A magyar sajtó beszámolt róla, hogy Jamaicában legalizálják a kannabiszt – valójában még csak a fogyasztás dekriminalizálásáról és a gyógyászati gandzsa termesztésének szabályozásáról van szó, de a szigetország kétségkívül történelmi lépésre készül. Ezt az USA megváltozott külpolitikai doktrínája teszi lehetővé.

A legalizáció szinte azonnal csökkenti a bűnözést, rendőri kapacitásokat szabadít fel a komolyabb ügyekre és a kimutatások szerint nem növeli a droghasználat arányát.

A média beszámolói alapján az ecstasy fogyasztás az elmúlt héten több halálesethez is vezetett. Dr. David Nutt drogkutató tisztázta, hogy a haláleseteket nem a klasszikus hatóanyag, az MDMA, hanem egyéb, veszélyes vegyületek okozták, melyek az ésszerűtlen drogpolitika eredményeként kerülhetnek az ecstasy néven árult tablettákba.

Az eseménydús 2014-es év újabb mélypontot hozott a hazai drogpolitikában: a nemzeti drogstratégia megvalósítása helyett a demagógia ült diadalt, az ország legnagyobb tűcsere programjának bezárásától a rendőrségi drogprevención keresztül az iskolai drogtesztelés ötletéig. Évértékelő és esélylatolgatás a Drogriporteren!

Svájc mindig is úttörő szerepet játszott a drogpolitikában. 1986-ban elsőként nyitott szállókat a függők számára és 1994-ben orvosi célból engedélyezte a heroin felírását. Ma több svájci város kannabisz klubok nyitásában gondolkodik.

Új-Zélandon előfordul, hogy a szexmunkás rendőrt hív, ha a kliens nem akar fizetni, és a rendőr odakíséri az illetőt egy ATM automatához, hogy egyenlítse ki a számlát.

A new york-i városvezetés már felismerte azt, amit a magyar kormány még nem kapisgál: totál értelmetlen a fűfogyasztók rendőrségi vegzálása.

Colorado és Washington 2012-es sikere után további két állam és a főváros is csatlakozik a legalizálók sorához

A kamaszkori mértékletes kannabiszhasználat nem csökkenti az IQ-t és nem eredményez rosszabb vizsgaeredményeket – állítja egy friss elemzés

Napok óta arról lehet hallani a médiában, hogy Magyarországot is elérte a “húsevő” drog, a rejtélyes krokodil. Valójában minden jel arra utal, hogy a hír kamu – teljesen más miatt kellene aggódnunk.

A kanadai Vancouverben a fentanillal felütött heroin túladagolási hullámhoz vezetett, azonban az ellenőrzött drogfogyasztói szobának köszönhetően csak egy végződött halállal.

Tippek és beszámolók a kenderalapú kozmetikumoktól a szmóker anyukákon át az emlékezetes füvesparti rendezéséig

 „A szörnyű igazság a kannabiszról: a mindent elsöprő, 20 évet átfogó tanulmány végképp lerombolja azt az állítást, hogy a fűszívás ártalmatlan”, „Egy új, átfogó tanulmány szerint a kannabisz éppoly addiktív, mint a heroin” – olvashatjuk a Daily Mail és a Telegraph hasábjain, holott az említett tanulmány semmi olyat nem állít, amit eddig ne tudtunk volna. 

Felejtsd el a zuglaborokat, a drogcsempészeket és a drogkereső kutyákat: a jövő dílerei nem molekulákat, hanem applikációkat fognak árulni, amelyek segítségével a fogyasztó az otthonában is előállíthatja a személyre szabott drogadagját.

Büntetőjogi szigor + kevesebb ártalomcsökkentés = HIV-járvány. Romániában már bevált a recept, most Magyarországon is éppen ezt főzi a kormány. 

A spanyol kendertermesztő közösségek népszerűvé válásával egy időben számos klub kezdett törvénytelen módon kannabiszt kínálni a turistáknak, ezért a barcelonai kenderklubok harmadának felfüggesztették az engedélyét. Ugyanakkor a Katalán Egészségügyi Minisztérium új frontot nyitott és a kannabisz gyógyászati célú engedélyezésével kívánja a betegeket a klubokból az egészségügyi rendszerbe csábítani.

A mai napon közérdekű adatkéréssel fordultunk Kocsis Máté polgármesterhez, szeretnénk ugyanis megtudni, hogy mennyit költenek megelőzésre, kezelésre, ártalomcsökkentésre és a drogszemét összeszedésére.

