minden nap 100 ember hal meg opiát alapú fájdalomcsillapító gyógyszerek túladagolása miatt. Lehet, hogy sok ember számára lenne egy kevésbé veszélyes alternatíva?
Ha Juhász Péter drogbűnöző, akkor drogbűnöző Obama is, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, aki szintén bevallotta, hogy füvet szívott – csak éppen szerencsésebb volt, mert nem kapták el érte, és gyávább, mert még nem állt ki a fiatalok értelmetlen kriminalizálása ellen.
Egymást érik a hírek a herbálként, legális fűként árult drogok fogyasztása miatti rosszullétekről, pánikrohamokról és pszichotikus tünetekről. A legutóbb Tiszadobon lett rosszul két fiatal, őket kórházba is szállították. Vajon miért hatnak másként ezek az anyagok, mint a természetes fű?
Uruguay, Washington és Colorado példáját hamarosan más országok is követhetik. Chile, Németország és Jamaica is elindult azon az úton, ami egyre távolabb visz a szemellenzős fűtilalomtól. Bár ennek az útnak más és más állomásain járnak, annak tükrében, ami az USA-ban történik, ezek a folyamatok felgyorsulhatnak.
Történelmi vezércikkben állt ki a kannabisz legalizációja mellett az USA egyik legnagyobb napilapjának szerkesztősége.
Sokféle számot hallhattunk már arról, hogy hányan szívnak füvet Magyarországon, és mekkora a fűpiac éves forgalma. A Drogriporter utána járt: sajnos kevés megbízható adat van, de azt tudjuk, hogy milliárdos üzletágról van szó.
Több mint fél év telt el a colorado-i fűlegalizáció óta, és az elmúlt hetekben megnyíltak az első legális fűboltok Washington államban is. Vajon mik az első tapasztalatok?
A kannabisz legalizációja nem csak jelentős adóbevételhez juttatja az államokat, de ugyanilyen jelentős pénzt vesz ki a bűnszervezetek zsebéből
.jpeg)
John Walker új könyve izgalmas időutazásra invitál bennünket: vajon milyen lesz a marihuána-politika az Egyesült Államokban 2030-ban, amikor a legtöbb állam már legalizálta a kannabizniszt? A Drogriporter olvasóinak összefoglaltuk a könyv tartalmát magyarul.
„Az alkalmi marihuána-szívás is károsítja az agyat”, „Megsütött agyak”, „Ártalmatlan fű? Egy új kutatás agykárosodásra utal” – csak néhány példa a világsajtót bejáró szalagcímekből, amelyek egy új agykutatásról számolnak be, ami állítólag bizonyítja, hogy még az alkalmi fűszívás is károsítja az agyat. A Drogriporter elemzése négy érvet is felhoz amellett, hogy ez a kutatás valójában egyáltalán nem bizonyítja ezt.
Az egyik leggyakrabban hangoztatott érv a marihuána biztonságossága mellett, hogy használatának több évezrede alatt egyetlen halálesethez vezetett közvetlenül. Ezt a tézist kívánják most felülírni a Düsseldorfi Egyetemi Klinika igazságügyi orvosai, akik tanulmányukban két olyan halálesetről is beszámolnak, melyeket álláspontjuk szerint csakis a marihuána fogyasztása okozhatott. Vajon felülírhatja-e két esettanulmány az eddigi tudásunkat az egyik legbiztonságosabbnak tartott természetes drogról, amit milliók fogyasztanak napi szinten világszerte?
Rengeteg véleményvezér értelmiségit ismerek, aki több-kevesebb rendszerességgel füvet szív. A maguk területén megbecsült, esetenként nemzetközi hírnevű művészek, tudósok, politikusok, sportolók, jogászok és újságírók. Mégis, a nyilvánosság előtt a legritkábban vallják meg ezt a szokásukat.
Bár a legtöbb embernek még a gondolattól is feláll a hátán a szőr, hogy egy gyermek marihuánát fogyasszon, a kis Charlotte Figi életét éppen ez a növény mentette meg. A kislány egy ritka betegségben szenved, amit Dravet-szindrómának neveznek, ami az epilepszia egy ritka fajtája. Bár nem gondoljuk, hogy a kannabisz univerzális csodaszer, azt sem, hogy mindenkinek fogyasztania kellene, de nagyon ígéretes gyógyászati tulajdonságokkal bír, amelyek a szert körülvevő tabusítás és kriminalizálás miatt nem érvényesülhetnek. Íme egy tanulságos kis történet!