Az Egyesült Államokban minden nap 100 ember hal meg opiát alapú fájdalomcsillapító gyógyszerek túladagolása miatt. Lehet, hogy sok ember számára lenne egy kevésbé veszélyes alternatíva? 

A rendőrség egy oroszlányi szórakozóhelytől remélte a nagy fogást. Az akció mérlege: 0 díler, 8 fogyasztó.(A kép illusztráció)

Nem tudni, hogy az újabb médiahisztéria munícióját egy toxikológus pontatlan nyilatkozata vagy a bulvársajtó élénk fantáziája nyújtotta, de ismét magasra csaptak a hullámok

Ha Juhász Péter drogbűnöző, akkor drogbűnöző Obama is, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, aki szintén bevallotta, hogy füvet szívott – csak éppen szerencsésebb volt, mert nem kapták el érte, és gyávább, mert még nem állt ki a fiatalok értelmetlen kriminalizálása ellen. 

Egymást érik a hírek a herbálként, legális fűként árult drogok fogyasztása miatti rosszullétekről, pánikrohamokról és pszichotikus tünetekről. A legutóbb Tiszadobon lett rosszul két fiatal, őket kórházba is szállították. Vajon miért hatnak másként ezek az anyagok, mint a természetes fű? 

Uruguay, Washington és Colorado példáját hamarosan más országok is követhetik. Chile, Németország és Jamaica is elindult azon az úton, ami egyre távolabb visz a szemellenzős fűtilalomtól. Bár ennek az útnak más és más állomásain járnak, annak tükrében, ami az USA-ban történik, ezek a folyamatok felgyorsulhatnak. 

A The Lancet c. neves brit egészségügyi szaklap az AIDS konferencia alkalmából különszámot jelentetett meg, amelynek egyedüli témája: a HIV és a szexmunka.

Történelmi vezércikkben állt ki a kannabisz legalizációja mellett az USA egyik legnagyobb napilapjának szerkesztősége.

Nem tévedés, ennyibe kerül egyetlen hepatitis C vírussal élő ember napi gyógyszeradagja az USA-ban egy új, minden eddiginél hatékonyabb gyógyszerrel, a Sovaldival. A szegényebb országokban a gyógyszer olcsóbb ugyan, a betegek mégis sokkal kevésbé férnek hozzá. A civil aktivisták eléggé berágtak a gyógyszert forgalmazó Gilead cégre, és odacsaptak az asztalra.

Nem csak Magyarországon vannak válságban a tűcserék: az nemzetközi AIDS konferencián ma bemutatott friss globális jelentés szerint a gazdasági válság kitörése óta a kormányok egyre kevesebb pénzt költenek a fertőző betegségek megelőzésére.

Bár a HIV vírussal élők még jó pár évig nem reménykedhetnek a végleges és teljes gyógyulásban, a járvány ellenszere valóban ott volt a fedélzeten.

Sokféle számot hallhattunk már arról, hogy hányan szívnak füvet Magyarországon, és mekkora a fűpiac éves forgalma. A Drogriporter utána járt: sajnos kevés megbízható adat van, de azt tudjuk, hogy milliárdos üzletágról van szó. 

Több mint fél év telt el a colorado-i fűlegalizáció óta, és az elmúlt hetekben megnyíltak az első legális fűboltok Washington államban is. Vajon mik az első tapasztalatok?

Az a durva, hogy nagyjából Lázár János egyetlen fácánvadászatának árából, 20-30 millió forintból fent lehetne tartani egy budapesti tűcserét egész évben. A kormány azonban ennek csak a töredékét hajlandó erre szánni. A józsefvárosi önkormányzat pedig még a bérleti díjat is megemelte, ezért a Kék Pont bejelentette, hogy szeptemberben be kell zárniuk, ha semmi sem változik. És a többi program sincs sokkal jobb helyzetben. Pedig ha egy évben csak néhány HIV fertőzést is megelőz a tűcsere, már azzal megszolgálta a pénzét, hiszen egyetlen HIV pozitív ember gyógykezelése akár több millió forintba kerülhet évente. Arról nem beszélve, hogy egy ellenőrzött fogyasztói szobával már régen el lehetett volna tüntetni az utcai drogozást és a drogszemetet, amire hivatkozva jelenleg a tűcserét támadják.  

Magyarországon közkeletű vélekedés, hogy aki drogot fogyaszt, az dögöljön meg (persze érdekes módon ezt az alkoholra nem vonatkoztatják). Mi nem osztjuk ezt a vélekedést. Fontos azoknak is tanácsokat adni, akik már eldöntötték, hogy valamilyen tudatmódosító szert használnak, de szeretnék csökkenteni a fogyasztás ártalmait. Az ártalomcsökkentés az európai és nemzeti drogstratégiának is szerves része. Az alábbiakban ártalomcsökkentő tippeket adunk a ketamin (utcai nevén: "icapor") nevű drog fogyasztói számára.  

Időről időre morális pánikrohamot okoz a közvéleményben a hír, hogy olyan új drogok kerülnek a piacra, amelyek minden eddiginél veszélyesebbek, és egyre több fiatal esik nekik áldozatul. A hírek részben igazak: a drogpiac soha nem volt még ennyire instabil és nyugtalan, mint éppen napjainkban. Van okunk az aggodalomra. Az új szereket és a fogyasztókat démonizáló sajtóbeszámolók azonban inkább csak a zavart növelik a fejekben azzal kapcsolatban, hogy miért fogyasztanak a fiatalok új szereket, ezek miért veszélyesebbek, mint a korábbiak, és mit lehetne tenni, hogy visszaszorítsuk a drogfogyasztás ártalmait.

A kannabisz legalizációja nem csak jelentős adóbevételhez juttatja az államokat, de ugyanilyen jelentős pénzt vesz ki a bűnszervezetek zsebéből

Öt Nobel-díjas közgazdász és további tizenhat szakértő állt ki a drogellenes háború lezárása mellett. Az eset ráadásul még újszerűnek sem nevezhető.

John Walker új könyve izgalmas időutazásra invitál bennünket: vajon milyen lesz a marihuána-politika az Egyesült Államokban 2030-ban, amikor a legtöbb állam már legalizálta a kannabizniszt? A Drogriporter olvasóinak összefoglaltuk a könyv tartalmát magyarul.  

„Az alkalmi marihuána-szívás is károsítja az agyat”, „Megsütött agyak”, „Ártalmatlan fű? Egy új kutatás agykárosodásra utal” – csak néhány példa a világsajtót bejáró szalagcímekből, amelyek egy új agykutatásról számolnak be, ami állítólag bizonyítja, hogy még az alkalmi fűszívás is károsítja az agyat. A Drogriporter elemzése négy érvet is felhoz amellett, hogy ez a kutatás valójában egyáltalán nem bizonyítja ezt.

A magyar politikai életben a maga nemében egyedülálló egyetértés figyelhető meg pálinkaügyben: a politikai pártok egymást túllicitálva szapulták az Európai Bíróság múlt heti ítéletét, amelyben a testület elmeszelte az otthoni pálinkafőzés adómentességére vonatkozó jogszabályokat. A vidékfejlesztési miniszer a “brüsszeli bürokraták” támadásáról szónokolt és “labancnak” minősített egy népszavás újságírót pusztán azért, mert meg merte kérdőjelezni a magyar kormány álláspontját. A legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP sajtóközleményben arra szólította fel a kormányt, hogy harcoljon a szabad pálinkafőzésért. A bíróság ítéletét jelenleg a teljes parlamenti konszenzussal létrehozott nemzeti pálinkatanács vizsgálja.

Az alábbiakban rövid elemzést adunk közre a parlamenti bejutásra esélyes pártok drogpolitikai nézeteiről, hogy megkönnyítsük a tájékozódást a választópolgároknak. 

Az egyik leggyakrabban hangoztatott érv a marihuána biztonságossága mellett, hogy használatának több évezrede alatt egyetlen halálesethez vezetett közvetlenül. Ezt a tézist kívánják most felülírni a Düsseldorfi Egyetemi Klinika igazságügyi orvosai, akik tanulmányukban két olyan halálesetről is beszámolnak, melyeket álláspontjuk szerint csakis a marihuána fogyasztása okozhatott. Vajon felülírhatja-e két esettanulmány az eddigi tudásunkat az egyik legbiztonságosabbnak tartott természetes drogról, amit milliók fogyasztanak napi szinten világszerte?

Több pénzt keresett, mint a Facebook főnöke, de egy fillér adót sem fizetett. Hatalma Amerikától Ázsiáig terjedt, több ezer ember haláláért felelős. Elkapása komoly fegyvertény, de nem feltétlenül jelenti a mexikói szervezett bűnözés meggyengülését.

Budapesten egyre nagyobb politikai nyugtalanságot okoznak az eldobált tűk és fecskendők. A probléma valós, a cikk szerzője maga is hosszú évekig élt a Práter utca és az Illés utca sarkán, rendszeresen szembesült a drogszeméttel, ami veszélyes hulladéknak minősül és sérüléseket okozhat. A megoldás azonban nem az, hogy növeljük a rendőri szigort és bűnbaknak kiáltjuk ki a tűcsere programokat.