2013. július negyedikén az uruguay-i parlament drogfüggőségekkel foglalkozó bizottsága jóváhagyta a kormány által javasolt törvényjavaslatot, ami legális keretek között szabályozná a marihuána termesztését, forgalmazását és fogyasztását. José Mujica elnök kormányának reményei szerint az új szabályozás gátat vet a feketepiacnak és az abból meggazdagodó szervezett bűnözésnek, és képessé teszi az államot a kereslet és kínálat ellenőrzésére. “Az igazi problémát nem a marihuána jelenti, hanem a drogkereskedők,” jelentette ki Mujica elnök, utalva ezzel arra, hogy a marihuána illegális mivolta okozza annak legtöbb ártalmát.
“Ha a marihuánát legalizálják, akkor az egekbe szökik az ára,” hangzik a gyakori ellenérv a legalizáció ellen. Látszólag logikus feltevés: ha adóval terhelünk egy terméket, akkor az többe kerül. De csak látszólag. Valójában az illegalitás az, ami az árat magasan tartja és extraprofitot juttat a dílereknek - akik egyébként gyakran a legalizáció legelszántabb ellenzői közé tartoznak, és ezt az érvet előszeretettel hangoztatják.
Maastrich polgármestere tavaly bezáratta az Easy Going nevű coffee shopot, amiért külföldieknek is eladott marihuánát – a bíróság szerint a bezárás indokolatlan volt. A holland coffee shop tulajdonosok szerint ezzel megkapta a kegyelemdöfést a külföldieknek való árusítás tilalma.
Juhász Péter, az Együtt 2014 politikusa megjelent a Globális Marihuána Menet hazai tüntetésén. A jobboldali politikusok úgy marakodtak a híren, mint vérebek a koncon: mohón csócsálták és jóízűt böfögtek rajta. Mintha valami óriási szenzációra bukkantak volna. Mintha nem éppen arról a Juhász Péterről lenne szó, aki a Kendermag Egyesület alapítójaként vonult be a köztudatba. Aki 2003 óta egy tucat hasonló marihuána-tilalom elleni tüntetés főszervezőjeként vált ismertté, és 2006-ban önmagát jelentette fel azért, mert saját fogyasztásra kendert termesztett otthon. Vajon tényleg odáig jutott a magyar demokrácia, hogy szenzációnak számít, ha egy ember politikusként is ki mer állni a soha meg nem tagadott nézetei mellett? A lejáratókórus természetesen egyetlen épkézláb érvet sem hozott fel a tüntetés céljával – a kender mint legális termék szabályozásával – szemben. Minek is fáradjanak érveléssel? Elegendőnek tartják a “naming and shaming” módszert: hisznek benne, hogy ha egy politikusról bebizonyítják, hogy drogpolitikai reformokat szorgalmaz, az elég ahhoz, hogy megszégyenítsék és tönkretegyék.
Mi a közös Pat Robertson baptista lelkipásztorban, Arianna Huffington liberális médiaguruban, David Koch konzervatív üzletemberben és Snoop Dog rappersztárban? Nem sok, de az igen, hogy mindannyian a marihuána legális termékként való szabályozását részesítik előnyben a tiltással szemben.
Bár az Egyesült Államokban egyre több államban legalizálják a marihuána gyógyászati célú felhasználását, itt K-Európában még mindig börtönnel fenyegetik azt, aki bármilyen célból rágyújt egy spanglira. Van ugyanakkor egy olyan gyógyászati termék, ami gyakorlatilag folyékony marihuánát tartalmaz, és esélyes, hogy nálunk is hamarosan törzskönyvezni fogják.
Mint Dr. Green is beszámolt róla a Kenderzsuppon, a Fehér Ház drogellenes irodája (ONDCP) a kormány mississipi laborjának adataira hivatkozva állítja, hogy a marihuána potenciája 30 éve a legmagasabb szintre, 9,6%-ra emelelkedett. Úgy tűnik, az ONDCP számára immár évenként ismétlődő hagyománynak számít, hogy sajtóközleményt adnak ki a még erősebb és és még veszélyesebb fűről. Tavaly nyáron ilyentájt ugyanis (milyen meglepő…) szintén az hír járta be a médiát, hogy a fű potenciája soha nem látott magasságba emelkedett. De ez már akkor sem számított újdonságnak: egy az Addiction c. folyóiratban nemrég publikált ausztrál kutatás szerint valójában egészen a 70-es évekig dokumentálható az a törekvés, hogy a füvet egyre veszélyesebb és potensebb szernek tüntessék fel. 1990-ben William Bennet, az akkori “drogcár” kijelentette, hogy “ha a 60-as években marihuánát szívó emberek a mai marihuánás cigarettákba beleszívnának, hanyattesnének”. 1995-ben Lee Brown drogügyi kormányhivatalnok arról beszélt, hogy “napjainkban a marihuána negyvenszer (!) potensebb, mint 10, 15, 20 évvel ezelőtt”.