Köszönés nélkül nekilökték a falnak és a karjait rángatták tűnyomokat keresve a rendőrök, akik a fokozott ellenőrzésre hivatkoztak. Kis magyar valóság 2014-ből.

Rengeteg véleményvezér értelmiségit ismerek, aki több-kevesebb rendszerességgel füvet szív. A maguk területén megbecsült, esetenként nemzetközi hírnevű művészek, tudósok, politikusok, sportolók, jogászok és újságírók. Mégis, a nyilvánosság előtt a legritkábban vallják meg ezt a szokásukat. 

Bár a legtöbb embernek még a gondolattól is feláll a hátán a szőr, hogy egy gyermek marihuánát fogyasszon, a kis Charlotte Figi életét éppen ez a növény mentette meg. A kislány egy ritka betegségben szenved, amit Dravet-szindrómának neveznek, ami az epilepszia egy ritka fajtája. Bár nem gondoljuk, hogy a kannabisz univerzális csodaszer, azt sem, hogy mindenkinek fogyasztania kellene, de nagyon ígéretes gyógyászati tulajdonságokkal bír, amelyek a szert körülvevő tabusítás és kriminalizálás miatt nem érvényesülhetnek. Íme egy tanulságos kis történet!

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) folyóirata, az Eurosurveillance Magyarországot járványügyi szempontból a legveszélyeztetettebb tagállamok közé sorolta

A magyar sajtót bejárta a hír, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a görög HIV pozitívok mintegy fele saját magát fertőzte meg a vírussal azért, hogy több száz eurós segélyhez juthasson. A hírről aztán kiderült, hogy kamu, szerkesztési hiba csúszott a WHO jelentés szövegébe, valójában csupán néhány ilyen esetről érkezett beszámoló. Jellemző, hogy a legtöbb sajtótermék ingerküszöbét nem érte el az a másik, valós és nagyon is jelentős hír, hogy Athénban eközben megnyílt az első ellenőrzött drogfogyasztói szoba (a köznyelvben gyakran belővőszobának nevezik). Az ilyen helyiségek célja, hogy a fogyasztók biztonságos környezetben és steril eszközökkel fogyaszthassanak, elkerülve a túladagolásos haláleseteket és a fertőzéseket. Vajon miért döntött úgy Kanada, Ausztrália, Németország és Svájc után Görögország is, hogy a drogfogyasztók büntetése helyett inkább az ártalomcsökentésre helyezi a hangsúlyt?

Még meg sem száradt a tinta Magyarország első Drogellenes Stratégiáján (korábban ugyanis botor módon csak Drogstratégiánk volt), a rendőrség máris mindent megtesz, hogy az áhított drogmentes Magyarországot 2020-ra elérjük. A tét nem kevés, a fiatalság jövője, így érthető a rend őreinek példátlanul nemes igyekezete. Már napokkal az új Btk. elfogadása után megfogalmazódott a rendőrség új, minden eddiginél lényegre törőbb üzenete, melynek tömörségét még South Park sulijának tanára, Mr. Garrison is megirigyelhetne: „Ne drogozz, mert meghalsz!”.

Amikor 1997-ben a Nirvana című sci-fiben láthattuk, hogy Christofer Lambert folyékony marihuánát vásárol, amit az orrába spriccel, még nagyon hajmeresztőnek tűnt a gondolat. Az akkori science-fiction ma mintha valóssággá válna, legalábbis Colorado államban mindenképp. Az okostelefonodon válogathatsz a különféle fajtájú, hatóanyagtartalmú, elpárologtatható, csepegtethető, megehető vagy megiható kannabisz-készítmények között, mindezt legálisan. Januártól már nem csak gyógyászati, de rekreációs célból is lehet vásárolni a fűboltokban. A Drogriporter filmes csapata Denverben járt.

A magyar média is gyakran cikkezik arról, hogy milyen nagy veszélyt rejthetnek magukban azok az ismeretlen dózisú és hatású szerek, amelyeket a fogyasztók a szürke vagy fekete piacon szereznek be. A magyar hatóságok reakciója: “ne drogozz, mert meghalsz!” Budapesttől alig két és félszáz kilométerrel nyugatra, Bécsben, a szakemberek alternatív módszereket használnak a balesetek és halálesetek megelőzésére. Ott már szembenéztek azzal a ténnyel, hogy a “drogmentes Ausztria” vágyálom csupán, inkább a fogyasztás mederben tartására, ártalmainak csökkentésére összepontosítanak.